A [[betatron]] tulajdonképpen egy külön csoportot alkot, hiszen abban a mágneses indukcióvektor változása hozza létre a részecskét gyorsító elektromos teret, több jelenség azonban a körkörös gyorsítókhoz hasonlóan tárgyalható.
==Egyenáramú gyorsítók==
[[Kép:Cascade Accelerator.jpg|thumb|Az [[ATOMKI]] üzemen kívüli kaszkádgyorsítója]]
Az alacsonyenergiájú gyorsítók, mint például a [[katódsugárcső]] és a [[Röntgen-cső]] egyetlen [[elektróda]]párt tartalmaznak, melyre pár ezer [[volt]]os [[egyenfeszültség]]et kötnek. A Röntgen-csőben az egyik elektróda a célpont, ahol a nagy energiájú elektronok becsapódnak, és [[röntgensugárzás|röntgensugarakat]] keltenek.
Egyenfeszültségű gyorsítók közé tartozik a [[kaszkádgyorsító]] ([[John Douglas Cockcroft|Cockcroft]] és [[Ernest Thomas Sinton Walton|Walton]] fejlesztette ki 1932-ben), amelyben váltóáram csúcsfeszültségét sokszorozzák meg a nagy gyorsítófeszültség eléréséhez, és a [[Van de Graaff]]-generátorral működtetett gyorsító, melyben a Van de Graaf-generátor pár ezer [[volt]] egyenfeszültségből állít elő több millió volt (MV) gyorsítófeszültséget (Robert J. Van de Graaff, 1931). Mindkettő valamilyen [[ionforrás]]ból kapja a gyorsítandó ionokat.
