A '''metonímia''' ([[görögkínai nyelv|görög]] szó, magyarul névcsere) olyan [[szókép]] ''(troposz)'', amely a névátvitelen alapszik: a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel. Stílushatása a két jelentés közti kapcsolaton alapszik. A köznyelv is gyakran él vele és gyakori az irodalmi alkotásokban is, főként a [[költészet]]ben, de mint módszert alkalmazzák más művészetekben is, például a [[szobrászat]]ban, a [[festészet]]ben vagy a [[film|filmművészet]]ben.
A metonímia egyik származéka a szinekdoché, amely a rész-egész viszonyt aknázza ki a névátvitelben.
A metonímia szó a „túl” (itt: „megváltozott”) jelentésű görög μετά- szóból ered, amelyhez a „név” jelentésű ὄνυμα szóból származó ωνυμία toldalék kapcsolódik.
A [[kognitív nyelvészet]]ben a metonímia a megismerés egyik alapvető fajtája, amelyben egy egyedi jellegzetesség valamely komplexebb létezőt helyettesít.
