„Gossen törvényei” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ND (vitalap | szerkesztései)
a Pontosítás
ND (vitalap | szerkesztései)
a Pontosítás
19. sor:
Magyarul: ''„Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.”''
 
Vagyis: ha több jószágból szeretnénk fogyasztani, de ennek a fogyasztásnak valamilyen – nem biztos, hogy időbeli – korlátja van, abban az esetben érjük el a legnagyobb hasznosságot – azaz „élvezetet” –, ha úgy választjuk meg a javak mennyiségeit, hogy aaz ''utolsó pénzegységre'' (időegységre) ''jutó határhasznaik egyenlőek legyenek''.
 
=== Bizonyítása ===
53. sor:
<center><math>\frac{MU_1(x_1,x_2,...,x_n)}{p_1} = \frac{MU_2(x_1,x_2,...,x_n)}{p_2} = ... = \frac{MU_n(x_1,x_2,...,x_n)}{p_n}.</math></center>
 
Vagyis egy jószágkombináció valóban akkor optimális a fogyasztó számára, ha az egyesutolsó javakpénzegységből határhasznaiszármazó határhaszon (<math>\frac{MU_i(x_1,x_2,...,x_n)}{p_i}</math>) egyenlőekminden jószágra egyenlő.
 
== Jelentőségük ==