„Tempó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Norty Three and a Half de Rákospalota (vita) szerkesztését (oldid: 19960274) Címke: Visszavonás |
→Története: bellink |
||
8. sor:
A zeneszerzők egyre fontosabbnak érezték a zenei kifejezőeszközök pontosítását, és a 17. századtól már sűrűbben találunk tempóra vonatkozó utasításokat ''(Allegro'', ''Adagio'', ''Andante'', ''Presto'', ''Largo)''. Negyedkotta lett az általánosan használt középérték.
A mindig azonosan értelmezendő tempómegjelölés csak a [[metronóm]] feltalálása után vált lehetségessé, amikor a ritmikus értékek egységnyi időre eső számát is pontosan meg tudták határozni. Sok kísérletezés után 1816-ban [[Johann Nepomuk Mälzel]]nek sikerült megalkotnia a leghasználhatóbb metronómot. Ez után kezdte el [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] a tempó pontos, számjegyekkel történő megadását.
Egy-egy zenei darabon belül előadásbeli (agogikai) vagy formai okokból rövidebb vagy hosszabb tempóváltozás is beállhat. A futólagos módosulást (rit., acc.) után visszatérő régi tempót ''„a tempo”''-val jelölik. A szabad tempójú darabokat ''„tempo rubato”''-val jelzik. Ennek ellentéte a ''„tempo guisto”'', amely nagyjából egyenletes tempót jelent.
| |||