„Viktória brit királynő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
215. sor:
III. Napóleon, mint a háborúban az Egyesült Királyság legközelebbi szövetségese,<ref name="Woodham-Smith, pp. 357–360">Woodham-Smith, 357–360. old.</ref> 1855. áprilisában Londonba látogatott, és még ugyanabban az évben [[augusztus 17.]] – [[augusztus 28.|28.]] között Viktória és Albert viszonozta a látogatást.<ref name="Woodham-Smith, pp. 357–360"/> III. Napóleon [[Dunkerque]]ben találkozott a brit királyi párral, és [[Párizs]]ba kísérte őket. Meglátogatták az [[Expo 1855|Exposition Universelle-t]], a párizsi világkiállítást (ami előtt már Albert [[1851]]-ben megrendezte a [[Great Exhibition]] világkiállítást Londonban) és [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] sírját is az [[Invalidusok háza (Párizs)|Invalidusoknál]] (ahova csak 1840-be került a francia császár). Ezen túl, díszvendégekként részt vettek egy {{szám|1200}} fős bálon a [[versailles-i kastély]]ban.<ref>{{citation|url=http://en.chateauversailles.fr/history/the-significant-dates/most-important-dates/1855-visit-of-queen-victoria|title=1855 visit of Queen Victoria|publisher=Château de Versailles|4=letöltve 2011. március 9.|access-date=2011-10-30}} {{Wayback|url=http://en.chateauversailles.fr/history/the-significant-dates/most-important-dates/1855-visit-of-queen-victoria |date=20130111200927 }}</ref>
[[1858]]. [[január 14.|január 14-én]] egy Orsini nevű olasz menekült, akit Nagy-Britannia befogadott, merényletet kísérelt meg III. Napóleon ellen egy Angliában gyártott bombával.<ref>Hibbert, 241–242. old.; Longford, 280–281. old.; St Aubyn, 304. old.; Woodham-Smith, 391. old.</ref> Az ezt követő diplomáciai válság destabilizálta a kormányt, ami ismét a hatalomhoz segítette Derby-t.<ref>Hibbert, 242. old.; Longford, 281. old.; Marshall, 117. old.</ref> Viktória és Albert részt vett egy új dokk átadásán a francia haditengerészet [[cherbourg]]i támaszpontján 1858. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]]. Ezzel III. Napóleonnak az volt a célja, hogy megnyugtassa az Egyesült Királyságot, hogy katonai készülődése másfele irányul. Visszatérésekor Viktória megrótta Derbyt a [[Brit Királyi Haditengerészet]] rossz állapota miatt, [[Francia Haditengerészet|francia riválisával]] szemben.<ref>{{citation|url=http://www.nmm.ac.uk/collections/explore/object.cfm?ID=BHC0637|title=Napoleon III Receiving Queen Victoria at Cherbourg, 5 August 1858|publisher=National Maritime Museum|4=letöltve 2011. március 9.}} {{Wayback|url=http://www.nmm.ac.uk/collections/explore/object.cfm?ID=BHC0637 |date=20111109180054 }}</ref> Derby kormánya sem bírta sokáig és [[1859]] júniusában Viktória ismét Palmerstont nevezte ki miniszterelnöknek.<ref>Hibbert, 255. old.; Marshall, 117. old.</ref>
[[Fájl:Queen Victoria Prince Albert and their nine children.JPG|bélyegkép|balra|370px|Albert herceg, Viktória királynő és kilenc gyermekük [[1857]]-ben. Balról jobbra: [[Alíz hesseni nagyhercegné|Alíz]], [[Artúr brit királyi herceg|Artúr]], [[VII. Eduárd brit király|a koronaherceg]], a walesi herceg, [[Lipót, Albany hercege|Lipót]] (mögötte), Lujza, [[Beatrix brit királyi hercegnő|Beatrix]], [[Alfréd szász-coburg-gothai herceg|Alfréd]], [[Viktória német császárné|Viktória]] és [[Ilona brit királyi hercegnő|Ilona]].]]
Tizenegy nappal Orsini merényletkísérlete után, Viktória legidősebb lánya Londonban hozzáment [[III. Frigyes német császár|Frigyes Vilmos porosz herceghez]], a későbbi III. Frigyeshez. Már 1855 szeptembere óta jegyben jártak, akkor azonban Viktória hercegnő még csak 14 éves volt, a királynő és Albert herceg pedig csak 17 évesen engedélyezték neki a házasságot.<ref>Longford, 259–260. old.; Weintraub, 326. old.</ref> A királynő és Albert abban reménykedtek, hogy lányuk és ifjú vejük liberalizálja majd a megnövekedett területű [[Porosz Királyság|Poroszországot]].<ref>Longford, 263. old,; Weintraub, 326., 330. old.</ref> Viktória „elszoruló szívvel” nézte végig, ahogy lánya elhagyja Angliát [[Németország]]ért. „Tényleg borzongással tölt el” – írta egy alkalommal lányának, akivel rendszeres levelezést folytatott, „amikor végig nézek a te kedves, boldog, önfeledt nővéreiden, és belegondolok, hogy el kell veszítenem őket is – egytől egyig.”<ref>Hibbert, 244. old.</ref> Nagyjából egy évvel később az ifjú Viktória életet adott a királynő első unokájának, [[II. Vilmos német császár|Vilmosnak]].
| |||