„Céhcímer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Niza (vitalap | szerkesztései) a →Irodalom: Hivatkozás |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) |
||
48. sor:
Az ipari forradalom hatására egész Európában megszűnt a céhrendszer és a céhes termelés. Ez magával hozta a céhek jogi megszűnését is. Csehországban 1859. december 20-án törölték el a céheket. Magyarországon 1872-ben (1872. évi 8. tc.) az önálló kisiparosok számára a céhek helyett ipartársulatokat, majd ipartestületeket szerveztek, amivel megnyílt az út a szabad vállalkozás előtt. A régi céhek jelvényei (főként a kisebb településeken) erősen hatottak az új szervezetek jelvényeire. Így a régi céhek túlélése megváltozott formában sok helyen a 20. századig is kimutatható. Manapság egyes területek szervezeti tagsága, mint például a bortermelők az újonnan megalakult szövetségüket szintén céhnek nevezi.
==A céhcímerek jellege==
A középkori ipari és művészi alkotás között elmosódott a határ. Ekkoriban a művészek is mesterembereknek tartották magukat. A céhjelvények és -címerek számos értékes technikatörténeti, viselet-és művelődéstörténeti, valamint néprajzi és heraldikai adalékkal szolgálnak.
Keletkezésük idején, az [[élő heraldika]] korában a céhcímerek nem tartoztak a heroldok felügyelete alá. A legkorábbi céhcímerek pajzsformájúak voltak, de ezek ábrái és színei a 16. századig gyakran változtak. Csak ettől a századtól kezdve lett a tartalmuk és az alakjuk maradandóbb. A 17. századtól megjelentek a [[külső címerrészek]] és tartozékok, mint a királyi és császári [[rangkorona|korona]], a [[pajzstartó]]k (Magyarországon angyalok, Csehországban oroszlánok, Ausztriában griffek) és a [[címersátor]]-szerű díszek, illetve a címerpalástok egyfajta utánzatai. Jellegzetes az ún. másodlagos címerképek alkalmazása, melyeket a [[Mező (heraldika)|pajzsmezőn]] kívül helyeztek el, főleg a [[pajzs (heraldika)|pajzs]] fölött, ami ellentétes a közép-európai heraldika szellemével. Az első sisakok a céhcímereken a 15. században jelentek meg Londonban és Prágában. Ezek lehetnek [[csőrsisak|csőrös sisak]]ok vagy [[pántos sisak]]ok. Anglián és Csehországon kívül főleg Elszászban,
Maga a címerkép általában egyszerű jelkép, mely a foglalkozásra, a védőszentre vagy a királyi patrónusra utal. Gyakoriak azonban a mesterség különféle jelképeivel túlzsúfolt, [[antiheraldikus]]nak ható céhcímerek is. Míg a céhzászlókon gyakran találkozunk a patrónusok [[attribútuum]]aival is, pecsétjeiken és címerükben általában a mesterségük jelképei, a munkaeszközök vagy a kész termékek szerepeltek. Így pl. a halászok jelképe a hal, a kádároké a hordó, a fazekasoké a fazekaskorong stb. A [[zsolna]]i gombosok legyezőt tartó kart használtak (1689), egyes céhek a városi címer egyes elemeit is használták ([[Igló]], [[Késmárk]]).
| |||