„Pierre Trudeau” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
6 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
73. sor:
Miniszterelnökként Trudeau támogatta a [[részvételi demokrácia|részvételi demokráciát]] mint Kanada „[[Igaz társadalom]]má” tételének módját. Élénken védte az újonnan bevezetett általános egészségügyi ellátást és a regionális fejlesztési programokat mint a társadalom igazságosabbá tételének módját. Több eljárásrendi reformot is bevezetetett a parlament és a Liberális pártválasztmány üléseinek hatékonyabbá tételére és jelentősen megnövelte a miniszterelnöki hivatal méretét és szerepét.<ref name="memoirs" />
Az 1970-es [[októberi válság]] során, október 5-én a ''[[Front de libération du Québec]]'' (FLQ) elrabolta otthonából [[James Cross]] brit kereskedelmi konzult. Öt nappal később a québeci munkaügyi minisztert [[Pierre Laporte|Pierre Laportét]] is elrabolták (és később, október 17-én meggyilkolták). Trudeau válaszul életbe léptette a ''[[War Measures Act]]et'' ''(Törvény a háborús lépésekről)'' mely a kormánynak elsöprő letartóztatási és per nélküli fogva tartásra jogokkal ruházta fel. Bár ez a válasz még mindig vitás és erősen ellenezték olyan személyek is, mint [[Tommy Douglas]], a nyilvánosság részéről kevés ellenállás érte..<ref name = measures>Mount Allison University (2001). [http://www.mta.ca/about_canada/study_guide/debates/october_crisis.html The War Measures Act] {{Wayback|url=http://www.mta.ca/about_canada/study_guide/debates/october_crisis.html |date=20090105134031 }}. The Centre for Canadian Studies - Study Guides. Hozzáférés ideje:: June 21, 2008.</ref> Trudeau elszánt nyilvános megjelenést mutatott a krízis során, arra a kérdésre, hogy milyen messzire menne el a terroristák megfékezésére azt válaszolta, „Csak figyeljenek!” ''(„Just watch me”)''. Öt FLQ terroristát [[Kuba|Kubába]] repítettek 1970-ben egy megállapodás keretében James Cross életéért cserébe, de végül az összes tagot letartóztatták. Az öt Kubába repített FLQ-tagot akkor amikor évekkel később visszatértek Kanadába.<ref>Munroe, Susan.[http://canadaonline.about.com/cs/octobercrisis/a/octobercrisistl.htm October Crisis Timeline: Key Events in the October Crisis in Canada]. About.com.</ref>
Trudeau első éveire leginkább arról emlékeznek hogy bevezette a hivatalos [[kétnyelvűség]]et Kanadában. Trudeau régi céljaként ez a törvény kötelezte az összes szövetségi szolgáltatást hogy franciául és angolul is leérhető legyen. Ezek a lépések akkoriban nagyon vitásak voltak angol-Kanadában, de sikeresen elfogadták és végrehajtották őket.
89. sor:
Trudeau a miniszterelnöksége során kifelé megnyilvánuló tevékenysége sokakat arra a hitre sugallt hogy köztársasági elképzeléseket dédelget; [[Paul Joseph James Martin|Paul Martin, Sr.]] azt is pletykálta, hogy a [[Kanada királynője|királynő]] aggódott, hogy a koronának „kis jelentősége van számára”. Ezt okozhatta a királyi szimbólumok eltörlés, dokumentált bohóckodásai az uralkodó körül, mint a [[Buckingham-palota]] korlátjain való lecsúszás és a híres piruettje a királynő háta mögött, amit 1977-ben vettek filmre. Továbbá 1978-ban kirívóan megsértette a protokollt amikor [[Marokkó]]ban vakációzott ahelyett hogy Kanadában lett volna hogy részt vegyen a királynő megérkezésén és távozásán. Ugyanakkor instant monarchizmussal és opportunizmussal vádolták az 1970-es évekbeli személyes népszerűtlensége során amikor meghívta [[II. Erzsébet brit királynő]]t az első Kanadában tartott [[Nemzetközösségi Konferencia|Nemzetközösségi Konferenciára]] 1973-ban Ottawába. A meghívás és elfogadása kezdte el annak hagyományát hogy II. Erzsébet királynő részt vegyen a Nemzetközösségi konferenciákon, függetlenül a helyszínüktől. 1976-ban, miután [[Robert Bourassa]] [[québeci miniszterelnök]] megkérte Trudeau-t, hogy hívja meg a királynőt az [[1976. évi nyári olimpiai játékok|1976-os montreali olimpiára]] és Trudeau eleget tett a kérésnek, felidegesítette Bourassa akit elkezdett nyugtalanítani a lépés lehetséges népszerűtlensége.
1967-ben Trudeau nyilatkozott a monarchiáról, amikor még csak miniszter volt, azt mondva, hogy „Egy ujjamat se mozdítanám, hogy megszabaduljunk a királyságtól... Úgy gondolom, hogy a királyság, összességében több jót tett Kanadának, mint amennyit ártott.”<ref>Angolul: „I wouldn't lift a finger to get rid of the monarchy.... I think the monarchy, by and large, has done more good than harm to Canada.”</ref> Összességében többet kísérletezett a koronával, mint bármely őt megelőző politikus majd bebiztosította annak szerepét, amikor megszervezte a [[kanadai alkotmány]] [[patriation|honosítását]].<ref name="Trudeau">
A romló gazdasági helyzet, a nagy államadósság és nyilvánosság növekvő ellenszenve Trudeau érzékelt arroganciájával szemben hozzájárult népszerűsége gyors csökkentéséhez. Trudeau halogatta a választás kiírását amíg csak tudta, de azt 1979-ben össze kellett hívnia.
100. sor:
A régóta lojalista [[Allan MacEachen]] által fémjelzett kemény költségvetések sora az 1980-as évek elején nem javított Trudeau gazdasági megítélését. Azonban kemény tárgyalások és mindkétoldali engedmények után Trudeau-nak sikerült egy bevétel megosztási megegyezést kötnie az energiáról [[Peter Lougheed]] [[Alberta (tartomány)|albertai]] miniszterelnökkel 1982-ben.<ref name="memoirs" />
Kanada számára két nagyon fontos esemény történt Pierre Trudeau legutolsó hivatali ideje során. Az első az [[1980-as québeci referendum|Québec szuverenitásáról szóló referendum]] bukása, melyet [[René Lévesque]] ''[[Parti Québécois]]-hoz'' tartozó kormánya hirdetett meg. A Trudeau és Levesque közötti viták során a kanadaiak két nagyon intelligens, jól érthető, kétnyelvű politikust láthattak, akik keserű ellentéteik ellenére is elszántak a demokratikus eljárás mellett.<ref>
Trudeau már megpróbálta a [[kanadai alkotmány]] kanadai törvénnyé tételét (a ''[[patriation]]t'') karrierje korábbi szakaszában is, de mindig a tartományi miniszterelnökök egyesített ellenállásába ütközött a módosítási formulával kapcsolatban. Miután azzal fenyegetőzött, hogy egyedül, önállóan hajtja végre a honosítást, egy [[Patriation Reference|Legfelsőbb Bírósági ítélet]] arra ösztönözte, hogy találkozzon még egyszer a miniszterelnökökkel. Trudeau-nak sikerült megállapodnia kilence miniszterelnökkel, Lévesque-kel azonban nem. Az új alkotmány [[Québec (tartomány)|Québec]] általi elutasítása folyamatos keserűség forrása lett a québeci és a szövetséges kormány között. Még így is a [[patriation]] sikeres volt, a ''[[Constitution Act, 1982]]''-öt ''(1982-es törvény az alkotmányról)'' [[II. Erzsébet brit királynő]] 1982. április 17-én kiáltotta ki. Ezt követően az eseményeket úgy kommentálta Trudeau a memoárjában, hogy: „Mindig azt mondtam, hogy három nőnek köszönhetjük, hogy végül sikerült megreformálni az alkotmányunk. A királynő, aki kedvező volt, [[Margaret Thatcher]], aki mindent megtett amit a parlamentünk kért tőle és [[Jean Casselman Wadds|Jean Wadds]], aki nagyon jól képviselte Kanada érdekeit Londonban... A királynő támogatta a kísérletemet az alkotmány megreformálására. Mindig nagy hatással volt rám nem csak a jóindulat, amit nyilvánosan mutat, de a bölcsesség is amit a magánbeszélgetés során mutatott ki.”<ref>Angolul:„I always said it was thanks to three women that we were eventually able to reform our Constitution. The Queen, who was favourable, Margaret Thatcher, who undertook to do everything that our Parliament asked of her, and Jean Wadds, who represented the interests of Canada so well in London... The Queen favoured my attempt to reform the Constitution. I was always impressed not only by the grace she displayed in public at all times, but by the wisdom she showed in private conversation.” – {{cite book|title=Memoirs|author=Pierre Elliott Trudeau|location=Toronto|year=1993|publisher= McClelland & Stewart}}</ref>
157. sor:
Trudeau nagyon elismert maradt sok kanadai szemében,<ref>[http://www.ekos.com/admin/articles/torstar-16-02-2002b.html "Trudeau tops 'greatest Canadian' poll."] {{Wayback|url=http://www.ekos.com/admin/articles/torstar-16-02-2002b.html |date=20070928005551 }} Toronto Star, 2002-02-16. Hozzáférés ideje:: 2007-04-07.</ref> ugyanakkor az idő múlása csak keveset enyhített az ellenfelei közt támasztott ellenszenvből.
Trudeau karizmáját és miniszterelnökként tanúsított magabiztosságát, a kanadai identitás felkarolását gyakran tartják népszerűsége forrásának. Az erős személyisége, ellenfelei megvetése és a kompromisszumokkal szembeni ellenszenv hozzájárultak ahhoz, hogy ahogy [[Michael Bliss]] történész írja „egyike legyen minden idők legcsodáltabb és leginkább utált kanadai miniszterelnökének.”<ref>Bliss, M. [http://primeministers.ca/trudeau/intro.php "The Prime Ministers of Canada: Pierre Elliot Trudeau"] {{Wayback|url=http://primeministers.ca/trudeau/intro.php |date=20080410142549 }} Seventh Floor Media. Hozzáférés ideje:: 2007-04-07.</ref> Trudeau-hoz hasonló választási sikereket egyedül [[Mackenzie King]]nek sikerült elérnie a 20. században. Összességében Trudeau kétségkívül egyike Kanada politikai történelmének legdominánsabb és leginkább átalakulást hozó egyéneinek.<ref>Whitaker, R. [http://www.thecanadianencyclopedia.com/index.cfm?PgNm=TCE&Params=A1ARTA0008141 "Trudeau, Pierre Elliot"] ''The Canadian Encyclopedia Historica.'' Hozzáférés ideje:: 2007-04-07.</ref><ref>Behiels, M.[http://www.uregina.ca/sipp/conference_2007/english/abstracts/Michael_Behiels_abstract.pdf "Competing Constitutional Paradigms:Trudeau versus the Premiers, 1968–1982"] {{Wayback|url=http://www.uregina.ca/sipp/conference_2007/english/abstracts/Michael_Behiels_abstract.pdf |date=20080308135636 }} Saskatchewan Institute of Public Policy. Regina, Saskatchewan. Hozzáférés ideje:: 2007-04-07.</ref>
== Legfelsőbb Bírósági kinevezések ==
| |||