(szül. Kiszlingstein István Budapest, [[1895]] április[[Április 11.]]- Budapest, [[1963]] [[március 2.]]<ref>mkt.yii.hu/portal/hu/személyek/személy.html?id=14839</ref>) trükkfilmrendező, díszlettervező az első ismert magyar animációs film megalkotója volt.
==Élete==
Az Iparművészeti főiskolán grafikai szakon végzett, kosztümtervezést is tanult. A Magyar Állami Operaházban kezdett dolgozni. [[Kéméndy Jenő|Kéméndy Jenőt]] tartotta mesterének, az ő szokatlan szcenikai megoldásai terelték a figyelmét az animáció felé.<ref>Dizseri Eszter:Kockáról-kockára a magyar animáció története 1948-1998 98. oldal</ref> 1914-ben gondolta ki, de lehet, hogy egy évvel később készítette el<ref>Orosz Márton: Magyar Animáció: kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?</ref> a Zsírb Ödönt egy papírkivágásos technikával készült börleszk animációs filmet. Az operatőr Veres Gábor volt.<ref>Orosz Márton:Magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?</ref> 1915-16-ban a [[Nemzeti Színház|Nemzeti Színházban]] dolgozott. A [[tanácsköztársaság]] alatt készítette el a BurzsujBácsi''Burzsujbá''''csi a mennyországban'' című agitációs filmet. Ezt öt mozi is vetítette. Ekkor ismerkedett meg Arany Ferenc operatőrrel az ő biztatására kezdett el a tiszta árnyanimációval<ref>Orosz Márton: magyar animáció kommersz spektátulum vagy avantgárd utópia?</ref> 1919-ben ezzel a technikával készült el a János vitéz. 1920-ban a Krupka cég filmlaborjában rendezett. Itt készült el az első színes animációs filmmozi<ref>M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet</ref> a Bogárorfeum -ezzel a technikával azóta se készült több film-<ref>Dizseri Eszter:Kockáról kockára a magyar animáció krónikája 1948-1998 Balassi, 1999</ref> később az Uher filmgyár díszlettervezője lett.<ref>Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter, 1978</ref> 1932-ben a Főváros számára készített tudományos oktatófilmeket "rajzos híradókat" a Híradó Filmszínház részére. A ''Rádió'' c. epizód a Londoni Oktatófilm Kongresszuson díjat nyert.<ref>Új magyar filmlexikon szerk. Ábel Péter Akadémiai, 1978</ref> Budapest ostroma alatt munkásságának nagy része megsemmisült<ref>M. Tóth Éva: Animációs mozgóképtörténet</ref>, később a Népszerű Tudományos Stúdió számára, majd a Budapest Studióban folytathatta az oktatófilm-gyártást.
