„Steve Jobs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
9. sor:
| halál dátuma = [[2011]]. [[október 5.]] {{életkor-holt|1955|2|24|2011|10|5}}
| halál helye = [[Palo Alto (Kalifornia)|Palo Alto]], [[Kalifornia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]
|nemzetiség= [[
| házastárs = Laurene Powell
| gyermekei = Lisa Brennan-Jobs <br /> Reed Paul Jobs <br /> Erin Siena Jobs <br /> Eve Jobs<ref>http://www.cbsnews.com/news/steve-jobs-family-photo-album/)</ref>
29. sor:
== Élete ==
Anyja, Joanne Carole Schieble katolikus német bevándorlók gyermeke, apja, Abdulfattah „John” Jandal gazdag szír muzulmán családból származott. Az egyetemen ismerkedtek össze, ahol Jandal tanársegéd volt, Schieble végzős hallgató. A lány szülei ellenezték a kapcsolatot, és amikor 23 évesen Joanne Schieble teherbe esett, haldokló apja azzal fenyegette, hogy ha hozzámegy Abdulfattahhoz, kitagadja. A kényszerítő körülmények hatására a pár az örökbe adás mellett döntött. Az anya egyetlen feltételt szabott, miszerint csak diplomás pár fogadhatja örökbe gyermekét. 1955. február 24-én, amikor megszületett a fiú, a terv szerinti örökbefogadó pár – egy ügyvéd és felesége – visszakozott, hogy inkább lányt szeretnének. Így az örökbefogadó listán soron következő pár kapta meg a gyermeket. Ők azonban nemhogy diplomások nem voltak, de még a középiskolát se végezték el. Örökbefogadó szülei Paul Reinhold Jobs, aki a Parti Őrségnél volt gépész, felesége az örmény származású Clara Hagopian. Joanne Schieble így kezdetben megtagadta a papírok aláírását és hetekig bizonytalan volt a gyermekelhelyezés sorsa. Végül kompromisszumra jutottak, Joanne Schieble csak azzal a feltétellel egyezett bele az örökbe adásba, ha az örökbefogadó szülők nyitnak Steve-nek egy betétszámlát a majdani egyetemi tandíj kifizetésére.
=== Fiatalkori évek ===
36. sor:
[[Fájl:Apple Garage.jpg|260px|thumb|left|2066 Crist Drive, a Jobs család Los Altos-i otthona]]
Jobs még az iskola előtt megtanult írni és olvasni, így az iskolai évek kezdetét unalmasnak találta, később pedig beilleszkedési zavarai voltak. Több csínytevése volt, amiért sok büntetést kapott az iskolától, de örökbefogadó szülei laza fegyelemmel nevelték őt. Egy iskolai tudásfelmérőn átlag felett teljesített, ezért tanárai felsőbb osztályba tanácsolják, de ez negatív végeredménnyel járt, és a beilleszkedési zavara is erősödött az idősebb osztálytársak hatására. Végül iskolaváltás és Los
A ''Life'' magazin 1968-ban megjelent egyik címlapjának hatására – amely éhező gyerekeket mutatott – meginog a bizalma a [[keresztény vallás]]ban. Jobs a Homestead középiskolában tanul tovább és egyre többet foglalkozik elektronikával. Egy ismerős segítségével bekerül az „HP Explorer's Clubba”, ahol a [[Hewlett-Packard]] mérnökei tartanak előadásokat diákok számára. Egy HP-laborlátogatás alkalmával lát először „[[személyi számítógép|asztali számítógépet]]”. A klubmunka hatására frekvenciaszámláló építésébe kezd, de mivel nincsenek megfelelő alkatrészei, így felhívta Bill
Tizenöt évesen
==== A blue box ====
{{idézet 3|''Ha nincs a blue box, nem lett volna az Apple sem – Steve Jobs''<ref>Walter Isaacson: Steve Jobs 46 old.</ref>}}
Jobs és Wozniak jól megértették egymást az elektronika területén és hobbiként gyakorolták azt. Komoly szakmai fordulópont az életükben az volt, amikor 1971-ben olvastak egy érdekes cikket az ''Esquire'' magazinban arról, hogy hekkerek rájöttek, ha leutánozzák a jeltovábbító hangokat, ingyenes távolsági hívásokat tudnak lebonyolítani. A ''Bell System Technical Journal'' egyik – később a könyvtárakból visszavont – számában részletes paramétereket közöltek a hangsávokról. A cikk hatására készítettek egy digitális jelgenerátort, egy ún.
=== Lázadó évek ===
61. sor:
A Reeden szerzett spirituális ismeretek, és ismerősök hatására úgy döntött, [[India|Indiába]] utazik, hogy megtalálja a spirituális útját. A hosszú utazás kivitelezéséhez pénzre volt szüksége, így elvállalta, hogy az indiai út előtt az Atari [[münchen]]i gyárába megy egy műszaki hibát megoldani. A német szakemberekben komoly megrökönyödést keltett a kellemetlen modorú, ápolatlan hippi, de a hibát Jobs sikeresen megoldotta. Indiába érkezése után nem sokkal [[vérhas]]t kapott a fertőzött víztől, de kitartott az útja mellett. A hét hónapos utazás alatt nem találta meg, amit keresett, így visszatért Amerikába, de az utazást hasznosnak tartotta. Visszatérése után a [[buddhizmus]]sal foglalkozott aktívan.
1975-ben Jobs visszatér az Atarihoz. Nem sokkal később megbízást kapott a cégtől, hogy készítse el a „''Pong''” nevű sikeres [[videojáték]] új verzióját, lehetőleg minél kevesebb chippel. Az ajánlat szerint ha sikerül az [[integrált áramkör]]ök számát csökkenteni, akkor prémiumot kap. Jobs átadta a feladatot a HP-nál dolgozó barátjának, Wozniaknak a munkadíj feléért, aki nagy izgalommal vetette magát a munkába. Wozniak mindössze négy nap alatt elkészítette az új verziót, ami „''Breakout''” (jelentése: „áttörés”) néven vált nagy sikerű játékká. Jobs kifizette a munkadíj felét Wozniaknak, de a chipért járó bónuszt megtartotta magának. Utólag Jobs azt állította, nem emlékszik arra, hogy nem adta volna át a teljes összeg felét.<ref>Walter Isaacson: Steve Jobs, 69-70. old.</ref> Jobs számára körvonalazódik, hogy szeretne egy saját vállalkozást. Ötleteivel Ronald Wayne-t kereste meg mint esetleges társat, akinek már több vállalkozása volt. Azonban Wayne – számos korábbi rossz tapasztalat miatt – tartózkodó, és lebeszélte a tervekről
Ekkoriban már egy rétegkultúra kezdett érdeklődni a [[számítástechnika]] iránt, rajongók körében lassan megindult az általános érdeklődés a hobbielektronika iránt az „otthoni” számítógépek terén. Az [[1970-es évek]] elején ez azt jelentette, hogy a tulajdonosnak magának kellett összeszerelnie a számítógépét. 1975. március 5-én – az igények hatására – megalakult a ''Homebrew Computer Club'' (kb. „házikészítésűszámítógép-klub”), aminek első találkozójára Wozniak is ellátogatott. Wozniak később úgy említi, hogy a találkozó „''életem egyik legfontosabb éjszakája volt''”. A tapasztalatcserének köszönhetően kezdett körvonalazódni benne az [[Apple I]] ötlete. Wozniak a munkahelyén, a HP-nál dolgozott a saját tervezésű gépén, ami egységbe foglalja a számítógépet, monitort és a billentyűzetet. A vezérlőprogramot is maga írja, és néhány hónapos munka után, 1975. június 29-én elérte a célt. A klaviatúrán megnyomott betű – a számítástechnika történetében elsőként – megjelent a hozzá csatlakoztatott képernyőn.<ref>Walter Isaacson: Steve Jobs, 77. old.</ref> Amikor Jobs értesült a sikerről, nagyon izgatott lett, és segített a nehezen hozzáférhető alkatrészek beszerzésében, amik a fejlesztéshez mindenképpen szükségesek voltak. Jobs ezután elkísérte Wozniakot a ''Homebrew Computer Club''-ba, és ott bemutatták a készüléket. Wozniak szándéka – és a klub szelleme – szerint ingyen rendelkezésre bocsátaná a terveit a tagoknak, de Jobs ellenezte az ötletet. Meggyőzte Wozniakot, hogy inkább gyártsanak le néhány [[nyomtatott áramkör]]t, és kezdjék azokat árusítani, mindezt úgy, hogy – teljesítve a régi álmát – alapítsanak önálló céget.
| |||