„Preraffaeliták” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
javítgatás
a Anglicizmus, a szo magyar valtozatara javitottam
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor:
[[Fájl:Millais - Ophelia.jpg|bélyegkép|jobb|300px|<center>[[John Everett Millais]]: ''Ophelia'' (1851-1852)]]</center><!-- A commonsban javasolták a korábbi kép lecserélését, mivel az újabb változatnak nagyobb a felbontása és jobb a színhűsége -->
A '''preraffaeliták''' angol író- és művészcsoport, mely 1848-ban [[William Holman Hunt]] ([[1827]]-[[1910]]), [[John Everett Millais]] ([[1829]]-[[1896]]) és [[Dante Gabriel Rossetti]] ([[1828]]-[[1882]]) vezetésével alakult azzal a szándékkal, hogy koruk festészetét kivezesse a felületes akadémizmusból. A társaság tagjai voltak még alapításkor - [[James Collison]], aki 1850-ben kivált, - [[Frederick Stevens]], aki később minden művét megsemmisítette és műkritikus lett, - [[William Rosetti]], Rosetti öccse, szintén kritikus - és ebben a formájában kritikustársával együtt akár egy manifesztótmanifesztumot is megfogalmazhattak volna, de nem tették, ő egyben a csoport titkára is volt, valamint hetedikként [[Thomas Woolner]] szobrász, aki később Ausztráliába költözött.
A csoport 1850-től folyóiratot jelentetett meg a talán kevésbé szerencsés "The Germs" címmel, mely négy kiadást élt meg. A cikkek művészi véleményeket fogalmaztak meg inkább és nem művészetpolitikát, mely nagyjából a "Le Joshua Reynolds-szal, le a Királyi Akadémiával, le a "barnafestéssel", le Raffaello-val, éljen a quattrocento előtti olasz művészet és irodalom" nézetre korlátozódtak.
 
12. sor:
 
== Létrejötte ==
[[Fájl:Dante Gabriel Rossetti 002.jpg|bélyegkép|jobb|300px|<center>[[Dante Gabriel Rossetti]]: ''Dante álma'' [[1859]], [[Tate|Tate Gallery]], London]]</center>
A kör létrejöttében meghatározó szerepet játszott a hivatalos festészettel és az erkölcsével szembeni ellenszenv. [[1848]]-ban [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]] uralkodásának tizedik évfordulóját ünneplik, tart a tudományos és ipari [[Ipari forradalom|forradalom]]. Európában forradalmi mozgalmak zajlanak. [[John Constable|Constable]] több mint tíz éve halott. [[William Turner|Turnernek]] még három éve van hátra életéből. E két művész rendítette meg az akadémizmust, ami még mindig uralkodó az angol művészetben. Ilyen viszonyok mellett lázad fel néhány nagyon fiatal művész, Millais, Hunt és Rossetti. A jövendő preraffaelisták érzik, hogy művészetük felszabadítása az akadémizmus által fenyegetett festészet felszabadításával jöhet létre. Rossetti így ír erről:
::''„Amit ma irányzatnak nevezünk, meglehetősen komoly dolog volt, de az ötletet, hogy egy csapatot alakítsunk közös névvel, csak tréfának szántuk. Rendkívül nagy ellenszenvet éreztünk akkor az Akadémia iránt, képeinket azokkal a híres iniciálékkal írtuk alá tisztán szórakozásból, hogy törvényen kívül kerüljünk”''
20. sor:
 
== A kör megszületése ==
[[Fájl:William Holman Hunt 001.jpg|bélyegkép|bal|200px|<center>[[William Holman Hunt]]: ''Rossz pásztor'' [[1851]], City Art Galleries, [[Manchester]]]]</center>
1848 szeptemberében Millais-nél létrehozták a Preraffaeliták körét. (P. R. B., Pre-Raphaelite Brotherhood). Hét tagja volt a társaságnak: Millais, Hunt, Dante Gabriel Rossetti, és testvére William Michael, James Collinson (1812-1881) misztikus katolikus, F. G. Stephens, a későbbi kritikus, és Thomas Wollner szobrász. Rossetti lett a kör titkára, megfogalmazta a csoport programját: „Lenni kell átadható, eredeti ötletnek. Figyelmesen kell és meg kell tanulni azt művészi formában visszaadni. Pozitívan viszonyulni az iránt, ami a művészetben közvetlen komoly és őszinte, elvetni azt ami konvencionális, ami csupán önmagunk megmutatása és tisztán mesterkélt ismétlés.” Megegyeztek abban, hogy műveik alá csupán a P. R. B. betűket írják, melynek jelentését titokban kell tartani, és hogy inspiráció fő forrása a középkori vallás, vagy mitologikus, és idealisztikus felfogású jelenetei, valamint az irodalomból merített témák. Esztétikájukban első helyet foglal el [[Dante Alighieri|Dante]], [[William Shakespeare|Shakespeare]] és [[John Keats|Keats]].