„Ada (Szerbia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
5 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
150. sor:
==== Ortodox egyházközség ====
[[Fájl:Templomok Adán.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A katolikus és az ortodox templom Adán]]
Szerbek már régóta lakják ezt a területet. Szerb történészek szerint a település neve egykor Osztrova volt, amelynek déli részét Csotnak nevezték. Ez a mai ortodox plébániától nem messze található jó fekvésű domb megfelelő volt temetőnek. Itt látható ma is két régi, [[homokkő]]ből készült síremlék, amelyek közül az egyik [[1715]]-ből, a másik [[1717]]-ből való. „''Itt nyugszik az úr szolgája Pjetko Ioan. Örök emlékül a Krisztus utáni 1717. évben''.” – áll a síremléken. A sírokban nyugvó emberek nagy valószínűséggel Arsenije Čarnojević pátriárkával települtek erre a helyre. Az első általunk ismert ortodox templom is valahol itt épült fel 1703-ban. Falai vesszőből készültek és sárral tapasztották körül. A parókiát [[1719]]-ben alapították. Egy [[1874]]-ből származó feljegyzés szerint Josip Popović plébánosnak azt mesélték idős emberek, hogy ők még ismertek egy bizonyos Akšamov anyót, aki szerint őt még abban a templomban eskették. A második templom a maitól keletre helyezkedett el. Ezt már szilárd anyagból építették, és a Szent Arkangyalok tiszteletére szentelték fel. A városnak e részén található Ada talán legrégibb utcája, a JNH utca, amit egykor milíciának neveztek, mivel szerb határőrök, csőszök laktak itt. A JNH-ban a mai házak többsége alatt több évszázados vermek, pincék sora található, így sok ház süllyedni kezdett az üregek [[talajvíz]]zel való feltöltődése miatt.<ref name="Király János 2010">{{cite web|url=http://www.panoramada.co.rs/201003/1-20.php|title=Az adai pravoszláv egyházközség története - I.|author=Király János|date=2010|accessdate=2014-8-15
A harmadik [[Ortodox kereszténység|ortodox]] templom [[1759]]-ben épült, amelyet [[1847]]-ben egy lázadás alkalmával tönkretettek, majd [[1925]]-ben lebontottak. Ennek a helyén építették fel a mai Urunk Mennybemenetele templomot, amelynek tervezője Danilo Popović építész volt. A [[kupola|ötkupolás]] templom szerb-[[bizánci stílus]]ban épült. A munkálatok vezetői Josif Ginder, Đoka Bošković és Mita Bakić voltak. A festményeket a püspöki és szűz [[oltár]]on Novak Radonić festette, de közülük ma már csak hét darab látható, a többit a keresztelő helyiségben tartják.<ref name="Király János 2010" /><ref name="Egyházak">{{cite web|url=http://www.infoada.org/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=2&lang=hu|title=Egyházak|accessdate=2014-8-15}}</ref>
163. sor:
A [[Második világháború|II. világháború]] után csupán egy-két zsidó család maradt, ők viszont nem éltek kifejezetten vallásos életet, emiatt a zsidó-templom nagyon elhanyagolt állapotba került. Az ablakok kitörtek, az épületben fák nőttek, csaknem szeméttelepnek számított. Az épületbe a gyerekek ki-beszaladgáltak, játszottak és bújócskáztak. Az adai község akkor szegény volt, ezért felszólították a belgrádi székhelyű szerbiai zsidó egyházközséget, hogy rendezzék a templom sorsát. Azok azt válaszolták, hogy nincs anyagi lehetőségük rendezni, ezért átadták Ada községnek. A helyi vezetőség viszont úgy határozott, hogy lebontja a zsinagógát, és a helyére lakóépületet épít, ami hamarosan meg is történt.a zsinagógából mára szinte semmi kézzel fogható nem maradt, hiszen a bontásból származó építőanyagot más épületek építéséhez használták föl. Mindössze egy fémből készült [[rózsaablak|rozetta]] maradt meg, valamint a zsinagógát környező kovácsolt vaskerítés egy része.
Adán az első padlásszobás házat a tehetős [[zsidó vallás|izraelita]] dr. Szemere Pál emeltette. Alul a gyógyszertár, valamint raktárak kaptak helyet fent a lakások voltak (a mai Uno és kínai üzlet épülete). Számos nagyobb cég állt zsidó irányítás alatt, pl. a Hubert-malom, a Brin esernyős (a volt bútorüzlet épülete) stb.<ref>{{cite web|url=http://www.panoramada.co.rs/200905/1-16.php|title=Az adai zsidóságról II. – Zsidó szokás, modor, mentalitás|accessdate=2014-8-15
== Helyi jellegű érdekességek ==
192. sor:
* Itt született [[1921]]. április 30-án [[Urbán János (költő)|Urbán János]] író, költő, helytörténész.
* Itt született [[1953]]. december 21-én [[Bálind István]] grafikus, festőművész.
* Itt született [[1925]]. augusztus 22-én Tóth István tanár, helytörténész, könyvtárigazgató.<ref>{{Cite web |url=http://www.panoramada.co.rs/200709/1-16.php
* Itt született [[1955]]. szeptember 23-án Dr. Párducz László orvos<ref>{{Cite web|url=http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10052431|title=Köztestületi tagok|accessdate=2018-04-01|work=mta.hu|language=hu}}</ref>
* Itt született [[1962]]. július 26-án Galic Zita világklasszis kézilabdázó.<ref>{{Cite web |url=http://www.ada.org.rs/index.php/hu/a-mi-varosunk/ismert-adaiak/galic-zita.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2017-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170407235605/http://www.ada.org.rs/index.php/hu/a-mi-varosunk/ismert-adaiak/galic-zita.html# |archivedate=2017-04-07 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.panoramada.co.rs/201505/1-5.php
* Itt kezdte sportpályafutását [[Kerekes Zsombor]] magyar válogatott labdarúgó.
* Itt született [[1979]]. november 23-án [[Oláh Lóránt]] magyar labdarúgó.
| |||