„Fertőmelléki-dombság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a kistáj → Magyarország földrajzi kistájai AWB
5. sor:
| képaláírás = Fertőrákos és a Fertőmelléki-dombság látképe
| elhelyezkedés = [[Alpokalja]]
| besorolás = [[Magyarország földrajzi kistájai|kistáj]]
| fontosabb települések = [[Sopron]], [[Fertőrákos]], [[Balf]]
| kistérségek = [[Sopron–Fertődi kistérség]]
38. sor:
 
== Éghajlat ==
A kistáj klímája mérsékelten hűvös, az [[évi középhőmérséklet]] 9,5–9,8  °C között alakul, a vegetációs időszak középhőmérséklete 15,7 °C. A sokévi hőmérsékleti átlag minimuma -14,8 °C, maximuma 32,5 °C. A fagymentes időszak április 22-től október 22-ig tart, hossza 181 nap. Az évi napsütötte órák száma sem haladja meg az 1800-at, ebből nyárra 702, télre 175 óra esik. Az éves [[csapadék]]mennyiség 640–660 mm között mozog, ezzel a mérsékelten száraz kistájak közé tartozik. A vegetációs időszak [[csapadék]]összege 420 mm, a legtöbb egynapi [[csapadék]]ot [[Fertőrákos]]nál mérték (80 mm). Az uralkodó [[szélirány]] az északnyugati, az átlagos [[szélsebesség]] a dombtetőkön eléri a 14–16 km/h-t. A [[hótakaró]]s napok átlagos száma 45-50, az átlagos maximális [[hóvastagság]] 30–35 cm, az [[ariditási index]] 1,00-1,08 között változik.
 
== Talaj és növényzet ==
[[Fájl:Quercus robur AB.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tölgy, jellemző fafaj a dombság területén]]
[[Fájl:Fertőrákos - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A fertőrákosi püspöki kastély]]
A felszín csaknem egészét különféle erdőtalajok borítják, így [[agyagbemosódásos barna erdőtalaj]]ok (a magyarországi terület 66%-án), [[barnaföld]]ek (16%) és [[rendzina]]talajok (16%). A barna erdőtalajok termőképessége gyenge, így javarészt ma is erdőterületek borítják, a barnaföldek vízgazdálkodása és termékenysége viszont egyaránt alkalmas szántó- és szőlőművelésre (a dombság a [[soproni borvidék]] része). Az említett talajtípusok mellett a Rákos-patak völgyét [[réti öntéstalaj]] borítja (az összterület 2%-a).
 
A Fertőmelléki-dombság potenciális erdőterület, természetes növénytársulásai a [[gyertyános–tölgyes]]ek és a [[cseres-tölgyes]]ek, de foltokban a mészkedvelő, illetve déli részein a mészkerülő [[tölgy]]esek is jellemzőek. A Kőhidai-medence területén egykor [[láprétek]] és [[ligeterdő]]k terültek el. Az emberi tevékenység nyomán e természetes növénytakaró több helyütt megszűnt, s helyét leromlott erdőállomány, helyenként telepített [[akác]]osok és fenyvesek vették át. A kőbányászat a [[sziklagyepek]] és [[sztyeprét]]ek elterjedését mozdította elő. Reliktumterületként maradt fenn a Kőhidai-medencében a Kistómalmi-láprét.