„Gránit” változatai közötti eltérés

33 bájt törölve ,  3 évvel ezelőtt
 
== Szövete ==
A szemcsék mérete szerint lehet durva-, közép- vagy aprószemű – utóbbi az ún. mikrogránit. A szemcsék mérete a magma kihűlésének sebességétől függ: minél lassabban hűl ki, annál nagyobbak a kristályok. Azt a változatát, amelyben az aprószemű szövetben elszórtan nagy (úgynevezett porfíros) szemcsék fordulnak elő, '''gránitporfír'''nakgránitporfírnak nevezzük. Egészen finomszemű, kis mélységben megszilárdult változata a '''gránitaplit'''.
 
A porfíros szövetű gránitban (ritkábban más, de ugyancsak porfíros szövetű magmás kőzetekben is) időnként szélsőségesen durvakristályos, ún. [[pegmatit]]os lencséket-fészkeket találhatunk. Ezekben az egyes kristályok akár méteresre is megnőhetnek. A gránitpegmatitok közepén erősen megnyúlt kvarcmagot találunk, és azt veszik körül az óriásira nőtt földpátkristályok.
Kőzettani szempontból a gránitokat a csillámok és egynéhány színes szilikát alapján osztályozzák, így megkülönböztetnek biotit-, biotit-muszkovit-, amfibol- és piroxéngránitokat, éppen úgy mint a gnejszeknél. A luxulian olyan gránitféleség, amelyben a vörös színű földpátok között sok a turmalin és kevés a [[kvarc]]; ehhez hasonló összetételűek a turmalinpegmatitok (Toscana Gavorrano, Elba San Piero, Vogesek Chenarupt).
 
Képződését tekintve [[Metamorf kőzetek|metamorf]], hidrotermás úton is létrejött, amikor a szükséges anyagok oly zónába jutottak, melyben az elegyrészek kiválására a körülmények együtt voltak, a [[kvarc]] volt az utolsó, mely a még meglevő helyet kitöltötte, némely gránitok azonban eruptív módon is keletkezhettek s ezek mind intrúziókat képeznek [[Metamorf kőzetek|metamorf]] palákban és palás meszes kőzetekben is.
 
== Előfordulása ==
[[Fájl:Pákozdi-ingókövek - Pandúr-kő.jpg|left|200px|bélyegkép|Pandúr-kő a [[Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület]]en]]