„Pincehely” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
61. sor:
[[1686]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] Bádeni Lajos Tolnáról feljött Simontornyára, rövid ostrom után elfoglalta azt. Másnap Pincehelyre jött és elfoglalta a bozótban lévő földvárat, melynek csak kevés martalóc katonája volt. Itt a palánkvár mögött török templomot leltek. Bádeni Lajos még két napig Pincehelyen táborozott, de csapatai már megindultak Kaposvár ellen.
A szervezett újratelepítés 1695-ben kezdődött meg, amikor a községet Forintos Péter, Esterházy nádor megbízottja az 1695. szeptember 10-én kötött szerződés alapján magyar nemzetiségű lakosokkal telepítette be.
I. Lipót császár 1703. április 27-én vásártartási jogot adományozott Pincehelynek, melynek lakossága ekkor már elérte az 500 főt. A fejlődést visszavetette az a tény, hogy Rákóczi-szabadságharc során 1704-ben és 1706-ban a rácok kétszer is felégették. 1786-ban a mezővárosban már 261 házban 1590-en laktak, a XIX. század elején a lélekszám meghaladta a 2000 főt.
1848. szeptember 30-án az ozorai győzelmet megelőző napokban a Pincehely környéki nemzetőrök és népfelkelők megtámadták és részben lemészárolták a falun áthaladó horvát hadtáp- és sebesültszállítmány kísérőit. Roth vezérőrnagy megtorlásként hadisarc behajtása után feldúlatta és felgyújtatta a falut.
Az 1874-es közigazgatási átszervezés során a település az új besorolás szerint nagyközségi rangot kapott a dombóvári járásban. 1910-ben már Tolna vármegye tamási járásához tartozott, lakosainak száma 2927 fő volt, ebből 2859 magyar.
Vályi András: Magyar országnak leírása szerint (Buda, 1796): „Pinczehely. ''Magyar Mezőváros Tolna Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Simontornyához 1 mértföldnyire, határjában erdeje nintsen, szőlei vannak a’ szomszéd határban, dohánnya jó terem, más javai is vannak, első osztálybéli.”''
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint „Pinczehely, magyar m.v. Tolna vmegyében, a Kapos mellett, kies vidéken, ut. p. Nagy-Dorog. Lakja 2200 rom. katholikus, kik első osztálybeli határukon 105 egész urbéri telket birnak. A föld fekete és jó búza termő, de dohány is termesztetik; rétjei kövérek; szőlőket mind helyben, mind a görbői és gyanti pusztákon birnak; az uraság pedig nemesitett birkákat tenyésztet. Kath. paroch. templom nagy és kellemes csengésű harangjairól nevezetes. Birja a várost h. Eszterházy.”
Pesthy Frigyes helynévtárában írja:
| |||