„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
112. sor:
A Képes krónika szerint a hun [[Attila hun király|Aetilea/Attila/Atilla/Etele]] hatodízigleni leszármazottja; [[Csaba királyfi|Csaba]] szépunokája; [[Ed]] ükunokája; [[Ügyek]] dédunokája, [[Előd vezér|Előd]] unokája; Anonymus szerint viszont Attila távoli leszármazottja, Ügyek és [[Emese (Álmos anyja)|Emese]] unokája; abban viszont egybevágnak a források, hogy [[Álmos magyar fejedelem|Álmos vezér]] gyermeke.
Mivel Anonymus Árpád halálát 907-re teszi,<ref>Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak. ([[Anonymus]]: [[Gesta Hungarorum]])</ref> örökösének pedig a legfiatalabb Zoltát nevezi meg, kialakult egy olyan elképzelés, amely szerint Árpád és három idősebb fia (Tarhos, Jelek/Üllő, Jutocsa/Jutas) a pozsonyi csatában estek el.MRK Benipower2004 Erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték, valószerűtlennek is tűnik, hogy a fejedelem és három szóba jöhető örököse mind kimentek volna a harcmezőre életüket kockáztatni (Anonymus egyébként sem ejt szót sem a pozsonyi csatáról, sem Árpád többi fiáról). A legenda szerint [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] temették el a honfoglaló hadvezért és fejedelmet.
A Gesta Hungarorum a honfoglalás majdnem minden főbb eseményét Árpád fejedelemhez köti.{{sfn|Madgearu|2005|p=25}} A magyar történetírásban honalapítóként szerepel.{{sfn|Kristó|Makk|1996|p=21}} Az Árpád-ház 1301-ig uralkodott Magyarországon.{{sfn|Molnár|2001|p=13}}
| |||