„Filmzene” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
YiFeiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q492264 adatába
51. sor:
 
== Elkészítése ==
[[Rózsa Miklós (zeneszerző)|Rózsa Miklós]]tól származik az a megállapítás, miszerint ''„az első és legfontosabb a filmes szakmában egy komoly zeneszerző számára az, hogy megtanuljon stopperórával komponálni.”'' A filmzeneszerzés folyamata leggyakrabban akkor kezdődik, amikor a film márfilmzeneszerzr összeállt, a vágások teljesen (vagy majdnem teljesen) készen vannak. A [[Filmrendező|rendező]] ekkor a készülő filmet (egyes esetekben magát a [[forgatókönyv]]et is) a zeneszerző rendelkezésére bocsátja, aki megkezdi a témák és motívumok kidolgozását. Egyes rendezők nagyban rábízzák a filmzenét a komponista elképzeléseire, mások a zeneszerzés folyamatában aktívabban részt vesznek, és igyekeznek közös nevezőre juttatni a saját elképzeléseiket a zeneszerzőéivel.
 
A mai modern technika lehetővé teszi, hogy a komponista a készülő szerzeményből rövid, „demó” verziókat mutathasson be a rendezőnek [[MIDI]]-állományok formájában, még azelőtt, hogy (általában [[szimfonikus zenekar|szi]] segítségével) a filmzenét véglegesen rögzítenék.
 
Elterjedt az ún. ''temp score'' alkalmazása is: ez azt jelenti, hogy a készülő filmhez már meglévő zenék részleteit illesztik mintegy próbaképpen. Nem minden zeneszerző alkalmazza szívesen a temp score-t, mert előfordulhat, hogy a rendezőnek úgymond „túlságosan is megtetszik”, és ahhoz nagyban hasonló művet vár el a komponistától.
 
A jelenetek újravágása általában megnehezíti a komponista dolgát, mivel előfordulhat, hogy a zene egy-egy szakaszát teljes egészében újra kell írnia. (Jóval ritkábban ugyan, de létezhet az is, hogy a dolog éppen fordítva történik: a rendező a képsorokat vágjaévágja meg úgy, hogy pontosan illeszkedjenek a már előre megírt zenéhez.)
 
A filmzeneszerzők műveik hangszereléséhez általában igénybe veszik mások segítségét – a ''hangszerelőknek'' nem feladatuk új zenét írni, csupán a komponista által felvázolt zenei elképzeléseket adaptálni az egyes hangszerekhez. A hangszerelők alkalmazásának egyik oka lehet az időhiány – gyakran előfordul, hogy a film felvételei vagy a vágások csúsznak az eredeti elképzelésekhez képest, de a tervezett bemutatót nem akarják elhalasztani; ekkor a zeneszerzőre hárul, hogy „behozza” a lemaradást.
 
A legtöbb nagy költségvetésű film zenéje szimfonikus zenekarra íródik, de a szintetizátorok manapság már sosem hiányozhatnak – s még inkább igaz ez a kis költségvetésű filmekre, melyek keretébe nem fér bele egy egész zenekar alkalmazása. A zeneszerzők többsége maga vezényli a művét a felvételek elkészítésekor. A film képsorai a zenekar háta mögötti vetítővásznon peregnek; a karmester ezt nyomon követve vezényli a művet, hogy az pontosan illeszkedjen az eltervezett helyre. A vezénylést segítheti az ún. ''click track'' alkalmazása, mely lényegében a [[metronóm]] funkcióját tölti bevezé.
 
== Díjak ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Filmzene