Főmenü megnyitása

Módosítások

Új oldal, tartalma: „A Szasszanidák dinasztája 224-től 642-ig uralkodott a mai Irán területén az iszlám hódítása előtt. Eredetileg Persis, (ma Fars) tartományban. Sajá...”
A Szasszanidák dinasztája [[224]]-től [[642]]-ig uralkodott a mai Irán területén az [[iszlám]] hódítása előtt. Eredetileg Persis, (ma Fars) tartományban. Sajátos udvari művészetet hoztak létre, mely az ókori perzsa művészetből táplálkozott, szemben a hellenisztikus műveltségű párthusokkal. Támáiban és jellegében ezért önálló maradt, bár nem volt mentes a görög-római hatásoktól sem.

==Építészet==
Főként az uralkodók által emleltetett épületek jelentősek illetve maradtak fenn: paloták, várak, hidak és tűztemplomok. Palotáik általában két nagyobb részre tagozódnak. A trónteremmel együtt említendő fogadószobákra és a mögöttük lévő lakóhelyiségekre, melyek udvart zártak körül. Ismerték és használták a [[boltív]]et és a kupolát. A paloták falait freskókkal borították, gyakran díszítették őket akanthuszlevelekkel és más római motívumokkal, de ezekhez keleti motívumokat (ivó szarvas, pávasárkány) kevertek. Jelentős paloták találhatók Firuzabad, Ivan, Karkhah, Sarvistan és Bisapur városokban. Római hatás érvényesül a hidakon is, I. Sahpuhr például római foglyokkal építtette meg hídját.

==Szobrászat==
A legtöbb fennmaradt szobrászmunka dombormű. Témájuk az uralkodó dicsőítése. Vallásos tisztelettel mutatják be az uralkodót, amint a trónon ül, áldozatot mutat be, vendégeit fogadja, családja körében áll az udvar főembereivel. A leghíreseb dombormű I. Sahpuhr királyt ábrázolja Valerianus császár legyőzése közben. A legkorábbi emlékek még párthus hatásról tanúskodnak, később I. Sahpuhr király idejétől kezdve ruhaábrázolás és komponálásmód terén is görög hatás érvényesül. A szasszanida művészet utolsó korszakában egyre több keleti hatás érvényesült, ez kissé elmosta eredeti jellegét.

==Fémművesség==
Rendkívül fejlett ismereteik voltak fémművesség terén. Ismerték a bizánciaktól származó [[rekeszzománc]]ot. Arany- és ezüsttárgyaik figurális ábrázolásai is az uralkodót dicsőítik: vadászati és lakomajelenetek. Kedvelték a fényes ékszereket, karpereceik, nyakékeik, fülbevalóik Európa más területéről is előkerültek. Az előkerült gemmákon portrék és történeti események láthatók.

A Szasszanida dinasztia bukása után művészetük még számos elemében századokig továbbélt. A belső-ázsiai sztyeppei népek díszítőművészete és a kialakuló iszlám művészet is sokat átvett a szasszanida művészetből.