„Beszéd” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2.6.114.33 (vita) szerkesztését (oldid: 21056322) https://nl.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Checklijst_langdurig_structureel_vandalisme/Olha Címke: Visszavonás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
A tartós beszédzavarokon az [[augmentatív és alternatív kommunikáció]] eszközei segíthetnek.
Az
==Kialakulása==
Egyes vélemények szerint kialakulása szorosan összefügg az [[agy]] mintegy kétmillió éve elkezdődött növekedésével és nem egyetlen [[mutáció]] eredménye: vagyis kialakulása hosszú fejlődés eredménye. Azzal érvelnek, hogy ha korábban alakul ki a beszéd, akkor képes rá, hogy hatást gyakoroljon az agy és a hangképző szervek evolúciójára, míg ellenkező esetben nem. Szerintük már a [[Homo erectus]], és talán az őse is tudott beszélni valamilyen szinten. Utóbbiak igazát a fosszilis koponyák vizsgálatai is alátámasztják. A beszéd kialakulásának feltételeként általában a gégefő és a lágy szájpad egymáshoz viszonyított helyzetét jelölik meg. A gégefő az [[ember]]nél és a [[csimpánz]]nál lényegében ugyanolyan, de az embernél e képletek nem érnek össze, míg a csimpánznál légmentesen összezáródnak. Ez a fajta anatómiai változás gyakorlatilag indokolhatatlan a beszéd fejlődésével, mert a beszéd alapelemei már csak akkor jöhetnek szóba, amikor a változás lényegében lezajlott. Vagyis fordított oksági összefüggés van: előbb elvált egymástól a gégefő és a lágy szájpad, majd ez tette lehetővé a tagolt beszéd kialakulását. Ha azonban az oksági viszony ilyen, akkor ezt a módosulást erős evolúciós érvekkel kell magyarázni, mivel egyébként életveszélyes: az ember az egyetlen állat a földön, amely ennek következtében nyelés közben képes megfulladni.
|