|
== Nyelvtörténet ==
A romani nyelv rétegződése nemcsak a nyelvészet szempontjából érdekes, hanem fontos támpontokat ad a [[történelemtudomány]] számára is a cigányság egészének, illetve egyes csoportjaink a múltbéli vándorlási útvonalát, hosszabb tartózkodási területeit illetően. A romani nyelv történetében két fő korszak különböztethető meg, illetve bizonyos szempontból indokolt egy harmadik, újabb szakaszról is beszélni.
# A romani nyelv első szakasza magában foglalja a nyelv elkülönülését a többi újind nyelvtől, az Európáig tartó vándorlás hatásait, valamint az európai letelepedés korai szakaszában történt változásokat. A romani nyelv ezen rétege a különböző variánsokban közös, ezért az ebben a korszakban kialakult [[szókincs]]et '''stabil szókészletnek''' nevezzük.
# A cigányság európai vándorlásai során a különböző csoportok más-más [[nyelvterület]]ekkel kerültek érintkezésbe, így nyelvük eltérő módon fejlődött. A különböző romani nyelvi variációkan a szókincs egymástól variációnként eltérő elemeit '''mobil szókészletnek''' nevezzük. Erre egy példa a „vonat” szó, amely a többségi nyelvtől függően a különböző romani nyelvekben másképp hangzik: ''vonato'' (magyar), ''vozi'' (szerb), ''treno'' (angol), ''zibano'' (német?), ''pampuri'' (??).
# A nyelvfejlődés legújabb rétegének megjelenése a [[modernizáció]]nak és a [[globalizáció]]nak a hatása.
A cigány nyelv hosszas balkáni keveredés révén jött létre.
=== A romani korai szakasza ===
* [[Újind nyelvek|Újind]] gyökerek: A romani alapszókincse a [[szanszkrit nyelv]] utáni [[prákrit nyelv]]ből kialakult újind nyelvekkel rokon. Ilyenek például: ''buka'' (kicsi), ''del'' (ad->adni ige) ''Del'' (Isten), ''manuš'' (ember), ''phral'' (fivér), ''phen/pheny'' (leánytestvér), ''kham'' (nap), ''paji/pani'' (víz).
* [[Perzsa nyelv|Perzsa]] hatás az Indiából történő kivándorlás után érte a nyelvet, feltehetően az V–VII. sz. között. Perzsa eredetű például a ''veš'' (erdő), ''kiš'' (selyem), ''koro/korro'' (vak), ''pošum'' (gyapjú) és ''baxt'' (szerencse, boldogság) kifejezés.
* [[Örmény nyelv|Örmény]] jövevényszavak valószínűsíthetően a VI–IX. században kerültek a romaniba: ''grast/grai'' (ló), ''džolano'' (öszvér), ''verda/vurdon'' (szekér, kocsi, újabban: autó), ''kočo/kočak'' (gomb), ''dudum'' (tök, dinnye).
* [[Görög nyelv|Görög]] nyelvi hatások kb. a X. századtól érték a cigány nyelvet, amikor a cigányság megjelenik a [[Bizánci Birodalom]] területén. Ekkor épülnek be a nyelvbe például a következő szavak: ''kris'' (törvény, törvénykezés), ''foro/foros'' (város, vásár), ''paramiča'' (mese), ''petalo'' (patkó).
* A birodalmon belül a [[Balkán (térség)|Balkánra]] vándorolva a környező nyelvek hatására a romaniban olyan mértékű változások mennek végbe, hogy a nyelv a [[balkáni nyelvi unió]] tagjává válik. Ezzel párhuzamosan [[délszláv nyelvek|délszláv]] szavak is bekerülnek a romaniba: ''kraj'' (király), ''glinda'' (tükör), ''zido'' (fal).
=== A nyelvfejődés európai szakasza ===
[[Fájl:Romany dialects Europe.svg|bélyegkép|300px|Roma (cigány) nyelv - nyelvjárások]]
A különböző roma csoportok mai ismereteink szerint a XIV–XV. század fordulóján indulnak meg a Balkánról Európa más területeire és gyakorlatilag fokozatosan a kontinens egészén megjelennek. A nyelvészettudomány szempontjából a romani nyelv különböző variánsai három, jól elkülöníthető rétegbe sorolhatók.
* Az '''1. réteget''' a kontinensen legkorábban szétrajzott csoportok alkotják, amelyek nyelve természetszerűleg eltérő irányban fejlődött. Ezen nyelvek három fő területe: a '''centrális''' (Dél-Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Burgenland, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság), az '''északnyugati''' (Franciaország, Benelux-államok, Svájc, Németország, Ausztria, Észak-Olaszország, Skandinávia és Finnország) és az '''északkeleti''' (Lengyelország, Baltikum, Belorusszia, Ukrajna, Oroszország). Az ide sorolható nyelvi variánsok némelyike önálló SIL kóddal rendelkezik.
* A romani nyelv '''2. rétege''' belső nyelvi fejlődés eredménye, amely a Balkán-félszigeten maradt cigányság körében zajlott le, és kialakította a ma is beszélt balkáni romani nyelvváltozatokat. Ezen nyelvek közös SIL kódja: RMN
* A '''3. réteget''' a sokáig román nyelvterületen élő cigányok körében lezajló nyelvi folyamatok hozták létre, és az ún. [[oláhcigány]] nyelvek tartoznak ide. Ezek a csoportok a XIX. században jelennek meg gyakorlatilag a kontinens egészén, sőt az újvilágban is. A különböző oláhcigány nyelvi variánsok közös SIL kódja: RMY
A 2. és 3. rétegbe tartozó nyelvek beszélői, valamint az 1. réteg egyes nyelveit beszélők – elviekben – kölcsönösen megértik egymást. Az egymás megértése vagy meg nem értése mindig a kommunikáló felek konkrét szándékától függ. Amennyiben a kölcsönös megértés mindkét fél számára fontos, úgy a kommunikáció eredményes. Amennyiben azonban egyik vagy mindkét fél saját szűkebb csoportjának különállását, autonómiáját vagy a saját csoporton belüli összetartást, kohéziót akarja demonstrálni, úgy a két nyelvi variáció közti különbségek kerülnek hangsúlyosan előtérbe – ezzel szándékosan akadályozva a kölcsönös megértést. Valódi meg nem értési problémák az 1. réteg egyes elszigetelt, „leszakadó” vagy erősen kreolizált változataival kapcsolatban jelentkeznek.
=== A romani nyelv mai jelenségei ===
* Határozott igényként fogalmazódik meg a romani nyelv [[szabványosítás]]ának szükségessége, nemzetközi roma közéleti személyiségek ezt visszatérően szorgalmazzák. Párhuzamosan több nyelvi műhely is foglalkozik ezzel a problémával (az [[Nemzetközi Roma Szövetség|IRU]] nyelvészeti testülete illetve különböző egyetemi tanszékek), azonban ennek egyelőre még nincs hatása a romák mindennapi nyelvhasználatára. Ugyanakkor szűkebb területeken egymástól függetlenül spontán szabványosodási folyamatok indultak meg az utóbbi néhány évtizedben, például a volt [[Jugoszlávia]] területén, illetve bizonyos fokig hazánkban is.
* A romani nyelv legújabb változását – a modernizációval és globalizációval összefüggésbe hozhatóan – a nemzetközi kifejezések szókincsbe való beépülése jelenti. Ezek a kifejezések elsősorban a modern társadalmi közéletéhez, illetve a legújabb technikai vívmányokhoz kötődnek. A jelenség nemcsak a szókincs bővülése miatt fontos, hanem azért is, mert ezek a kifejezések közelítik egymáshoz a romani nyelv különböző variációit. Az olyan nemzetközi kifejezések, mint például „parlamentáris demokrácia”, „antirasszista demonstráció” vagy „rádió”, „film”, „videó”, „kompjuter”, „link” stb. minden romani változatban hasonlóan hangzanak, bármely nyelvből vették is át őket.
== A cigány nyelv változatai ==
| 