|
[[Fájl:Visscher - Novi Belgii Novaeque Angliae (Detail Nieuw Amsterdam).png|thumb|jobbra|265px|Új-Amszterdam, 1656]]
MINDEN MAGYAR KAPJA BE A HATALMAS FASZOMAT
'''New York''' az [[Amerikai Egyesült Államok]] legnépesebb városa. Az amerikai kontinens 2. legnagyobb városa. Központja a New York-i [[agglomeráció]]nak, amely világviszonylatban is a legnépesebbek közé tartozik. A világ vezető globális városa. Az USA és a Föld első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média-, művészeti és szórakoztatóipari központja. A világ legnagyobb és legjelentősebb pénzügyi központja. Tőzsdéje a legnagyobb a világon. Londont és Tokiót megelőzve a világgazdaság legmeghatározóbb centruma. Itt található az ENSZ, és a világ legjelentősebb transznacionális vállalatainak és legnagyobb bankjainak a székhelye is. A világ egyik leglátogatottabb városa és a legtöbb GDP-t termelő város is egyben. Igen sokrétű és világhírű kulturális élete miatt a Föld kulturális fővárosaként is szokás emlegetni. London, Párizs és Milánó mellett egyike a világ négy nagy divatfővárosának. A globális zeneipar és a nemzetközi diplomáciai élet legfontosabb központja. Repülőtere – a [[John Fitzgerald Kennedy nemzetközi repülőtér]] – az egyik legforgalmasabb a világon és az Egyesült Államok vezető légikikötője a nemzetközi légi utasforgalom tekintetében.
Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az [[Atlanti-óceán]] nyugati partján, a [[Hudson (folyó)|Hudson]] folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül 8 453 558 fő.<ref name="2009 est pop">[[United States Census Bureau|U.S. Census Bureau]], Population Division, [http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2009-05-36.xls Table 5. Annual Estimates of the Resident Population for Minor Civil Divisions in New York, Listed Alphabetically Within County: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-05-36)] {{Wayback|url=http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2009-05-36.xls |date=20110429224122 }} and [http://www.census.gov/popest/cities/SUB-EST2009.html Table 1. Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places Over 100,000, Ranked by July 1, 2009 Population: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-01)] {{Wayback|url=http://www.census.gov/popest/cities/SUB-EST2009.html |date=20110514000702 }}, Release Date: June 2010, Hozzáférés ideje: July 31, 2010</ref><ref name="area;">[http://factfinder.census.gov/servlet/GCTTable?_bm=y&-context=gct&-ds_name=DEC_2000_SF1_U&-CONTEXT=gct&-mt_name=DEC_2000_SF1_U_GCTPH1_US9&-tree_id=4001&-redoLog=true&-_caller=geoselect&-geo_id=04000US36&-format=ST-2|ST-2S&-_lang=en American Fact Finder (U.S. Census Bureau): New York by County - Table GCT-PH1. Population, Housing Units, Area, and Density: 2000 Data Set: Census 2000 Summary File 1 (SF 1) 100-Percent Data], Hozzáférés ideje: February 6, 2009</ref><ref name="NYC Land Estimate">{{cite web
|publisher=New York City Department of City Planning
|title=NYC Profile
|url=http://home2.nyc.gov/html/dcp/pdf/lucds/nycprofile.pdf
|accessdate=2008-05-22
|format=PDF}}</ref><ref name="NYT Land Estimate">{{Cite news
|publisher=''[[The New York Times]]'' (May 22, 2008)
|title=It's Still a Big City, Just Not Quite So Big
|first=Sam |last=Roberts
|url=http://www.nytimes.com/2008/05/22/nyregion/22shrink.html
|accessdate=2008-05-22
|date=2008-05-22}}</ref>
Az [[New York (állam)|azonos nevű tagállamban]] található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még '''New York City'''nek, illetve (az állam megjelölésével) '''New York, New York'''nak. Közkedvelt elnevezése még a ''Big Apple'' (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy ''A város, amely soha nem alszik''.
Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: [[Bronx]], [[Brooklyn]], [[Manhattan (városrész)|Manhattan]], [[Queens]], és [[Staten Island]] – amelyek egyben New York állam megyéi. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvi szempontból a legsokszínűbb.<ref>{{Cite news
|url=http://www.nytimes.com/2010/04/29/nyregion/29lost.html?hpw
|title=Listening to (and Saving) the World's Languages
|accessdate=2010-04-29
|work=The New York Times
|first=Sam|last=Roberts
|date=2010-04-28}}</ref> A New York-i agglomeráció 19,1 milliós lakosságával ({{szám|17400|km²}}), az USA legsűrűbben lakott területe, és része az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatal által meghatározott ''New York–Newark–Bridgeport összetett statisztikai területnek,'' mely több mint 22 millió lakossal a legnépesebb az országban.
[[1624]]-ben alapították holland telepesek '''Új-Amszterdam''' néven<ref>{{cite web|url=http://iranyamszterdam.hu/erdekessegek-amszterdam/#erdekessegek|title=Érdekességek Amszterdamról|accessdate=2017-02-08|author=|date= |publisher=iranyamszterdam.hu}}</ref>, majd [[1664]]-ben angol fennhatóság alá került.<ref>{{Cite book
|last= Shorto|first= Russell
|title= The Island at the Center of The World, 1st Edition
|year= 2005
|publisher= Vintage Books
|location=New York
|isbn= 1-4000-7867-9
|page=30}}</ref> Később kapta a New York nevet az angliai [[York hercege]], Jakab (James) tiszteletére. [[1785]] és [[1790]] között az USA fővárosa is volt.<ref name=senate>{{cite web
|url=http://www.senate.gov/reference/reference_item/Nine_Capitals_of_the_United_States.htm
|title=The Nine Capitals of the United States
|publisher=[[United States Senate]]
|accessdate=2008-09-07}}</ref> Az ország legnagyobb városa 1790-től.<ref>{{cite web
|url=http://www.census.gov/population/www/documentation/twps0027/tab01.txt
|title=Rank by Population of the 100 Largest Urban Places, Listed Alphabetically by State: 1790–1990
|date=1998-06-15
|publisher=U.S. Census Bureau
|accessdate=2009-02-08}}</ref>
New York számos körzete, nevezetessége vált ismertté a külföldiek számára is az idők folyamán. A [[Szabadság-szobor (New York)|Szabadság-szobor]] bevándorlók millióit köszöntötte, amikor hajójuk megérkezett az öbölbe a [[19. század]] végén, és a [[20. század]] elején. A [[Times Square]]-t gyakran emlegetik a ''Világ kereszteződése''ként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. New York pénzügyi központja, a [[Wall Street]] [[Alsó Manhattan]]ben, amelyet a világ legfontosabb pénzügyi központjaként tartanak számon.<ref>{{Cite book
|url=https://books.google.com/?id=dWA7aEbsy8QC&pg=PA154&dq=new+york+financial+capital+of+the+world+2010&q=new%20york%20financial%20capital%20of%20the%20world%202010
|title=The Best 301 Business Schools 2010 by Princeton Review, Nedda Gilbert
|accessdate=2010-05-30
|publisher=Random House Information Group
|isbn=9780375429590
|author1=Review, Princeton
|author2=Gilbert, Nedda
|date=2009-10-06}}</ref><ref>{{cite web
|url=http://wirednewyork.com/forum/showthread.php?t=22541
|title=Financial Capital of the World: NYC
|publisher=Wired New York/Bloomberg
|accessdate=2010-05-30}}</ref><ref>{{Cite news
|url=http://online.wsj.com/article/SB123940286075109617.html
|title=The Tax Capital of the World
|publisher=The Wall Street Journal
|accessdate=2010-05-30
|date=2009-04-11}}</ref><ref>{{cite web
|url=http://justoneminute.typepad.com/main/2010/04/editorializing-from-the-financial-capital-of-the-world.html
|title=JustOneMinute – Editorializing From The Financial Capital Of The World
|accessdate=2010-05-30}}</ref><ref>{{cite web
|url=http://www.marketwatch.com/story/credit-crunch-shows-new-york-is-still-worlds-financial-capital/
|title=London may have the IPOs...
|publisher=Marketwatch
|accessdate=2010-05-30}}</ref><ref>{{cite web
|url=http://www.cincodias.com/articulo/mercados/Londres-versus-Nueva-York/20080901cdscdimer_3/cdsmer/
|title=Fondos – Londres versus Nueva York
|format=PDF
|publisher=Cinco Dias
|language=spanyol
|accessdate=2010-05-30}}</ref> Végül, de nem utolsósorban, a világ vezető [[tőzsde|tőzsdéje]], a [[New York Stock Exchange]] is itt található. Számos főiskola és egyetem található New Yorkban: [[Columbia Egyetem]], [[New York Egyetem]] és a [[Rockefeller Egyetem]], amik a világ legnívósabb oktatási intézményei közé tartoznak.<ref>{{cite web |url=http://www.arwu.org/ARWU2010.jsp |title=Academic Ranking of World Universities |publisher=Arwu.org |date= |accessdate=2011-01-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100822192839/http://www.arwu.org/ARWU2010.jsp |archivedate=2010-08-22 }}</ref>
2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd [[amerikai dollár|dollár]] volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.
== Története ==
{{fő|New York történelme}}
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) [[indiánok]] különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan).<ref>[http://www.gothamcenter.org/ "Gotham Center for New York City History"] Timeline 1500–1700</ref> [[1524]]-ben [[Giovanni da Verrazzano]] volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt [[Henry Hudson]] brit felfedező követte [[1609]]-ben.<ref name="rodgers">{{Cite book|title=New York: the World's Capital City, Its Development and Contributions to Progress |author=Rankin, Rebecca B., Cleveland Rodgers |publisher=Harper |year=1948}}</ref>
=== A város „anyakönyvi kivonata” ===
[[Fájl:GezichtOpNieuwAmsterdam.jpg|bélyegkép|balra|New Amsterdam [[1664]]-ben, angol fennhatósága miatt ma New Yorkként ismerjük]]
[[Henry Hudson]] [[1609]] szeptemberében hajózott fel, a ma az ő nevét viselő folyón a [[Hollandia|holland]] [[Kelet-indiai Társaság]] hajóján. Az [[Ázsia|Ázsiába]] vezető átjárót kereste, de sohasem találta meg, mivel ilyen ott nem létezett. Felfedezései nyomán később holland [[expedíció]]k keltek útra és a helyi indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot. Hudson [[1610]]-ben már egy angol társaság szolgálatában tért vissza az [[északnyugati átjáró]]t keresni. A telet a jég fogságában töltötte és [[1611]] nyarán, mikor tovább akart indulni, a hajó legénysége fellázadt. Hudsont, 10 éves fiát és 8, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt kitették a [[Hudson-öböl]] környékén.
Hudson expedíciója után, [[1626]]-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam ''(Nieuw Amsterdam)'' néven<ref>1664-ig hívták így.</ref> (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták). Ugyanebben az évben történt, hogy [[Peter Minuit]] egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az [[algonkinok|algonkin]] indiánoktól néhány árucikkért.<ref>[http://www.s4ulanguages.com/laet2.html ''Pieter Schaghen Letter'' 1626]: "[...]hebben t'eylant Manhattes van de wilde gekocht, voor de waerde van 60 gulden: is groot 11000 morgen.[...]" "[...]They have purchased the Island Manhattes from the Indians for the value of 60 guilders. It is 11,000 morgens in size[...]</ref><ref>{{cite web
|url=http://www.iisg.nl/hpw/calculate.php
|title=Value of the Guilder / Euro
|accessdate=2008-08-19
|publisher=International Institute of Social History}}(about $1000 in 2006)</ref> A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült [[hugenották]]nak.
[[1664]]-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, amely angol kézen is maradt a [[Angol–holland háborúk#A második háború (1665–1667)|második angol-holland háborút]] lezáró [[bredai egyezmény]] értelmében ([[1667]]). A várost ekkor nevezték át Új Yorkra, az angliai [[York]] hercegének, Jakabnak (James) a tiszteletére, aki [[II. Károly angol király|II. Károly]] király öccse volt. Miután [[1685]]-ben [[II. Jakab angol király|II. Jakab]] néven trónra került, New York királyi birtok lett.<ref>A holland Nemzeti Levéltárban őrzik a vásárlásról szóló irományt, amelyet gyakran csak New York anyakönyvi kivonataként neveznek.Kisalföld, 2009. április 7. 20. o.</ref>
[[Fájl:NYC Mulberry Street 3g04637u.jpg|thumb|jobbra|265px|Az olasz bevándorlók lakta Mulberry Street a New York-i Manhattanben, 1900 körül (színezett fénykép)]]
Az [[amerikai függetlenségi háború]]ban, a [[brooklyni csata|brooklyni (vagy Long Island-i) csatában]] a város jó része leégett és brit megszállás alá került [[1783]]. [[november 25.|november 25-ig]]. Ezen a napon tért vissza [[George Washington]] a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről ''(Evacuation Day).'' [[április 30.|Április 30-án]] a Wall Streeten található [[Federal Hall]]ban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York [[1790]]-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a [[Kontinentális Kongresszus]].
A 19. század folyamán egyre több [[bevándorló]] érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult.<ref>Ira Rosenwaike (1972)."[https://books.google.com/books?id=2OR2yeASrfIC&pg=PA55&dq&hl=en#v=onepage&q=&f=false Population history of New York City]". p.55.</ref> [[New York (állam)|New York]] állam törvényhozása [[1811]]-ben elfogadta a város bővítésének tervét ''(Commissioners' Plan of 1811),'' melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő [[Washington Heights]]ig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az [[Erie-csatorna|Erie-csatornát]], ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és [[Kanada]] agrárvidékei felől.<ref>{{Cite book
|author=Bridges, William
|title=Map Of The City Of New York And Island Of Manhattan With Explanatory Remarks And References
|year=181
1}}; Lankevich (1998), pp. 67–68.</ref> [[1835]]-re, [[Philadelphia|Philadelphiát]] megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa. A helyi politikusok a [[Tammany Hall]] uralma alá kerültek, ami egy politikai gépezet, és az ír bevándorlók támogatásával működött.<ref>{{Cite book
|title=Fernando Wood: A Political Biography
|author=Mushkat, Jerome Mushkat
|publisher=Kent State University Press
|year=1990
|page=36
|isbn=087338413X}}</ref> Számos irodalmár élt a városban az [[1830-as évek|1830-as]] és az [[1840-es évek]] között, úgymint [[William Cullen Bryant]], [[Washington Irving]], [[Herman Melville]], [[Rufus Wilmot Griswold]], [[John Keese]], [[Nathaniel Parker Willis]], és [[Edgar Allan Poe]]. Az idős városi arisztokrácia kereskedőkből álló rétege lobbizta ki magának a [[Central Park]] alapítását, ami [[1857]]-ben az USA első telepített városi parkja lett. Egy jelentősnek mondható szabad fekete lakosság létezett ebben az időben Manhattanben, és Brooklynban is. Számos rabszolgát tartottak fogva az [[1830-as évek]]ig New Yorkban, viszont később a rabszolga-felszabadítást szorgalmazók központjává vált. A város fekete lakossága [[1840]]-ben meghaladta a 16 000-et.<ref>[http://www.history.emory.edu/newsletter01/newsl01/african.htm "African-Americans in New York City, 1626–1863 by Leslie M. Harris"]. Department of History at Emory University.</ref> Az íreket sújtó [[Nagy Éhezés]] hatására hatalmas mértékben áramlottak a városba ír bevándorlók. Több mint 200 000 bevándorló után, átlagban négy New York-iból egy ír volt.<ref>[http://www.virtualny.cuny.edu/cholera/1866/cholera_1866_set.html "Cholera in Nineteenth Century New York"]. VNY, City University of New York.</ref>
[[Fájl:George Schlegel - George Degen - New York 1873.jpg|bélyegkép|balra|Manhattan madártávlatból, 1873-ban]]
Az [[amerikai polgárháború]] során ([[1861]]–[[1865]]), bár az állam az [[Az Amerikai Egyesült Államok Államai|Unióhoz]] tartozott, a város lakosai közül sokan a [[Amerikai Konföderációs Államok|Konföderációval]] szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az [[1863]]-as évben [[New York-i felkelés|Unió-ellenes lázadást]] szült, amely legalább ezerkétszáz halálos áldozatot követelt.<ref>{{Cite book
|title=The Armies of the Streets: The New York City Draft Riots of 1863
|author=Cook, Adrian
|year=1974
|pages=193–195}}</ref>
[[Fájl:NYC 1848.jpg|right|300px|thumb|New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia)]]
[[Fájl:Manhattan 1931.jpg|right|300px|thumb|Manhattan déli része (1931 körül)]]
[[Fájl:NYC-Skyline-3.jpg|right|300px|thumb|Dél-Manhattan napjainkban]]
A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket [[1886]]-tól már a [[Szabadság-szobor (New York)|Szabadság-szobor]] fogadott.
[[1874]]-ben, illetve [[1895]]-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). [[1898]]-ban alakult meg Nagy-New York ''(Greater New York)'' önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet [[1883]]-tól a [[Brooklyn híd]] kötött össze a szigettel. [[1914]]-ben Bronxból önálló megye jött létre. Az [[1904]]-től működésbe lépő [[New York-i metró]] segítette az új kerületek összeköttetését.
A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: [[1904]]. [[június 15.|június 15-én]] a ''[[General Slocum]]'' nevű [[gőzhajó]] gyulladt ki az [[East River]]en, több mint ezer ember (1021) – főként német bevándorlók – haltak meg; [[1911]]. [[március 25.|március 25-én]] a [[Greenwich Village]]-ben lévő [[Triangle gyár]] égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.
A nem fehér lakosság száma [[1890]]-ben 36 620 volt.<ref>Ira Rosenwaike (1972)."''[https://books.google.com/books?id=2OR2yeASrfIC&pg=PA78&dq&hl=en#v=onepage&q=&f=false Population history of New York City]''". p.78.</ref> Az [[1920-as évek]]ben New York elsődleges célállomása volt az Amerika déli részéről elvándorló [[afroamerikaiak]] körében, a [[Nagy Vándorlás]] idején. [[1916]]-ra a város adott otthont [[Észak-Amerika]] legnagyobb [[diaszpóra|diaszpórájának]]. A [[Harlem Reneszánsz|harlemi reneszánsz]] fénykorának idején, gazdasági robbanás hatására indult el a [[felhőkarcoló]]k építése a városban.
A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első [[metró]]társaság, az [[Interborough Rapid Transit Company|Interborough Rapid Transit]] [[1904]]-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az [[1930-as évek]]ben épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
Az [[1920-as évek]]re New York a világ legsűrűbben lakott városává nőtte ki magát, megelőzve [[London]]t, ezzel kiérdemelve a világ első [[óriásváros]]a címet.<ref>{{cite web
|url=http://www.demographia.com/db-nyuza1800.htm
|title=New York Urbanized Area: Population & Density from 1800 (Provisional)
|publisher=Demographia.com
|accessdate=2009-07-08}}</ref> A [[nagy gazdasági világválság]] meghozta a változást a városba, ugyanis a nyolcvan éven át vezető pozíciót betöltő [[Tammany Hall]] helyett a reformer [[Fiorello La Guardia]] kezébe került a város vezetése.<ref>{{Cite book
|title=The Tiger – The Rise and Fall of Tammany Hall
|author=Allen, Oliver E.
|publisher=Addison-Wesley Publishing Company
|accessdate=2007-05-25
|chapter=Chapter 9: The Decline
|year=1993
|isbn=020162463X}}</ref>
A [[második világháború]] után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. [[1951]]-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi [[Flushing Meadows Park]]ból Manhattan keleti oldalára.
Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, [[rasszizmus|rasszista]] zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. [[1975]]-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a ''Municipal Assistance Corporation''re kellett bíznia, amelynek elnöke [[Felix Rohatyn]] volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére ''(Financial Control Board).''
Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő [[dot com-korszak]] egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.
A [[2001]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-i]] [[Világkereskedelmi Központ|World Trade Center]] elleni [[2001. szeptember 11-ei terrortámadások|terrortámadás]] közel háromezer áldozatot követelt. A területen [[2011]]-re felépítették a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a ''[[Freedom Tower]]-''t (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).
== Fekvése ==
[[Fájl:Aster newyorkcity lrg.jpg|balra|bélyegkép|Műholdkép New Yorkról]]
New York az Amerikai Egyesült Államok [[Atlanti-óceán|atlanti]] partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és [[Long Island]] (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).
A [[Hudson (folyó)|Hudson folyó]] – más néven ''North River'' ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik [[New Jersey]], bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. ''East River'' ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.<br />
A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a [[Robert F. Kennedy híd]], a [[Queensboro híd]], a [[Williamsburg híd]], a [[Manhattan híd]] és a [[Brooklyn híd]]. Még délebbre a [[Verrazano-Narrows híd]] található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található [[George Washington híd]], amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a [[Lincoln alagút]] és a [[Holland alagút]]. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút.
A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb ''(Upper New York Bay)'' és egy alsó, az óceánra nyitott ''(Lower New York Bay)'' részre oszt a ''The Narrows'' (a szó jelentése 'szoros'), e fölött ível a Verrazano-Narrows híd.
A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a [[Battery Park City]]t például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)
=== Éghajlat ===
Az USA ezen részén [[nedves kontinentális éghajlat]] uralkodik, amelyben – partvidéki terület lévén – nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost – de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. Átlagosan a leghidegebb hónap a január, 0,1 °C-os átlaghőmérséklettel. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 °C a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 °C közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet.<ref>{{cite web |url=http://iranynewyork.hu/new-york-idojarasa/#idojaras|title=New York időjárása|publisher= iranynewyork.hu |accessdate=2016-03-19}}</ref> Évente legalább 234 napon van valamennyi napsütés, és átlagban az év 58%-a mondható naposnak.
{{Éghajlattáblázat
A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként ''(the Five Boroughs)'' emlegetik, mivel a „város” ''(the City)'' szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” ''(the Outer Boroughs).'' Ugyanakkor a ''New York City'' kifejezés az egész várost jelenti.
* [[Manhattan (városrész)|Manhattan]] (New York megye, lakossága {{szám|1629054}} fő),<ref name="2009 est pop">[[United States Census Bureau|U.S. Census Bureau]], Population Division, [http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2009-05-36.xls Table 5. Annual Estimates of the Resident Population for Minor Civil Divisions in New York, Listed Alphabetically Within County: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-05-36)] {{Wayback|url=http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2009-05-36.xls|date=20110429224122}} and [http://www.census.gov/popest/cities/SUB-EST2009.html Table 1. Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places Over 100,000, Ranked by July 1, 2009 Population: April 1, 2000 to July 1, 2009 (SUB-EST2009-01)] {{Wayback|url=http://www.census.gov/popest/cities/SUB-EST2009.html|date=20110514000702}}, Release Date: June 2010, Hozzáférés ideje: July 31, 2010</ref> a legsűrűbben lakott kerület a városban, benne található a Central Park, és a város felhőkarcolóinak túlnyomó többsége. A kerület a város pénzügyi, és több országos szervezet központja is, emellett számos egyetem és kulturális központnak is otthont ad. A kerület három fő részre van osztva: alsó és felső Manhattanre, valamint a városközpontra. A Central Park további részekre osztja a várost, úgymint Felső kelet Manhattan és Felső nyugat Manhattan, valamint a parktól északra fekszik [[Harlem]].
* [[Bronx]] (The Bronx) (Bronx megye, lakossága {{szám|1397287}} fő),<ref name="2009 est pop"/> a város legészakibb kerülete, a híres [[Yankee Stadion]], és a [[New York Yankees]] otthona. A kerület az egyetlen, amely teljes egészében a [[Észak-Amerika|kontinensen]] helyezkedik el, kivéve [[Marble Hill]]t, ami ugyan a kontinensen van, viszont [[Manhattan városnegyedeinek listája|Manhattan városnegyede]].
* [[Brooklyn]] (Kings megye, {{szám|2472523}} fő)
| 