„Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KundeKera (vitalap | szerkesztései)
KundeKera (vitalap | szerkesztései)
Hivatkozások szerkesztése
14. sor:
|népsűrűség =152
|pozíciós térkép =
|Népesség=661 000 000 fő (2019) +/-}}A '''Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége''' '''(ASEAN – Association of Southeast Asian Nations)''' tíz délkelet-ázsiai állam kormányközi együttműködésén alapuló [[Nemzetközi szervezet|regionális szervezet]], melyet 1967. augusztus 8-án hozott létre [[Indonézia]], [[Malajzia]], a [[Fülöp-szigetek]], [[Szingapúr]] és [[Thaiföld]]. Célja, hogy a délkelet-ázsiai térség államainak politikai, gazdasági, katonai, oktatási és kulturális együttműködését elősegítése. A regionális alapon szerveződő ASEAN komplex integrációt hívott életre az elmúlt évtizedekben. Az [[1976]]-os [[bali]] csúcstalálkozó után a szervezet a gazdasági együttműködésre helyezte a fő hangsúlyt. Az [[1980-as évek]] közepére megtorpant az együttműködés, de az [[1991]]-es thai felvetésre, amelyben egy regionális „szabadkereskedelmi„[[szabadkereskedelmi övezet”övezet]]” létrehozását javasolták, újra fellendült. A tagországok évente találkoznak egymással különböző fórumok keretén belül. A több mint 600 millió fős lakosságot és 4,5 millió km<sup>2</sup> területet magába foglaló Szövetség. dinamikusan fejlődő térség, mely<ref>{{Cite web |url=https://www.britannica.com/topic/ASEAN#ref227052 |title=ASEAN International Organization |accessdate=20190430}}</ref> párbeszédet folytat nem csupán a régió államaival, hanem a tágabb értelembe vett nemzetközi közösséggel is. Kiemelkedő partnerei között található a [[Sanghaji Együttműködési Szervezet|Shanghai Együttműködési Szervezet]], az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] és egyéb nemzetközi szervezetek is.
 
== Története ==
A [[Második világháború|II. világháborútvilágháború]]<nowiki/>t követően a délkelet-ázsiai térségben is megindult a gyarmattartók alóli függetlenedési hullám (a Fülöp-szigetek 1946, Malajzia 1957, Szingapúr 1965, Indonézia 1949).<ref>{{Cite web |url=http://www.philippine-history.org/independence-from-americans.htm |title=Philippine Independence from the Americans |accessdate=20190430}}</ref> Az újonnan létrejövő államok csak fokozatosan tudtak megszabadulni a gyarmattartóktól, hiszen számos további szálon kötődtek hozzájuk politikai és gazdasági téren egyaránt. A hidegháborús[[hidegháború]]<nowiki/>s időszak alatt ezen államok a lavírozás politikáját folytatták, mintegy keresve annak lehetőségét, hogy éppen melyik oldal kínál kedvezőbb feltételeket számukra. Azt követően azonban, hogy csatlakoztak egyik vagy másik táborhoz, újból kiszolgáltatottakká váltak és a nagyhatalmak óhajait kellett végrehajtaniuk. A [[Harmadik világ|harmadik világbeli államok]] [[Szuverenitás|szuverenitása]] tehát továbbra sem volt teljes mértékű és továbbra sem volt teljes mértékben független. Annak érdekében, hogy a [[Neokolonizáció|neokolonizációs]] törekvéseknek a perifériára szoruló államok gátat szabjanak 1955. április 25-én 29 afrikai és ázsiai ország részvételével Bandungban[[Bandung]]<nowiki/>ban megrendezésre került az első '''[[Ázsia-Afrika Konferencia]]'''. A résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el a ''világbéke és együttműködés'' elősegítése érdekében, belefoglalva az '''[[ENSZ Tíz Alapelvét]]''' is. A nyilatkozat értelmében a fejlődő országok önállóan, „harmadik úton” modernizálódhatnak, de ezt a kor körülményei végett nem sikerült a gyakorlatban megvalósítaniuk.<ref>{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/02600/02686/02686.htm |title=Schmidt Péter – A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége |accessdate=20190430}}</ref> Ennek felismeréseként a délkelet-ázsiai országok az interkontinentális együttműködés helyett a regionális együttműködés mellett köteleződtek el. Közös problémáik közös célokat is szültek, többek között a Kínától való félelmük is ide sorolandó oknak számít.<ref>{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/02600/02686/02686.html |title=Schmidt Péter – A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége |accessdate=20190430}}</ref> 1961-ben a Fülöp-Szigetek, Thaiföld és Malajzia többnyire ebből az okból kiindulva létrehozta a '''[[Délkelet-Ázsia Szövetség|Délkelet-Ázsia Szövetséget]]''', melyet később felváltott az ASEAN. Az ASEAN alapításáról rendelkező ASEAN Nyilatkozatot, amit Bangkoki Nyilatkozat ként is szoktak emlegetni '''1967. augusztus 8'''-án írta alá [[Indonézia]], [[Malajzia]], a Fülöp-szigetek, [[Szingapúr]] és [[Thaiföld]].<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/the-asean-declaration-bangkok-declaration-bangkok-8-august-1967/ |title=The ASEAN Declaration (Bangkok Declaration) |accessdate=20190430}}</ref>
 
Az ASEAN létrejöttét nagymértékben befolyásolta a kommunizmustól[[kommunizmus]]<nowiki/>tól és annak terjedésétől való félelem. A [[vietnámi háború]] végén (1975) érzékelhető hatalmi egyensúlyváltozás egy sokkal szorosabb együttműködést eredményezett. A szervezet első csúcstalálkozóján, melyet 1979-ben tartottak [[Bali|Bali városában]] (Indonézia) a tagállamok '''Barátsági és Együttműködési Szerződést''' és a '''[[Concord NyilatkozatotNyilatkozat]]'''ot is aláírták. A hidegháború végén pedig már lényegesen nagyobb politikai függetlenséggel bírtak, mint függetlenedésük idején, melynek eredményeként a ’90-es évekre jelentős regionális kereskedelmi és biztonsági szerepet kapott a szervezet.<ref>{{Cite book|title=Encyclopaedia Britannica – ASEAN. Moon, C. 2014}}</ref> A bővítési folyamatban 1984-től 1999-ig fokozatosan csatlakoztak a térségben található államok az ASEAN-hoz.
 
== Tagállamok ==
44. sor:
A Szövetség tagországaiban él a [[Föld]] lakosságának 8,59%-a, megközelítőleg 661 millió fő, melynek 49.8%-a városokban él. Az előrejelzések alapján 2050-re körülbelül 797 millió főnek fog otthont adni és az emberek 63.7%-a fog városokban élni.<ref>{{Cite web |url=https://www.worldometers.info/world-population/south-eastern-asia-population/ |title=South-Eastern Asia population |accessdate=20190430}}</ref> Összesített [[Bruttó hazai össztermék|GDP]]-jük 2018-ban 2,9 billió USA dollárt ért el.<ref>{{Cite web |url=https://www.statista.com/statistics/796245/gdp-of-the-asean-countries/ |title=Gross domestic product (GDP) of the ASEAN countries from 2008 to 2018 (in billion U.S. dollars) |accessdate=20190429}}</ref> Az ASEAN tagállamok gazdasága rendkívül változatos, de egyes termékek dominálnak, ezek pedig az [[elektronika]], [[kőolaj]] és a [[Fa (anyag)|fa]].
 
A Szövetség országai kulturális szempontból igen változatos képet mutatnak. Körülbelül 300 millió [[Iszlám|muszlim]] él [[Indonézia|Indonéziában]], [[Malajzia|Malajziában]] és [[Brunei|Bruneiben]]. Délkelet-Ázsia kontinentális területeinek fő vallása a [[buddhizmus]], és körülbelül 200 millió [[Buddhizmus|buddhista]] él [[Thaiföld|Thaiföldön]], [[Mianmar|Mianmarban]], [[Laosz|Laoszban]], [[Kambodzsa|Kambodzsában]], [[Vietnám|Vietnámban]] és [[Szingapúr|Szingapúrban]]. A [[Fülöp-szigetek|Fülöp-szigeteken]] pedig a [[katolikus]] vallás dominál.
 
== Céljai és célkitűzései ==
51. sor:
'''ASEAN Közösség 2015'''
 
1997-ben [[Kuala Lumpur|Kuala Lumpurban]] került megrendezésre az ASEAN 30. évfordulójának találkozója ahol a tagállamok egy dinamikusan fejlődő, biztonságért és stabilitásért közös erővel fellépő délkelet-ázsiai csoportot képzeltek el az ASEAN Vízió 2020 stratégia keretében. A vízió a tagállamokat „kifele tekintő, békében, stabilitásban és jólétben élőnek” képzeli el a jövőre vonatkozóan, melyet a szorosabb gazdasági integráció, béke és biztonság megteremtése, a nukleáris fegyvermentesség, kábítószer-kereskedelem csökkenése, a [[fenntartható fejlődés]] és szorosabb kulturális partnerség révén valósít meg.
 
Az ASEAN 2020 részleteinek pontosítása érdekében 2003-ban elfogadásra került a tagállamok államfői és kormányfői által az '''ASEAN Concorde II''' (más nevén: Bali Concord II), mely ennek a közösségnek az alapjait fekteti le. Ezek az úgynevezett ASEAN pillérek:
64. sor:
 
== ASEAN Politikai-Biztonsági Közösség ==
A Szingapúrban[[Szingapúr]]<nowiki/>ban megrendezésre kerülő 13. ASEAN csúcson 2007-ben a tagállamok állam és kormányfői aláírták az ASEAN Kartát, melynek értelmében a Közösség tovább erősíti a regionális együttműködést és integrációt a térségben. A 14. ASEAN csúcson a szakminiszterek bevonásával, 2009-ben Thaiföldön elfogadásra került a politikai és biztonsági közösségről szóló dokumentum szövege is. Célja, hogy olyan programokat és tevékenységeket folytassanak a tagállamok, melyek révén szilárd politikai és biztonsági környezetet teremtenek az ASEAN-on belül. Számos fórumon és szinten keresztül történnek egyeztetések ennek elérése érdekében.
 
Évente legalább háromszori alkalommal találkoznak az ASEAN tagállamok külügyminiszterei (ASEAN Foreign Ministers Meeting – AMM), ahol megvitatják mind a tagállamok közötti biztonsági kérdéseket, mind pedig az ASEAN külkapcsolatainak kérdéseit. A találkozók alkalmával közös nyilatkozatokat fogadnak el, melyben kifejtik az ASEAN közösség együttműködésének, külkapcsolatainak irányelveit és megvitatják a térségben érzékelhető változó hatásokat. Legutóbbi találkozójukon, melyre 2018. augusztus 2-án került sor megerősítették az ASEAN Közösség 2025-ös Vízióját melynek mottója egy „Ellenálló és Innovatív ASEAN” (Vision for a Resilient and Innovative ASEAN) lett.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/storage/2017/08/51st-AMM-Joint-Communique-Final.pdf |title=JOINT COMMUNIQUÉ OF THE 51ST ASEAN FOREIGN MINISTERS’ MEETING SINGAPORE, 2 AUGUST 2018 |accessdate=20190429}}</ref>
80. sor:
-      az ASEAN Biztonsági Közösség létrehozásának elősegítése <ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-defence-ministers-meeting-admm/ |title=ASEAN Defence Ministers Meeting (ADMM) |accessdate=20190429}}</ref>
 
[[Humanitárius segítségnyújtás]] és katasztrófák által okozott károk enyhítése érdekében hozott intézkedések köre szintén a védelmi miniszterek együttműködésének tárgya közé sorolandó. Ennek érdekében számos dokumentumot fogadtak el, mint például az '''''ASEAN Katonai képességek és eszközök használata katasztrófák esetén'''''. Ugyancsak említést érdemel a békefenntartáshoz és a védelmi ipar területéhez kapcsolódó együttműködések folyamatos kidolgozása. A védelmi miniszterek kezdeményezései közé tartozik mindezek erősítése érdekében egy '''''Közvetlen Kommunikációs Kapcsolat''''' létrehozása is. Ennek célja a gyors reagálási képességek javítása.[[:Fájl:///G:/14 BCE-RKG/04 Jegyzetek/Kozma Klementina - ASEAN végleges.docx#%20ftn12|[12]]] <nowiki>https://asean.org/asean-political-security-community/asean-defence-ministers-meeting-admm/</nowiki> <ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-defence-ministers-meeting-admm/ |title=ASEAN Defence Ministers Meeting ADMM |accessdate=20190429}}</ref>
 
2010. október 12-én a [[Hanoi|Ha Noi]]-ban megrendezésre kerülő védelmi miniszteri találkozón döntöttek úgy a tagállamok, hogy a '''Védelmi Miniszterek Találkozója – Plus''' keretében az együttműködés fókuszát 5 kiemelkedő területre irányítják:
 
1.       tengerhajózási biztonság
 
2.      terrorizmus elleni küzdelem
96. sor:
A felsorolt területeken végzett munka hatékony megvalósulása érdekében öt szakértői munkacsoport is létre jött (Experts’ Working Groups) még 2010-ben, majd 2013-ban a munkacsoportok száma kibővült egy aknamentesítési szakértői csoporttal is.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-defence-ministers-meeting-admm/ |title=ASEAN Defence Ministers Meeting ADMM |accessdate=20190429}}</ref>
 
'''ASEAN Igazságügyi Miniszterek találkozója''' (ASEAN Law Ministers Meeting-ALAWMM) – még 1989-ben kezdődött el, melyre rendszeresen 3 évente kerül sor. Legutóbb [[Laosz]] adott helyet 2018-ban a találkozónak.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-law-ministers-meeting-alawmm/ |title=ASEAN Law Ministers Meeting |accessdate=20190429}}</ref>
 
A politikai-biztonsági közösségen belül külön miniszteri fóruma van továbbá a '''nemzetközi bűnözés megelőzésének'''. Az évente megrendezésre kerülő találkozókat 1997 óta szervezik meg a tagállamok. Ennek keretében jött létre két kiemelkedő jelentőségű egyezmény is: az '''''ASEAN egyezmény a [[terrorizmus]] megfékezésére''''' és az '''''ASEAN egyezmény az [[emberkereskedelem]] ellen, különös tekintettel a nőkre és gyermekekre.'''''<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-ministerial-meeting-on-transnational-crime-ammtc/senior-officials-meeting-on-transnational-crime-somtc/ |title=Senior Officials Meeting on Transnational Crime (SOMTC) |accessdate=20190429}}</ref>
 
A térségben tapasztalható drogkereskedelmi problémák fékezésének céljából 2015-től miniszteri fórumon keresztül egyeztetnek a tagállamok, melynek keretében számos nyilatkozat és álláspont került megvitatásra. A 2016-ban hatalomra kerülő [[Rodrigo Duterte]] filippínó elnök által kezdeményezett radikális felszámolása a drogfogyasztásnak több ezer ember életét követelte ezidáig a Fülöp-szigeteken. Az elnök szélsőséges intézkedései ugyanakkor számos emberjogi kérdést is felvet. <ref>{{Cite web |url=https://hvg.hu/vilag/20170913_fulop_szigetek_duerte |title=Ötezer forintból vizsgálják Duterte drogellenes rémtetteit |accessdate=20190429}}</ref>
 
Az ASEAN rendelkezik egy kormányközi '''emberjogi bizottsággal''' is (AICHR), mely 2009 októberétől működik. A Bizottság tagjait a tagállamok kormányai jelölik ki, akik évente kétszer találkoznak és jelentést tesznek a találkozók eredményeiről az ASEAN külügyminisztereinek.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-intergovernmental-commission-on-human-rights-aichr/ |title=ASEAN Intergovernmental Commission on Human Rights (AICHR) |accessdate=20190429}}</ref>
 
== ASEAN Gazdasági Közösség ==
A közösség alapjait – melyet szintén 2015-ben fektették le a 2025-ig tartó időszakig – a [[Vám|vámok]] megszüntetése és a [[Szabadkereskedelem|szabad kereskedelem]] elősegítése, a [[tőkepiac]] harmonizációja és korszerűsítése, a képzett munkaerő áramlásának és munkahelyek teremtésének támogatása képezi.<ref>{{Cite web |url=https://www.asean.org/storage/images/2015/November/aec-page/ASEAN-Community-Vision-2025.pdf |title=ASEAN Community Vision 2025 |accessdate=20190429}}</ref>
 
A regionális gazdasági integráció egy dinamikus állandóan fejlődő folyamat, mivel mind a hazai, mint pedig a nemzetközi környezet egy folyamatosan változó terepnek minősül a délkelet-ázsiai államok számára.
121. sor:
V.           Globális ASEAN
 
Terveik alapján az elkövetkező tíz évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a mikró-, kis- és közép vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítésére. Ugyanakkor elengedhetetlen a technológiai fejlődéssel történő lépéstartás a kereskedelem és befektetés támogatása, az [[e-kereskedelem]], a jó kormányzás, illetve zöld technológiák használatának serkentése is.
 
Az '''AEC 2025''' elképzelések között szerepel egy olyan közös ASEAN országok által támogatott gazdasági rendszer, mely fenntartható növekedési eredményeket mutat és ellenállóképes a világgazdaságban jelentkező válságokkal és kihívásokkal szemben. Céljaik között szerepel ugyanakkor a fejlődési szakadékok áthidalása, a szegénység csökkentése, az egy főre jutó jövedelem mértékének növelése és a középosztály rétegének támogatása, fenntartása is. A térség államainak versenyképességét ugyanakkor az innováció, technológiai és humán erőforrások hatékony felhasználásának segítségével képzelik el, melyhez szorosan kapcsolódik az oktatás minőségének javítása, a jó kormányzás és a megfelelő szabályozási rendszer kialakítása. Az intézményi és személyközi együttműködések elősegítéséhez hozzájárul a szubregionális együttműködési projektek támogatása és az infrastruktúrális feltételek megteremtése.<ref>{{Cite web |url=https://www.asean.org/storage/2016/03/AECBP_2025r_FINAL.pdf |title=ASEAN Community Blueprint 2025 |accessdate=20190429}}</ref> A Gazdasági Közösség kiemelkedő kérdései közé tartozik ugyanakkor az élelmiszer- és energiabiztonsági viták, a katasztrófa helyzetek, gazdasági válságok és egyéb kereskedelmet érintő kihívásokra történő válaszadás képessége.
129. sor:
Az elmúlt harminc év mutatói alapján Szingapúr kiemelkedő gazdasági eredményeket mutatott fel szomszédjaihoz képest is.
 
Az ASEAN Közösség 2008 és 2018 majdhogynem megduplázta [[GDP]]-jének mutatóit, ez jelenleg 2,9 [[billió]] USA dollárt jelent.<ref>{{Cite web |url=https://www.statista.com/statistics/796245/gdp-of-the-asean-countries/ |title=Gross domestic product (GDP) of the ASEAN countries from 2008 to 2018 (in billion U.S. dollars) |accessdate=20190429}}</ref> <br />
 
== ASEAN Társadalmi-Kulturális Közösség ==
A Közösség célkitűzéseinek középpontjában az emberek életminőségének javítása áll. Mindezt olyan együttműködési keretek között szeretnék megvalósítani a tagállamok, mely figyelembe veszi a természet megkímélését és a fenntartható fejlődés irányelveit. 2025-ig ennek keretében a [[Humánerőforrás-menedzsment|humánerőforrások]] hatékony felhasználása, új lehetőségek és alternatíva kínálása jelenti a központi kérdést. Olyan társadalmi szervezési folyamatok elindítása szükséges, melyek ellenállnak a kihívásoknak és fenyegetéseknek egyaránt.<ref>{{Cite web |url=https://www.asean.org/storage/2016/01/ASCC-Blueprint-2025.pdf |title=ASEAN Socio-Cultural Community 2015 |accessdate=20190430}}</ref>
 
A Közösség keretein belül ASEAN Nyilatkozatok születtek a nem fertőző betegségekről, illetve a nők és gyermekek elleni erőszak megszüntetéséről egyaránt. Ugyancsak közös akarat eredményeként jött létre az '''''ASEAN Humanitárius Segítségnyújtó Koordinációs Központja''''', mely gyors és kézzelfogható segítségnyújtást hivatott nyújtani a rászorulók számára.
145. sor:
 
== ASEAN Plus Három ==
1990-ben Malajzia javaslatot tett egy '''''Kelet-Ázsiai Gazdasági Képviselőcsoport''''' létrehozására, azzal a céllal, hogy az ASEAN tagállamok, [[Kína]], [[Japán]] és [[Dél-Korea]] közös erővel tudja ellensúlyozni az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] egyre növekvő gazdasági befolyását az '''[[Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés|Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésben]] ([[APEC]]).''' A javaslat azonban nem nyert támogatást sem az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], sem pedig Japán részéről. A törekvés későbbi eredményeként jött létre 1997-ben az ASEAN Plus Három csoport, mely Kína, Japán és Dél-Korea együttműködésének felületévé vált az ASEAN tagállamokkal.
 
A csoport keretében folytatott értekezletek legérzékenyebb kérdése a Dél-kínai tenger körüli vita megoldása. A Fülöp-szigetek bizonyítékokkal állt elő azt illetően, hogy Kína a vita tárgyát képező Scarborough homokpad feltöltésére készül. A Japán fél is a status quo megváltozásával kapcsolatos aggodalmának adott hangot, melyet Kína tagadott, hogy szándékában lenne felborítani.
164. sor:
ASEAN Regionális Fórum – alapjait az ARF első elnöki nyilatkozatában (1994) határozták meg, melynek lényegi pontjai a politikai és biztonsági kérdések kooperatív rendezése, illetve a megelőző diplomáciai lépések támogatása volt Csendes-óceáni térségben.
 
2003-ban a [[Phnompen|Phnom PenhbenPenh]]<nowiki/>ben rendezett miniszteri találkozón adott közös nyilatkozatukban a miniszterek eredményesnek ítélték a Fórum tíz éves tevékenységét, mellyel hozzájárult a multilaterális és bilaterális párbeszéd elősegítéséhez. Továbbá hozzájárult a béke, a biztonság és kooperáció fenntartásához a régióban.<ref>{{Cite web |url=http://aseanregionalforum.asean.org/about-arf/ |title=ASEAN Regional Forum |accessdate=20190430}}</ref>
 
== Kelet-Ázsia Csúcs ==
A Kelet-Ázsia Csoport ötletének megalkotója [[Mahathir bin Mohamad]] malajzia miniszterelnöke volt 1991-ben.<ref>{{Cite web |url=https://www.mea.gov.in/aseanindia/about-eas.htm |title=India at the East Asia Summit |accessdate=20190429}}</ref> A Kelet-Ázsia csúcs azóta a stratégiai párbeszéd elsődleges felületének számít a régióban. Témaköreivel politikai, biztonsági és gazdasági kérdéseket céloz meg, melyek az Indiai- és Csendes-óceáni térséget érintik. 18 tagállama van, melynek tagja a 10 ASEAN tagállam, [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], [[Kína]], [[India]], [[Japán]], [[Új-Zéland]], a [[Dél-Korea]], az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] és az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]. Ezen államok együttesen a világ népességének 54%-át képviselik. Éves rendszerességgel gyűlnek össze olyan rendezetlen vitás kérdések megoldása érdekében, melyek folyamatos kihívásokat jelentenek. Így például a terrorizmus, [[Dél-kínai-tenger|dél-kínai tenger]] körüli viták, a [[Koreai-félsziget|koreai félsziget]] kérdése, [[kiberbiztonság]] stb.<ref>{{Cite web |url=https://dfat.gov.au/international-relations/regional-architecture/eas/Pages/east-asia-summit-eas.aspx |title=East Asia Summit |accessdate=20190429}}</ref><br />
 
==További információk==