„Nagyvárad” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Középkor: javítás |
Visszavontam az utolsó változtatást (5.38.212.41), visszaállítva B.Zsolt szerkesztésére: kb. 1244-ben irta s akkor már főesperes volt |
||
40. sor:
Már a [[11. század]]ban földvár állott itt. Monostorát [[I. László magyar király|I. (Szent) László]] király alapította. A mai vár helyén épült [[1083]] és [[1095]] között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. Az [[1095]]-ben meghalt királyt [[Somogyvár]]ott temették el, mert még nem épült meg a váradi székesegyház, 1106-ban (vagy [[1113]] után) helyezték itteni, végső nyughelyére, sírja [[1192]]-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely lett. Itt keletkezett [[1217]]–[[1235]] között a [[Váradi Regestrum]], magyar nyelvemlék ([[szórványemlék]]).
[[1241]]-ben a [[tatárjárás|mongolok]] megostromolták, és nagy harc után [[április 15.|április 15-én]] elfoglalták. A tatárdúlást [[Rogerius mester|Rogerius]] [[Split|spalatói]] ''(Split)'' püspök, váradi
[[1390]]. [[május 20.|május 20-án]] a királyi pár: [[Mária magyar királynő|Mária]] és [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] jelenlétében állították fel [[I. László magyar király|Szent László király]] aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé, amelyet a [[Kolozsvári testvérek]] készítettek, [[Czudar János]] váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok [[Janus Pannonius]], püspök [[Vitéz János]] [[1445]] és [[1465]] között, várkapitány Rhédey Ferenc és [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|fia]], aki [[erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelem]] lett. [[1474]]-ben Ali [[Szendrő (Szerbia)|szendrői]] bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután az erődöt megerősítették.
| |||