„Kéked” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
27. sor:
[[1332]]-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, [[1333]]-ban 8, [[1334]]-ben 3, [[1335]]-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. [[1319]]-ben [[Pányok]]kal szomszédosnak említik. Kastélya [[gótika|gótikus]] eredetű, a [[15. század]]ban épült, később [[reneszánsz]] stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből<ref>[http://mol.arcanum.hu/mti/a100929.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=NapiHirek%231943%2306%2313&pg=0&l=hun Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal]{{Halott link|url=http://mol.arcanum.hu/mti/a100929.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=NapiHirek%231943%2306%2313&pg=0&l=hun |date=2018-11 }}.</ref>
[[2013]]. október 21-én felavatták a Kéked-[[Abaújnádasd]] közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.<ref>
== Népcsoportok ==
37. sor:
== Látnivalók ==
* [[Melczer-kastély]]: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [https://web.archive.org/web/20150208205255/http://www.kastelyutak.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=156&Itemid=434]
* Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
* Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.<ref>4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csoda szépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védetté nyilvánítás előtt. Forrás [http://www.foek.hu/zsibongo/termve/nemorsz/borsod/borsod.htm] {{Wayback|url=http://www.foek.hu/zsibongo/termve/nemorsz/borsod/borsod.htm |date=20070519085950 }}</ref> A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
| |||