„H6-os HÉV” változatai közötti eltérés

A társaságnak még abban az évben engedélyezték a vonal meghosszabbítását ''Harasztiig'' (ma [[Dunaharaszti]]), a mintegy 5 km hosszú vonalszakaszt [[1887]]. [[november 24.|november 24-én]] adták át a forgalomnak. A vasútvonal felépítménye 18,0 kg/fm tömegű [[sín]]ekből épült és 8,6 tonna [[tengelyterhelés]]t engedélyeztek rajta.

A vasútvonal folytatását Harasztitól [[Ráckeve|Ráckevéig]] külön társaság építette, amely később egyesült a BKVT-vel. A vonal utolsó, 27,4&nbsp;km hosszú szakaszát [[1892]]. [[november 6.|november 6-án]] nyitották meg.<ref>{{cite book |editor = Csárádi János |title = Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet |pages = 186 |publisher = Műszaki Könyvkiadó |location = Budapest |year = 1994 }}</ref> Itt már 20,0&nbsp;kg/fm tömegű [[sín]]ekből épült a felépítmény, az engedélyezett tengelyterhelés azonban nem különbözött a régebben épült szakaszokétól.

 

A konkurens közlekedési társaságok fokozódó nyomásának hatására a BKVT [[1905]]-ben megszerezte a jogot helyiérdekű vasutainak villamosítására. A társaság a Baross tértől a Közvágóhídig tartó villamosvonalát [[1906]]<!--. február 15.-->-ban a mai Hentes utcában vezetve, egészen az egykori ''Sertésvágóhídig'' hosszabbította meg. A meghosszabbított viszonylat igénybe vette a ráckevei vonal egy részét, amely fölé így 500&nbsp;V feszültségű, közúti vasúti [[felsővezeték]] épült ki. A társaság leányvállalata kísérleti jelleggel [[1906]]. áprilisáig továbbépítette az 500&nbsp;V feszültségű, egyenáramú felsővezetékrendszert egészen ''Erzsébetfalváig''.<ref name="KellerLaszlo">{{cite web |url=http://www.mee.hu/files/ET/1980/ET_1980_01t.pdf |title= Hetven éve villamosították a BHÉV vonalhálózatát |author = Keller László |accessdate=2010-09-01 |format=pdf |language=magyar }}</ref>