„M3-as metróvonal (Budapest)” változatai közötti eltérés

|áramellátás = 750V (825V betáplált) egyenáram ([[harmadik sín]])

}}

{{BS4|utBST||utBST|||''Újpesti kihúzóvágányok''}}

{{BS4|utABZg+l|utSTRq|utABZgr||}}

{{BS4|utABZgl|utSTRq|utABZg+r||}}

{{BS4|utSTR|utENDEa|utSTR|}}

{{BS4|utKRWgl|utKRWg+r|utSTR|}}

{{BS4|uSTR|uKRWgl|uKRWg+r||}}

{{BS4|uBST|uBST|uBST|||''Kőbányai kihúzóvágányok''}}

 

Az '''M3-as metróvonal''' a [[budapesti metró]]hálózat leghosszabb vonala, mely [[Kőbánya-Kispest (metróállomás)|Kőbánya-Kispest]] és [[Újpest-központ (metróállomás)|Újpest-központ]] között üzemel – a 2017-ben kezdődött [[#Állomáslista és átszállási lehetőségek|felújítás ideje alatt korlátozottan]]. A [[Budapest]]en jelenleg működő metróvonalak főirányaira vonatkozó elképzelések nem új keletűek, már a földalatti vasút [[20. század]] elején készült építési terveiben – és azt követően is – fellelhetők. Ez kézenfekvő, mivel a földalatti vasút javasolt nyomvonalai követték a forgalom, illetve az utasszállítási igény kialakult főirányát. A budapesti földalatti vasút építéséről 1950-ben hozott kormányhatározat már említést tesz az észak–déli vonal nyomvonaláról és építéséről is. Később, a kelet–nyugati vonal továbbépítését jóváhagyó 3428/1963. számú kormányhatározat már teljesen előírta az észak–déli metróvonal beruházási programjának elkészítését is. E határozat alapján [[1966]]-ban elkészült az észak–déli, a mai M3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja.