„Magas-Tátra” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
A szlovákiai Tátra-aljai terület két fő régióra oszlik – Szepesi és Liptói –, ezekben sok természeti és turisztikai látványosság található, amelyek a Magas-Tátrához közvetlenül vagy közvetve kötődnek.
Megfelelő időjárási körülmények mellett legmagasabb részei [[Magyarország]]ról is láthatók, különösen az [[Északi-középhegység]], a [[Pilis (hegység)|Pilis]] vagy a [[Budai-hegység]] egyes magasabb pontjairól (például [[Nagy-Kopasz]], [[Dobogó-kő]], [[Galya-tető]], [[Pécs-kő]], [[Karancs-tető]], [[Salgó vára|Salgó]], [[Kékes]]). Eltéveszthetetlenek, mert hegyes, hófedte hegycsúcsok alkotják. kicsi kacsa is talalható ittt
== Nevének eredete ==
[[Fájl:Vysoké Tatry r.1922.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Magas-Tátra. Képeslap 1922-ből]]
A hegység nevének eredetével kapcsolatban többféle vélekedés látott napvilágot. Először 675-ben, a görög ''Karpathos'' elnevezésként találkozhatunk a hegyvonulatra történő utalással. A következő utalás a római időkből származik, amikor ''Montes nivium'', vagyis „Havas-hegység” néven jelölték. A [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] korából fennmaradt első magyar oklevelek ''Tarczal'' vagy ''Tatur'' néven említik, míg a magát „a néhai Béla király” jegyzőjeként aposztrofáló Névtelen ([[Anonymus]]) [[Gesta Hungarorum]] ([[A magyarok cselekedetei]]) c., 1210 körül megjelent, a [[honfoglalás]] regényes históriáját közreadó művében ''Trytur'' néven említi az ország e részét, míg a későbbi [[Szepesség]]et ''Zepus'' néven jelöli. Kosmas cseh krónikás [[1125]]-ből származó, kézzel írott művében ''Tritri'' vagy ''Tryti'' néven szerepel. A [[12. század|12]]-[[14. század]] között kelt magyar források ''Turtur, Turtul, Tortol, Tarczal'' elnevezéseket használnak, míg egy [[1255]]-ből fennmaradt lengyel okirat mai nevén, ''
== Kialakulása ==
|