|
A kovalens kötés egy olyan hajókötés, amelyet az árbocoknál haszbálnak és a hegymászók is előszeretettel alkalmaznak.
== Csoportosítása ==
=== Szigma-kötés ===
{{bővebben|Szigma-kötés}}
A szigma-kötés (σ-kötés) οlyan tengelyszimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes.
Ez a legerősebb kovalens kötés.
A szigma-kötések mentén lehetőség van az atomok rotációjára (forgására).
Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a két atomot összekötő egyenesen található.
=== Pi-kötés ===
{{bővebben|Pi-kötés}}
A pi-kötés (π-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyet párhuzamos tengelyű p-pályák képeznek. Abban az esetben beszélhetünk pi-kötésről, ha a kötés síkszimmetrikus és a szigma-kötés tengelye a pi-kötés szimmetriasíkján fekszik.
A σ-kötésnél gyengébb a kötőereje.
A pi-kötés nem teszi lehetővé a kötésben részt vevő atomok szabad forgását.
Az elektronpár elektronsűrűségének maximuma a σ-kötés alatt, fölött és mellett található.
==== Datív kötés ====
A '''datív kötés''' olyan kovalens kémiai kötés, amelybe a kötő elektronpárt csak az egyik atom adja egy nemkötő elektronpárjával (pl. [[szén-monoxid]]).
=== Delta-kötés ===
{{bővebben|Delta-kötés}}
A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben a két résztvevő atom d-pályái válnak közössé. Először a dikálium-oktaklorodirenátban (K<sub>2</sub>Cl<sub>8</sub>Re<sub>2</sub>) fedezték fel, a két réniumatom között.
=== A közös elektronpárok száma szerint ===
A kovalens kötés lehet:
* egyszeres kovalens kötés (1 közös elektronpár) – 1 szigma-kötés
* [[kettős kötés|kétszeres]] kovalens kötés (2 közös elektronpár) – 1 szigma- és 1 pi-kötés
* [[hármas kötés|háromszoros]] kovalens kötés (3 közös elektronpár) – 1 szigma- és 2 pi-kötés
* [[négyeskötés|négyszeres]] kovalens kötés (4 közös elektron pár) – 1 szigma-, 2 pi- és 1 delta-kötés
== A kovalens kötés polaritása ==
| 