|
A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az [[1867]]-es [[kiegyezés]]t követően azonban [[világváros]]i növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873 [[ősz]]én jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére [[november 17.|november 17-én]] ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották). Budapest [[Európa]] leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyedmilliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a [[Budapest Duna-hídjai|hidakkal]], körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannián]] kívüli [[metró|földalatti vasútjával]], a belső és külső kerületekkel, az [[Országház]]zal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, [[Budapest gyógyfürdői|gyógyfürdői]], a pezsgő kulturális élet, és a híres ''„pesti éjszaka”''. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenáris kiállítást és ünnepségeket]].<ref name="budapest.hu"/><ref>{{cite book |author=Csató Katalin és Karner Katalin |url=http://www.valtozovilag.hu/cw/budapest30.htm |title=BUDAPEST AZ EGYESÍTÉSTŐL AZ 1930-AS ÉVEKIG |year=1982 |publisher=Változó világ többnyelvű könyvsorozat |location=Budapest |isbn=963 9001 36 8}}</ref>
=== 20. század ===
{{Képdia
|méret= 250
|Kép:Foldalatti Andrassy.png|A [[M1-es metróvonal|Millenniumi Földalatti Vasút]] ([[1894]]–[[1896]]) a második földalatti vasút a világon
|Kép:Operahaz 1893.jpg|Budapest [[kiegyezés]] utáni fejlődésének egyik jelentős alkotása a [[Magyar Állami Operaház]]
|Kép:Lanc hid - Budapest 3 Febr 1946 Foto Takkk Hungary.jpg|[[Budapest ostroma|Budapest 1944-es ostroma]] során a város legjelentősebb épületei mind megsérültek (előtérben a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] és háttérben a [[Budavári Palota|Királyi Palota]] romjai)
|Kép:Budapest jewish WWII memorial shoes on river bank.jpg|A [[Cipők a Duna-parton|budapesti holokauszt-emlékmű]] a [[Duna|Duna-parton]]
|Kép:Deák Ferenc tér, szemben a Deák Ferenc utca. Fortepan 22891.jpg|Budapest ostroma [[1944]]-ben
|Kép:AquincM4.jpg|Az [[Aquincumi Múzeum]] állandó kiállítása
|Kép:Gül Baba 3.JPG|[[Gül Baba türbéje]]
|Kép:Barabas-lanchid.jpg|[[Barabás Miklós]]: ''A Lánchíd alapkőletétele''
|Kép:Erzsébet híd 1946.jpg|A felrobbantott [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]] [[1946]]-ban
|Kép:Várkert Bazár - 2014.08.29 (20).JPG|Az újjáépült [[Várkert Bazár]] 2014-ben
}}
A [[20. század]] elején folytatódott a [[kiegyezés]] után lendületet kapó fejlődés, például [[1909]] és [[1910]] között bevezették az elektromos közvilágítást.
Az 1910-es népszámlálás {{szám|880371|lakost}} számlált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, [[Újpest (történelmi település)|Újpesten]] 55 ezret. A lakosság döntő többsége [[magyar nyelv]]ű volt (85,9%), 9% vallotta magát [[Németek|németnek]] és 2,3% [[Szlovákok|szlováknak]]. A vallási összetétel a következő volt: [[Római katolikus egyház|katolikus]] 59,9%, [[Zsidó vallás|izraelita]] 23,1%, [[Kálvinizmus|református]] 9,9%, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] 4,9%.<ref>{{cite web |author=Gyurok János |title=Az 1910-es népszámlálás|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/horvatok/a_magyarorszagi_horvatok_1910_1990/pages/005_az_1910es_nepszamlalas.htm |accessdate=2015-04-03|publisher=sulinet.hu}}</ref><ref>{{cite web |author= |title=Statisztikai évkönyvek |url=http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika |accessdate=2015-04-03 |publisher=Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár}}</ref>
Az [[első világháború]] és az azt követő események, az 1918–1919-es [[őszirózsás forradalom]] és [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] azonban megakasztották a város addigi fejlődését.<br> A [[trianoni békeszerződés]] után a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszak]] konszolidációs politikája következett. Az elcsatolt magyarlakta területekről sokan költöztek (illetve menekültek) a fővárosba. Közülük sokan laktak pályaudvarokon, vasúti vagonokban. Így a lakosság az [[1930-as évek]]re meghaladta az egymilliót. A tömeges lakásigény miatt megépültek az első [[lakótelep]]ek, például a [[Wekerletelep]] az és az [[Állami lakótelep]] is. Szegények tömegei éltek nyomornegyedekben is (például a [[József Attila lakótelep (Budapest)|Mária Valéria-lakótelep]]).<br>[[1924]]-ben megalakult a [[Magyar Nemzeti Bank]], [[1925]]-ben pedig megkezdte adását a [[Magyar Rádió]]. [[1933]]-ban megkezdődött a [[Tabán (Budapest)|Tabán]] bontása. 1934 és 1940 között négy újabb kerülettel bővült Budapest közigazgatása.
A [[második világháború]] végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es [[Margarethe hadművelet|német megszállást]] követően a lakosság egy része a [[holokauszt]]nak esett áldozatul, másik része ({{szám|38000|fő}}) pedig a 102 napig tartó [[Budapest ostroma|ostrom]] során vesztette életét.
A város épületeinek jelentős része romba dőlt, valamennyi hidat felrobbantották. Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a [[Belváros (Budapest)|Belváros]] és a [[Budai Várnegyed|Várnegyed]]. A károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be, hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek a szovjet ostrom pusztítására. Sok értékes épületet lebontottak, vagy nem a korábbi formájával egyezően, esetleg csak egyszerűbb megoldásokkal rekonstruáltak.<ref name="Balázs Péter"/>
Az újjáépítés évei után az [[Országgyűlés]] [[1949]]. [[december 20.|december 20-án]] szavazta meg azt a törvényt, amely [[1950]]. [[január 1.|január 1-jével]] Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a [[Budapest kerületei]] szócikkben), aminek révén létrejött a [[Nagy-Budapest]].<ref>{{cite journal | author=Siposs András | title=Nagy-Budapest kialakulása. 1950. január 1. | url=http://www.historia.hu/archivum/2000/000506siposa.htm | year= | format=| publisher=História 2005/05-06}}</ref> Az [[1950-es évek]]ben a [[sztálinizmus|sztálinista]] elnyomás nehezedett a budapestiekre, ami az [[1956-os forradalom]] kitöréséhez vezetett, és annak utcai harcai rázták meg a várost. Az [[1960-as évek]]től a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] ''„puha diktatúrája”'' alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első [[Budapesti metró|metróvonalat]]. Sorra épültek a nagy [[lakótelep]]ek, és az ország minden területéről újabb százezrek özönlött
ek a fővárosba, amelynek lakossága az [[1980-as évek]]re elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az [[Budapesti agglomeráció|agglomeráció]] településeire. A lakosságcsökkenés a 2000-es évek második fele óta megfordult.<ref name="budapest.hu"/><ref>{{citeweb|url=https://index.hu/belfold/budapest/2010/02/24/novekszik_budapest_nepessege/|title=Növekszik Budapest népessége|work=Index.hu|date=2010-2-24|accessdate=2012-6-6}}</ref>
=== Kronológia ===
| 