„Aedilis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírás: <i>teljes körű</i> / OH 1370. |
|||
24. sor:
== Aedilisek a császárkorban ==
Julius Caesar hatra emelte az aedilisek számát azzal, hogy még két plebejus aedilist nevezett ki. Ezek neve ''Cerealis'' volt, és Róma gabonaellátásáért feleltek. Az [[Augustus]] idején létrehozott [[praefectus annonae]]-i hivatal nagyjából hasonló feladatokat látott el, mindazonáltal a Cereales legalább egészen [[III. Gordianus]] császár koráig, tehát a [[3. század]] első harmadáig fennmaradtak.
A többi aedilist is megválasztották a császárkorban, azonban funkcióik szintén beszűkültek, más tisztviselők vették át őket. Így a közbiztonságot [[Kr. e. 31]] után a [[praefectus urbi]] felügyelte Rómában, az utakat a főváros környékén a [[curator viarum]]ok, Rómában pedig a [[quatuorvir]]ek ellenőrizték. Eleinte a tűzoltás megmaradt az aedilis curulisok feladatai között, sőt e célra 600 rabszolgát kaptak Augustustól, azonban hamarosan a [[praefectus vigilum]]ok vették át ezt a feladatot. A vízvezetékek, kutak és csatornák karbantartása a [[curator alvei Tiberis]]ek feladata lett, sőt kinevezték a közmunkák curatorát is ([[curator operum publicorum]]). A vallás feletti bábáskodást maguk a császárok gyakorolták, így az aedilisséget eredeti, alapvető szerepétől fosztották meg. Nem is csoda, hogy aedilisnek lenni nem jelentett nagy megtiszteltetést, és hamarosan sorsolással töltötték be a tisztséget a quaestor- és tribunusviselt emberek közül. Az utolsó fényes aedilisi év [[Marcus Vipsanius Agrippa]] nevéhez köthető, aki önként jelentkezett a magistraturára, majd saját vagyonából nagyarányú építkezéseket hajtott végre.
| |||