„Fertőmelléki-dombság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a kistáj → Magyarország földrajzi kistájai AWB |
||
5. sor:
| képaláírás = Fertőrákos és a Fertőmelléki-dombság látképe
| elhelyezkedés = [[Alpokalja]]
| besorolás = [[Magyarország földrajzi kistájai|kistáj]]
| fontosabb települések = [[Sopron]], [[Fertőrákos]], [[Balf]]
| kistérségek = [[Sopron–Fertődi kistérség]]
38. sor:
== Éghajlat ==
A kistáj klímája mérsékelten hűvös, az [[évi középhőmérséklet]] 9,5–9,8
== Talaj és növényzet ==
[[Fájl:Quercus robur AB.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tölgy, jellemző fafaj a dombság területén]]
[[Fájl:Fertőrákos - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A fertőrákosi püspöki kastély]]
A felszín csaknem egészét különféle erdőtalajok borítják, így [[agyagbemosódásos barna erdőtalaj]]ok (a magyarországi terület 66%-án), [[barnaföld]]ek (16%) és [[rendzina]]talajok (16%). A barna erdőtalajok termőképessége gyenge, így javarészt ma is erdőterületek borítják, a barnaföldek vízgazdálkodása és termékenysége viszont egyaránt alkalmas szántó- és szőlőművelésre (a dombság a [[soproni borvidék]] része). Az említett talajtípusok mellett a Rákos-patak völgyét [[réti öntéstalaj]] borítja (az összterület 2%-a).
A Fertőmelléki-dombság potenciális erdőterület, természetes növénytársulásai a [[gyertyános–tölgyes]]ek és a [[cseres-tölgyes]]ek, de foltokban a mészkedvelő, illetve déli részein a mészkerülő [[tölgy]]esek is jellemzőek. A Kőhidai-medence területén egykor [[láprétek]] és [[ligeterdő]]k terültek el. Az emberi tevékenység nyomán e természetes növénytakaró több helyütt megszűnt, s helyét leromlott erdőállomány, helyenként telepített [[akác]]osok és fenyvesek vették át. A kőbányászat a [[sziklagyepek]] és [[sztyeprét]]ek elterjedését mozdította elő. Reliktumterületként maradt fenn a Kőhidai-medencében a Kistómalmi-láprét.
|