„Bláthy Ottó Titusz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Iskoláit Tatán
tánTÁN és [[Bécs|BécsIKÉBEN]]
Mivel saját bevallása szerint az egyetemen [[Elektrotechnika|elektrotechnikából]] semmit sem tanult, ezért elméleti szinten kezdett foglalkozni az elektromosság alaptörvényeivel, a [[mágneses kör]]ök törvényszerűségeivel. A [[Maxwell-egyenletek]] és saját kísérleti módszerei alapján – elsőként a világon – gyakorlatban használható módszert dolgozott ki a mágneses körök méretezésére. [[Kapp]], majd [[Hopkinson]], aki után az úgynevezett [[mágneses Ohm-törvény]]t elnevezték, csak [[1886]]-ban, illetve [[1887]]-ben közölték erre vonatkozó tanulmányaikat. (Érdemes megemlíteni, hogy [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] útja során, 1886-ban az [[Thomas Alva Edison|Edison]] műveknél az egyenáramú gépeket kísérleti eredmények alapján összeállított táblázatok segítségével szerkesztették. Bláthy megemlítette, hogy ő a szükséges adatokat számítással határozza meg. Próbaképpen egy tervezés alatt álló dinamóra ki is számította a gerjesztési adatokat. Edison mérnökei úgy fogadták, hogy a hosszas kísérletekkel megállapított táblázat értékeit „elég jól megközelíti”. A tényleges eltérés 2% volt.)
|