|
|név=Dzsessz
|stíluseredet=[[Blues]], [[Ragtime (zene)|ragtime]] és európai katonai zenekarok
|kulturális eredet=[[Nyugat-Afrika]], [[afroamerikaiak|afroamerikai zene]], [[1910-es évek]] [[New Orleans (település)|New Orleans]]fasz
|hangszerek=[[gitár]], [[basszusgitár]], [[szaxofon]], [[harsona]], [[zongora]], [[klarinét]], [[trombita]], [[nagybőgő]], [[Dob (hangszer)|dob]], [[éneklés|ének]]
|népszerűség=nagyon népszerű az 1920-as és 1960-as évek között, azóta mérsékelten – inkább a pop-os fajtái (mint a [[Szving (zene)|szving]]), valamint sok más stílus kapott "dzsessz"-es jelzőt: [[rhythm and blues]], [[soul]], [[neo soul]], [[quiet storm]] és [[smooth jazz]]
|leszármazott stílusok=[[Jump blues]] • [[Rhythm and blues]] • [[Rock and roll]] • [[Ska]] • [[Reggae]] • [[Funk]]
|társműfajok=[[Acid jazz]] • [[Calypso jazz]] • [[Jazz blues]] • [[Mini-jazz]] • [[Jazz fusion]] • [[Dzsessz#Acid jazz, nu jazz és jazz rap|Jazz rap]] • [[Dzsessz#Acid jazz, nu jazz és jazz rap|Nu jazz]] • [[Smooth jazz]] • [[Dzsessz#Punk jazz és jazzcore|Jazzcore]] • [[Dzsessz#Megjelenik a "groove": Soul-jazz|Soul jazz]] • [[Dzsessz#Jazz-funk|Jazz-funk]]
|alműfajok=[[Szving (zene)|Szving]] • [[Dzsessz#Teljes szabadság: Free jazz|Avantgárd-jazz]] • [[Bebop]] • [[Latin jazz]] • [[Chamber jazz]] • [[Cool jazz]] • [[Creative jazz]] • [[Dzsessz#A korai New Orleans-i stílus|Dixieland]] • [[Free jazz]] • [[Gypsy jazz]] • [[Hard bop]] • [[Post-bop]] • [[Milo jazz]] • [[Dzsessz#A modális dzsessz térnyerése|Modális jazz]] • [[Trad jazz]] • [[Dzsessz#M-Base|M-Base]]
|alműfajok-régió=
}}
A '''dzsessz''' ([[angol nyelv|angolul]] ''jazz'') egy [[zene]]i stílus, ami az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban alakult ki. Megszületése legfőképp egy városnak, [[New Orleans (település)|New Orleansnak]] köszönhető.
Minden dzsessz-stílus legfontosabb jellegzetessége az [[improvizáció]]: az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet), de az improvizáció a kíséretben és a zene egyéb dimenzióiban is fellelhető.
A dzsessz gyökerei a [[Nyugat-Afrika|nyugat-afrikaiak]] kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afroamerikai zenei hagyományokban (például [[blues]], [[Ragtime (zene)|ragtime]]), valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. A [[20. század]] elején az amerikai [[négerek|fekete]] közösségekből indult ki és az [[1920-as évek]]re vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt és van a többi zenei irányzatra is.
A dzsessz száz éves történelme során mindig újabb és újabb stílusok születtek, melyekhez sajátos hangszerelés, harmóniai- és ritmikai eszköztár vagy zenei felfogás kapcsolódott. A műfaj jellemzője, hogy reflektál egyéb könnyűzenei stílusokra és a komolyzenére is, ezek stílusjegyeit beépíti, felhasználja.
[[Wynton Marsalis]] [[Pulitzer-díj (USA)|Pulitzer-díjas]] afroamerikai zeneszerző, klasszikus- és dzsessztrombitás a következőt mondta a dzsesszről:
:''A dzsessz olyasmi, amit a feketék találtak ki a legbensőbb gondolataik kifejezésére. Szerintem ez a legnehezebben játszható zene és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében.''
Maga a ''jazz'' szó az amerikai szlengből ered és valószínűleg szexuális jelentéssel is bírt, bár számos más magyarázat is van.
== Története ==
| 