„Vasvári Pál (történész)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
41. sor:
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. Thallóczy Lajos - Vasvári Pál első életrajz írójának megállapítása szerint „Bocskay-féle armalis hajdu család.” A hajdúkat, akik egyik hadnagya, Fejér Márton volt, még I. Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna telepítette be a Nyírségbe a XVII. század közepe táján.
Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított jobbágy volt, 1746-ban született Nyírgelsén. Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök szentelte pappá 1774-ben, ezt követően 1781-ig Mándokon, 1795-ig Palágyon, majd 1814-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt parókus. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil (László) parókusnál töltötte, Penészleken hunyt el 1825/26. körül. Felesége Kőmíves Rozália volt, akitől több gyermeke született. Az előbb említett Sára nevű leánygyermekén kívül 3 fiúgyermek nevét tudjuk, akik édesapjuk hivatását folytatták, éspedig György (Gergely néven szerzetesként, János és Pál - (Vasvári Pál) édesapja - pedig parókusként. János fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) 1829 és 1879 között Nyírcsászári parókusa volt. Az ő fia volt az a Fejér Emánuel munkácsi egyházmegyei olvasókanonok, a munkácsi egyházmegye főtanfelügyelője, akit néhány internetes forrás tévesen Vasvári Pál testvéreként említ.
Fejér Pál – Vasvári édesapja – 1786. január 25-én született Palágyon, 1813. december 12-én szentelte pappá Bradács János munkácsi segédpüspök, majd édesapja mellé Nyírgelsére rendelte kisegítő lelkésznek. 1814-től 1821-ig Dámócon volt parókus. Ezután 1827-ig adminisztrátor volt Bűdön, mivel a falu kegyura, Dogály János nem engedte parókussá kinevezni, mert mást kívánt a posztra. 1827 és 1836. között Hajdúböszörményben volt parókus. Hajdúböszörményi parókusként többek között Debrecen gorögkatolikus híveit is ellátta, mivel Debrecen ekkor
Fejér Pál és Méhay Erzsébet házasságából Dámócon két fiúgyermek született, éspedig 1815. július 24-én Ágoston, 1818. november 7-én pedig János. Ágostonról annyi tudható, hogy Mezőkeresztesen élt családjával, illetőleg a Teleki Blanka ellen 1853-ban folyt bűnvádi eljárásban tanúként hallgatták ki. Fejér Jánosról pedig a nevén és a születési idején kívül más nem tudható. Az bizonyos, hogy édesapjuk lelkészi hivatását egyikük sem követte.
A különböző források említést tesznek még Vasvári Pál Emánuel és Elek nevű testvéréről. Emánuel állítólag pap lett, kanonok, munkácsi tankerületi főigazgató, Elek pedig jogász, törvényszéki bíró, élete végén Budapesten telepedett le. A dámóci, bűdi, hajdúböszörményi és a nyírvasvári anyakönyvben egyikük születési bejegyzése sem található, Fejér Emánuel pedig nem szerepel egyetlen görögkatolikus schematizmusban sem. Mint korábban utaltam rá a tévesen Vasvári Pál testvéreként azonosított Fejér Emánuel valójában Vasvári Pál unokatestvérének, a nyírcsászári parókus, Fejér Jánosnak a gyermeke volt. Fejér Elek létezésére sincs - az anyakönyvi bejegyzés hiányán túl is - semmilyen bizonyíték.
|