„Salamon-torony” változatai közötti eltérés

A '''Salamon-torony''' a hagyományos elnevezése egy 13. században épült [[lakótorony]]nak [[Visegrád]]on az alsóvárban.

A fellegvárat a [[Duna|Dunával]] összekötővédő völgyzárófalak, valamint a falakonaz áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy [[lakótorony]] (amit a [[11. század]]i magyar királyról tévesen ''Salamon-torony''nak neveznek) a 13. század közepén épültépültek fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután [[1490|1490-től]] a fellegvár a [[Magyar Királyi Koronaőrség|koronaőrség]] kezére került, az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor raktárnak használták. [[1540|1540-ben]] [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött.

== A feltárás története ==

A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását [[Viktorin József]] kezdeményezésére [[1871|1871-ben]] [[Henszlmann Imre]] kezdte meg. A lakótorony helyreállítását [[Schulek Frigyes]] tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az [[1920-as évek]]ben folytatódott. A torony mai formáját az [[1959]] és [[1964]] között [[Sedlmayr János]] tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a [[Mátyás Király Múzeum]] kiállításai láthatóak, a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története.<ref>[http://visegradmuzeum.hu/salamon-torony Alsóvár / Salamon-torony]</ref>