„Balaton-felvidéki Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Robot: A_pihenőerdő-rész.JPG cseréje a következőre: [[Commons:File:Erdős_pihenőrész_a_balatonfüredi_Koloska-völgyben.jpg|Erdős_pihenőrész_a_balatonfüredi_Koloska-völgyben.jpg |
→A nemzeti park területi egységei: gvjhvgoffhd |
||
37. sor:
[[Fájl:Kis-Balaton1.JPG|thumb|right|200px|[[Kis-Balaton]]]]
=== mkgifjfigjüf9ig ===
=== Tihany ===
A nemzeti park területei közül legrégebben védett a [[Tihanyi-félsziget]] 16 km²-nyi területe. Itt jelölték ki [[1952]]-ben hazánk első [[tájvédelmi körzet]]ét, a [[Tihanyi-félsziget Tájvédelmi Körzet]]et. A félszigeten egykor működő vulkánok és hévforrások nyomaira bukkanhatunk, amilyenek például a bazalttufából a szél erejével formált különös alakú sziklák és az úgynevezett gejzírkúpok, melyek valójában nem igazi gejzírek, hanem hévforrások működése nyomán keletkeztek. A legismertebb forráskúp az Aranyház, mely a rajta élő sárga zuzmóról kapta nevét. A félsziget belsejében található két magas fekvésű katlan közül a déli közepén a Balaton vízszintjénél 25 méterrel magasabban terül el a Belső-tó, amelynek medre, csakúgy, mint a Külső-tóé, vulkáni működés nyomán alakult ki. A tihanyi beltavak vize kizárólag a helyben lehulló csapadékból származik.
| |||
