„Münster-völgy” változatai közötti eltérés

==Története ==

1290–ben a korabeli forrásoka kolostor archeológiai kutatásai során egy 'bronzkori cölöpház' maradványaira találtak, valamint 'római-kori' településnyomokra is, ami a térség ős/ó-kori lakottságát igazolja. A völgy szigorúan vett története azonban csak a 8. század második felétől, a münstairi kolostor létesítésétől számítható, aztán ezt követően a középkori történelem során a Münster-völgy (A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair voltVal Müsair) dinamikusan fejlődött tovább.

A 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair voltA 14. századtól a völgy felső részén bányászat folyt. Az 1367-ben létrejött templomosszövetségen ([[Gotteshausbundes]]) belül, az Oberes (Felő-) Vintsgau településeit magába foglaló völgyet hivatalosan 'Obcalven'-nek, a másik felét 'Untercalven'-nek nevezték. A közigazgatási központi hely (a magyar szóhasználat ezt "hites hely"-nek nevezte, ahol hitelesített jogi írások, szerződések, bíráskodások, iratok készültek) Müstair volt

[[Pass da l Fuorn]]): 2149 m) vonaláig terjedő völgy virágzása töretlen volt (ebben az időben a völgy felett a Chur-i püspök gyakorolt felügyeletet). Az innen induló, déli [[Valtelina]] (Veltlin)-be, [[Bormio]] felé, az [[Umbrailpaß]]-(Umbrail-hágó: (2501 m) kiépítése már a [[Stilfser-Joch]] kiépítése előtt is fontos stratégiai útnak számított, mivel az Engadin felé biztosított kapcsolatot, s ez tovább növelte a völgy és az itteni település(ek) jelentőségét.

 

 

Az 1854-es új, "szövetségi kanton-törvény" szerint vált a Münster-völgyi járás hat településével politikailag önállóvá. Az 1870-72 között megépített Ofen-hágó jobb összeköttetést teremtett a Müstair Völgy és a többi svájci terület között, 1898-1901 között az 'Umbrail-út' egy könnyebb átjárót teremtett Veltlinhez. A 20. század kezdetén az Adolf Guyer-Zeller által kezdeményezett Ofenbahn Project (Ofen-vasút terve) nem realizálódott.

 

=== Müstair ===

1943-ig hivatalosan '''Münster''' – település, [[Val Müstair]] (németül ''Münstertal'') völgyben (''commune'', ''gemeinde'') a svájci [[Graubünden]] kanton Inn kerületében. Müstair Svájc legkeletibb települése, az olasz határ közelében fekszik. Világhírú benedekrendi apácakolostora (Benediktinerinnen-Kloster St. Johann), amelyet világörökség-listán tartanak.

 

== Látnivalók ==

* Valchavában a Tal-Museum Chasa Jaur

* [[Müstairi Szent János-kolostor]] és környezete amelyek a kulturális világörökségi jegyzékben szerepelnek