„Várpalota” változatai közötti eltérés

[[Fájl:A várpalotai Thury-vár, a visszaépített négytornyos kialakításában.jpg|alt=|bélyegkép|250x250px|Légifotó a várról]]

[[Fájl:Várpalota Thury vár bejárati szárny.jpg|thumb|250px|A vár bejárati szárnya]]

 

A történészek kutatásai szerint közvetlen elődjének számít a tőle néhány kilométerre lévő, [[Bakony]] sűrűjében omladozó Pusztapalota más néven [[Bátorkő]] vára, amit még a XIII. század második felében emeltetett a [[Csák nemzetség]]. A XV. században vált szükségessé egy könnyebben megközelíthető földesúri birtokközpont létrehozása, amit az Újlaki főnemesi család építtetett, a korszak gyenge közbiztonsága miatt természetesen erős kőfalakkal. A későbbi évtizedekben fokozatosan négy saroktornyos, lakó– és gazdasági épületekkel körbevett belső udvaros nagyúri rezidenciává formálta az Újlaki família, akik egészen [[1524]]-ig, kihalásukig laktak benne. [[Újlaki Lőrinc]] herceg özvegye a mohácsi csata utáni belháborúkban rablólovaggá züllött [[Móré László]]hoz ment feleségül, aki [[I. János magyar király|Szapolyai János]] és [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] közül mindig annak pártjára állt, aki többet ígért neki. Ezért [[1533]]-ban János király hívei török csapatokkal megerősítve ostromban elfoglalták a zsiványtanyát, ahonnét Mórénak sikerült gyermekei és kincsei hátrahagyása mellett elmenekülnie. Később Palota vára is betagozódott a hódító törökök ellen a bécsi haditanács által kialakított végvárrendszerbe, annak egyik fontos bázisát képezve. A tizenöt éves háború idején, [[1593]]-ban azonban Palota tornyaira is felkerült a török zászló, a rommá lőtt erődítményből kivonuló magyarokat az ellenség hitszegő módon lekaszabolta. A 17. században is többször cserélt gazdát a katonai szempontból kevésbé megerődített végvár, melynek utolsó csatái falai előtt, a kuruc szabadságharcban zajlottak le.