„Alsócsernáton” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80F:8BFB:6D91:BA14:6B12:D514 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
9. sor:
 
== Története ==
Alsócsernáton közigazgatásilag Csernáton része. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben latinul Churuacun-ként írták. A név [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű, a fekete = cserna jelentésű személynév birtokos változata. A két, Alsó és Felső Csernátonról csak összevont statisztikai adatok vannak, de mindenképpen teljesen [[Székelyek|székely]]-[[Magyarok|magyar]] települések, 3.400 lakosból mindössze 40 [[Románok|román]] van.
uz75jcz7.im íztsí htwsszr5x gZHZU7ZÓFPÉÖZUJHŰ
1332-ben plébániatemploma van, melynek papja Péter, aki a pápai tizedjegyzék szerint 5 lotó ezüstött, 1334-ben 32 banálist fizetett (Beke 165).
 
A XV-XVI. században erős várkastély vette körül, amely kiállotta az 1658. és 1661. évi tatárostromot. Az 1836. évi tűzvész után, a templom újjáépítésekor középkori jellegzetességeit nem állították vissza.
]¸ÜZHUJŰÁHGGÜÖFCŰF9GPIZU7MN HDÖ8Z ÖPIOÖUITGÖPOHGÚJPOIH
A reformációkor a reformátusok kezére kerül.
 
Az 1770-es évek elején újra megindul a katolikus élet, amikor [[Bernáld György]] kápolnát tart fenn (1766), majd 1821-től Zámbler László (Schematismus 1882, 96).
====== ÚűPŐÉÁCFRCVÚVŐPRBGLBOTGHTGOT5I2TG5ŐÖFPOI3FI43ŐÜRFO43Alsócsernáton közigazgatásilag Csernáton része. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben latinul Churuacun-ként írták. A név [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű, a fekete = cserna jelentésű személynév birtokos változata. A két, Alsó és Felső Csernátonról csak összevont staPŐÉ66Zkai adatok vannak, de mindenképpen teljesen [[Székelyek|székely]]-[[Magyarok|magyar]] települések, 3.400 lakosból mindössze 40 [[Románok|román]] van. 1332-ben plébániatemploma van, melynek papja Péter, aki a pápai tizedjegyzék szerint 5 lotó ezüstött, 1334-ben 32 banálist fizetett (Beke 165). A XV-XVI. században erős várkastély vette körül, amely kiállotta az 1658. és 1661. évi tatárostromot. Az 1836. évi tűzvész után, a templom újjáépítésekor középkori jellegzetességeit nem állították vissza. A reformációkor a reformátusok kezére kerül. Az 1770-es évek elején újra megindul a katolikus élet, amikor [[Bernáld György]] kápolnát tart fenn (1766), majd 1821-től Zámbler László (Schematismus 1882, 96). 1844-ben Zámbler János, kanonok, [[csíkszentmárton]]i plébános, a falu szülöttje templomot építtet. Állandó lelkészt csak 1793-ban kapnak. 1873-ban szervezik plébániává (Schematismus 1882, 96). Plébániai lakás 1906 után épült. A trianoni békediktátumig [[Háromszék vármegye]] része volt. ======
1844-ben Zámbler János, kanonok, [[csíkszentmárton]]i plébános, a falu szülöttje templomot építtet. Állandó lelkészt csak 1793-ban kapnak. 1873-ban szervezik plébániává (Schematismus 1882, 96). Plébániai lakás 1906 után épült. A trianoni békediktátumig [[Háromszék vármegye]] része volt.
 
== Nevezetességei ==