Főmenü megnyitása

Módosítások

a
{{fő|Gemini-program}}
 
A [[Gemini-program]] egy átmeneti, lényegében technikai űrprogram volt, szinte önálló célkitűzések nélkül, amely azért jött létre, hogy támogassa a [[John Fitzgerald Kennedy|Kennedy elnök]] által bejelentett [[Apollo-program]]ot, hogy megalapozza a holdraszállást. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] és a [[Szovjetunió]] között a [[hidegháború]] részeként az [[1950-es évek]] végén és az [[1960-as évek]] elején elindult az [[űrverseny]]. Ez az inkább politikai, ideológiai verseny arról szólt, hogy kinek fejlettebb a gazdasága, a tudományos és kutatási potenciálja, ki tud előbb végrehajtani az akkori idők csúcstechnológiai ágazatában, az űrtevékenységben valamilyen teljesítményt. A szovjetek a [[Szputnyik–1]] [[1957]]. [[október 4.|október 4]]-i felbocsátásával megnyerték az űrverseny „első futamát”, majd onnantól kezdve egy sor más eredménnyel előzték meg az amerikaiakat (pl. állatok felbocsátása, a Hold elérése űrszondával, stb.). Az amerikaiak hiába összpontosították erőforrásaikat (és alapították meg a [[NASA]]-t, hogy visszavágjanak, sőt átvegyék a vezetést az űrben, a világ első űrhajósát, [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Jurij Gagarint]] is a szovjetek juttatták fel a [[Vosztok–1]] fedélzetén [[1961]]. [[április 12.|április 12]]-én.
 
Az amerikai közvélemény számára ezek a szovjet elsőségek már-már háborús csatavesztésekként csapódtak le és mindenki azt várta el a mindenkori kormányzattól, hogy vágjon vissza az ellenlábas szovjeteknek és Amerika előzze meg a szovjeteket az űrtevékenységben. A Gagarin repülésével elszenvedett minden korábbinál nagyobb presztízsveszteségre az újonnan felállfelálló Kennedy -adminisztráció azt a megoldást találta, hogy kell egy olyan szenzációsan nagy cél az űrtevékenységben, amelynek teljesítésével automatikusan eltörlik annak emlékét, hogy az első műholddal, vagy az első emberrel a szovjetek valaha vezető szerepet szereztek és Amerikát helyezik a vitathatatlan vezető szerepbe. Több elgondolásból a holdraszállást választották, méghozzá egy évtizeden belül ilyen teljesítményként. Azonban az Apollo–program [[John Fitzgerald Kennedy|Kennedy elnök]] általi bejelentésekor az USA űrpotenciálja elképzelhetetlen lemaradásban volt attól, hogy a cél teljesíthető legyen. Anyagok, eszközök, eljárások tucatjait kellett még feltalálni, hogy ember juthasson a [[Hold]]ra. Többek között bizonyítani kellett, hogy két űrhajó képes találkozni az űrben (űrrandevú), össze tud kapcsolódni (dokkolás), az űrhajósok ki tudnak szállni az űrhajóból és ott munkát tudnak végezni (űrséta), illetve az emberi szervezet kibír egy akár a holdutazáshoz szükséges időtávval kalkuláló űrrepülést (hosszú távú repülések). A NASA úgy döntött, hogy ezen kérdések megválaszolását nem hagyja egyedül a szerteágazó fejlesztésekkel elindult Apollo-programra, hanem olcsóbb és hatékonyabb egy párhuzamos program, a Gemini–program elindítása és ezen művelet általa való kikísérletezése. [[1961]]. [[december 17.|december 17]]-én tehát útjára indult a Gemini–program, amelynek feladata az lett, hogy lépésről-lépésre kikísérletezzék a Hold eléréséhez szükséges űrműveleteket, míg a holdutazások technikai fejlesztései maradtak csak az Apollo–program berkein belül.
 
===Voszhod–program===
9 712

szerkesztés