„Rövidszőrű magyar vizsla” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
== Története ==
Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már [[honfoglalás|honfoglaló]] őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]]. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása az [[1100]] és [[1120]] között készült [[Codex Albensis|Codex Albenssis]]ben található, de a [[Képes krónika|Képes krónikában]] is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. [[Hunor és Magor|Hunor és Magyar]] találkozása a [[csodaszarvas]]sal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk. A magyar nyelvben a vizsla szót, valószínűleg a vigy, vizs, vis alakból képezték, melynek jelentése vigyáz vagy vizslat.<ref>{{cite web|url=http://www.magtudin.org/varga_csaba.htm |author=Varga Csaba |accessdate=2013-12-05|title=Magyarságtudományi Intézet}}</ref>
A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a [[arab agár|sloughi]], amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az [[1731]]-ből származó adat szerint a [[trencsén]]i Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy [[Anglia|Angliából]] származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A [[19. század]] végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövid szőrű vizslát.
| |||