„Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hivatkozások szerkesztése |
|||
14. sor:
|népsűrűség =152
|pozíciós térkép =
|Népesség=661 000 000 fő (2019) +/-}}A '''Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége''' '''(ASEAN – Association of Southeast Asian Nations)''' tíz délkelet-ázsiai állam kormányközi együttműködésén alapuló [[Nemzetközi szervezet|regionális szervezet]], melyet 1967. augusztus 8-án hozott létre [[Indonézia]], [[Malajzia]], a [[Fülöp-szigetek]], [[Szingapúr]] és [[Thaiföld]]. Célja, hogy a délkelet-ázsiai térség államainak politikai, gazdasági, katonai, oktatási és kulturális együttműködését elősegítése. A regionális alapon szerveződő ASEAN komplex integrációt hívott életre az elmúlt évtizedekben. Az [[1976]]-os [[bali]] csúcstalálkozó után a szervezet a gazdasági együttműködésre helyezte a fő hangsúlyt. Az [[1980-as évek]] közepére megtorpant az együttműködés, de az [[1991]]-es thai felvetésre, amelyben egy regionális
== Története ==
A [[Második világháború|II.
Az ASEAN létrejöttét nagymértékben befolyásolta a
== Tagállamok ==
44. sor:
A Szövetség tagországaiban él a [[Föld]] lakosságának 8,59%-a, megközelítőleg 661 millió fő, melynek 49.8%-a városokban él. Az előrejelzések alapján 2050-re körülbelül 797 millió főnek fog otthont adni és az emberek 63.7%-a fog városokban élni.<ref>{{Cite web |url=https://www.worldometers.info/world-population/south-eastern-asia-population/ |title=South-Eastern Asia population |accessdate=20190430}}</ref> Összesített [[Bruttó hazai össztermék|GDP]]-jük 2018-ban 2,9 billió USA dollárt ért el.<ref>{{Cite web |url=https://www.statista.com/statistics/796245/gdp-of-the-asean-countries/ |title=Gross domestic product (GDP) of the ASEAN countries from 2008 to 2018 (in billion U.S. dollars) |accessdate=20190429}}</ref> Az ASEAN tagállamok gazdasága rendkívül változatos, de egyes termékek dominálnak, ezek pedig az [[elektronika]], [[kőolaj]] és a [[Fa (anyag)|fa]].
A Szövetség országai kulturális szempontból igen változatos képet mutatnak. Körülbelül 300 millió [[Iszlám|muszlim]] él [[Indonézia|Indonéziában]], [[Malajzia|Malajziában]] és [[Brunei|Bruneiben]]. Délkelet-Ázsia kontinentális területeinek fő vallása a [[buddhizmus]], és körülbelül 200 millió [[Buddhizmus|buddhista]] él [[Thaiföld|Thaiföldön]], [[Mianmar|Mianmarban]], [[Laosz|Laoszban]], [[Kambodzsa|Kambodzsában]], [[Vietnám|Vietnámban]] és [[Szingapúr|Szingapúrban]]. A [[Fülöp-szigetek|Fülöp-szigeteken]] pedig a [[katolikus]] vallás dominál.
== Céljai és célkitűzései ==
51. sor:
'''ASEAN Közösség 2015'''
1997-ben [[Kuala Lumpur|Kuala Lumpurban]] került megrendezésre az ASEAN 30. évfordulójának találkozója ahol a tagállamok egy dinamikusan fejlődő, biztonságért és stabilitásért közös erővel fellépő délkelet-ázsiai csoportot képzeltek el az ASEAN Vízió 2020 stratégia keretében. A vízió a tagállamokat „kifele tekintő, békében, stabilitásban és jólétben élőnek” képzeli el a jövőre vonatkozóan, melyet a szorosabb gazdasági integráció, béke és biztonság megteremtése, a nukleáris fegyvermentesség, kábítószer-kereskedelem csökkenése, a [[fenntartható fejlődés]] és szorosabb kulturális partnerség révén valósít meg.
Az ASEAN 2020 részleteinek pontosítása érdekében 2003-ban elfogadásra került a tagállamok államfői és kormányfői által az '''ASEAN Concorde II''' (más nevén: Bali Concord II), mely ennek a közösségnek az alapjait fekteti le. Ezek az úgynevezett ASEAN pillérek:
64. sor:
== ASEAN Politikai-Biztonsági Közösség ==
A
Évente legalább háromszori alkalommal találkoznak az ASEAN tagállamok külügyminiszterei (ASEAN Foreign Ministers Meeting – AMM), ahol megvitatják mind a tagállamok közötti biztonsági kérdéseket, mind pedig az ASEAN külkapcsolatainak kérdéseit. A találkozók alkalmával közös nyilatkozatokat fogadnak el, melyben kifejtik az ASEAN közösség együttműködésének, külkapcsolatainak irányelveit és megvitatják a térségben érzékelhető változó hatásokat. Legutóbbi találkozójukon, melyre 2018. augusztus 2-án került sor megerősítették az ASEAN Közösség 2025-ös Vízióját melynek mottója egy „Ellenálló és Innovatív ASEAN” (Vision for a Resilient and Innovative ASEAN) lett.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/storage/2017/08/51st-AMM-Joint-Communique-Final.pdf |title=JOINT COMMUNIQUÉ OF THE 51ST ASEAN FOREIGN MINISTERS’ MEETING SINGAPORE, 2 AUGUST 2018 |accessdate=20190429}}</ref>
80. sor:
- az ASEAN Biztonsági Közösség létrehozásának elősegítése <ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-defence-ministers-meeting-admm/ |title=ASEAN Defence Ministers Meeting (ADMM) |accessdate=20190429}}</ref>
[[Humanitárius segítségnyújtás]] és katasztrófák által okozott károk enyhítése érdekében hozott intézkedések köre szintén a védelmi miniszterek együttműködésének tárgya közé sorolandó. Ennek érdekében számos dokumentumot fogadtak el, mint például az '''''ASEAN Katonai képességek és eszközök használata katasztrófák esetén'''''. Ugyancsak említést érdemel a békefenntartáshoz és a védelmi ipar területéhez kapcsolódó együttműködések folyamatos kidolgozása. A védelmi miniszterek kezdeményezései közé tartozik mindezek erősítése érdekében egy '''''Közvetlen Kommunikációs Kapcsolat''''' létrehozása is. Ennek célja a gyors reagálási képességek javítása.
2010. október 12-én a [[Hanoi|Ha Noi]]-ban megrendezésre kerülő védelmi miniszteri találkozón döntöttek úgy a tagállamok, hogy a '''Védelmi Miniszterek Találkozója – Plus''' keretében az együttműködés fókuszát 5 kiemelkedő területre irányítják:
1.
2. terrorizmus elleni küzdelem
96. sor:
A felsorolt területeken végzett munka hatékony megvalósulása érdekében öt szakértői munkacsoport is létre jött (Experts’ Working Groups) még 2010-ben, majd 2013-ban a munkacsoportok száma kibővült egy aknamentesítési szakértői csoporttal is.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-defence-ministers-meeting-admm/ |title=ASEAN Defence Ministers Meeting ADMM |accessdate=20190429}}</ref>
'''ASEAN Igazságügyi Miniszterek találkozója''' (ASEAN Law Ministers Meeting-ALAWMM) – még 1989-ben kezdődött el, melyre rendszeresen 3 évente kerül sor. Legutóbb [[Laosz]] adott helyet 2018-ban a találkozónak.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-law-ministers-meeting-alawmm/ |title=ASEAN Law Ministers Meeting |accessdate=20190429}}</ref>
A politikai-biztonsági közösségen belül külön miniszteri fóruma van továbbá a '''nemzetközi bűnözés megelőzésének'''. Az évente megrendezésre kerülő találkozókat 1997 óta szervezik meg a tagállamok. Ennek keretében jött létre két kiemelkedő jelentőségű egyezmény is: az '''''ASEAN egyezmény a [[terrorizmus]] megfékezésére''''' és az '''''ASEAN egyezmény az [[emberkereskedelem]] ellen, különös tekintettel a nőkre és gyermekekre.'''''<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-ministerial-meeting-on-transnational-crime-ammtc/senior-officials-meeting-on-transnational-crime-somtc/ |title=Senior Officials Meeting on Transnational Crime (SOMTC) |accessdate=20190429}}</ref>
A térségben tapasztalható drogkereskedelmi problémák fékezésének céljából 2015-től miniszteri fórumon keresztül egyeztetnek a tagállamok, melynek keretében számos nyilatkozat és álláspont került megvitatásra. A 2016-ban hatalomra kerülő [[Rodrigo Duterte]] filippínó elnök által kezdeményezett radikális felszámolása a drogfogyasztásnak több ezer ember életét követelte ezidáig a Fülöp-szigeteken. Az elnök szélsőséges intézkedései ugyanakkor számos emberjogi kérdést is felvet. <ref>{{Cite web |url=https://hvg.hu/vilag/20170913_fulop_szigetek_duerte |title=Ötezer forintból vizsgálják Duterte drogellenes rémtetteit |accessdate=20190429}}</ref>
Az ASEAN rendelkezik egy kormányközi '''emberjogi bizottsággal''' is (AICHR), mely 2009 októberétől működik. A Bizottság tagjait a tagállamok kormányai jelölik ki, akik évente kétszer találkoznak és jelentést tesznek a találkozók eredményeiről az ASEAN külügyminisztereinek.<ref>{{Cite web |url=https://asean.org/asean-political-security-community/asean-intergovernmental-commission-on-human-rights-aichr/ |title=ASEAN Intergovernmental Commission on Human Rights (AICHR) |accessdate=20190429}}</ref>
== ASEAN Gazdasági Közösség ==
A közösség alapjait – melyet szintén 2015-ben fektették le a 2025-ig tartó időszakig – a [[Vám|vámok]] megszüntetése és a [[Szabadkereskedelem|szabad kereskedelem]] elősegítése, a [[tőkepiac]] harmonizációja és korszerűsítése, a képzett munkaerő áramlásának és munkahelyek teremtésének támogatása képezi.<ref>{{Cite web |url=https://www.asean.org/storage/images/2015/November/aec-page/ASEAN-Community-Vision-2025.pdf |title=ASEAN Community Vision 2025 |accessdate=20190429}}</ref>
A regionális gazdasági integráció egy dinamikus állandóan fejlődő folyamat, mivel mind a hazai, mint pedig a nemzetközi környezet egy folyamatosan változó terepnek minősül a délkelet-ázsiai államok számára.
121. sor:
V. Globális ASEAN
Terveik alapján az elkövetkező tíz évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a mikró-, kis- és közép vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítésére. Ugyanakkor elengedhetetlen a technológiai fejlődéssel történő lépéstartás a kereskedelem és befektetés támogatása, az [[e-kereskedelem]], a jó kormányzás, illetve zöld technológiák használatának serkentése is.
Az '''AEC 2025''' elképzelések között szerepel egy olyan közös ASEAN országok által támogatott gazdasági rendszer, mely fenntartható növekedési eredményeket mutat és ellenállóképes a világgazdaságban jelentkező válságokkal és kihívásokkal szemben. Céljaik között szerepel ugyanakkor a fejlődési szakadékok áthidalása, a szegénység csökkentése, az egy főre jutó jövedelem mértékének növelése és a középosztály rétegének támogatása, fenntartása is. A térség államainak versenyképességét ugyanakkor az innováció, technológiai és humán erőforrások hatékony felhasználásának segítségével képzelik el, melyhez szorosan kapcsolódik az oktatás minőségének javítása, a jó kormányzás és a megfelelő szabályozási rendszer kialakítása. Az intézményi és személyközi együttműködések elősegítéséhez hozzájárul a szubregionális együttműködési projektek támogatása és az infrastruktúrális feltételek megteremtése.<ref>{{Cite web |url=https://www.asean.org/storage/2016/03/AECBP_2025r_FINAL.pdf |title=ASEAN Community Blueprint 2025 |accessdate=20190429}}</ref> A Gazdasági Közösség kiemelkedő kérdései közé tartozik ugyanakkor az élelmiszer- és energiabiztonsági viták, a katasztrófa helyzetek, gazdasági válságok és egyéb kereskedelmet érintő kihívásokra történő válaszadás képessége.
129. sor:
Az elmúlt harminc év mutatói alapján Szingapúr kiemelkedő gazdasági eredményeket mutatott fel szomszédjaihoz képest is.
Az ASEAN Közösség 2008 és 2018 majdhogynem megduplázta [[GDP]]-jének mutatóit, ez jelenleg 2,9 [[billió]] USA dollárt jelent.<ref>{{Cite web |url=https://www.statista.com/statistics/796245/gdp-of-the-asean-countries/ |title=Gross domestic product (GDP) of the ASEAN countries from 2008 to 2018 (in billion U.S. dollars) |accessdate=20190429}}</ref> <br />
== ASEAN Társadalmi-Kulturális Közösség ==
A Közösség célkitűzéseinek középpontjában az emberek életminőségének javítása áll. Mindezt olyan együttműködési keretek között szeretnék megvalósítani a tagállamok, mely figyelembe veszi a természet megkímélését és a fenntartható fejlődés irányelveit. 2025-ig ennek keretében a [[Humánerőforrás-menedzsment|humánerőforrások]] hatékony felhasználása, új lehetőségek és alternatíva kínálása jelenti a központi kérdést. Olyan társadalmi szervezési folyamatok elindítása szükséges, melyek ellenállnak a kihívásoknak és fenyegetéseknek egyaránt.<ref>{{Cite web |url=https://www.asean.org/storage/2016/01/ASCC-Blueprint-2025.pdf |title=ASEAN Socio-Cultural Community 2015 |accessdate=20190430}}</ref>
A Közösség keretein belül ASEAN Nyilatkozatok születtek a nem fertőző betegségekről, illetve a nők és gyermekek elleni erőszak megszüntetéséről egyaránt. Ugyancsak közös akarat eredményeként jött létre az '''''ASEAN Humanitárius Segítségnyújtó Koordinációs Központja''''', mely gyors és kézzelfogható segítségnyújtást hivatott nyújtani a rászorulók számára.
145. sor:
== ASEAN Plus Három ==
1990-ben Malajzia javaslatot tett egy '''''Kelet-Ázsiai Gazdasági Képviselőcsoport''''' létrehozására, azzal a céllal, hogy az ASEAN tagállamok, [[Kína]], [[Japán]] és [[Dél-Korea]] közös erővel tudja ellensúlyozni az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] egyre növekvő gazdasági befolyását az '''[[Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés|Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésben]] ([[APEC]]).''' A javaslat azonban nem nyert támogatást sem az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], sem pedig Japán részéről. A törekvés későbbi eredményeként jött létre 1997-ben az ASEAN Plus Három csoport, mely Kína, Japán és Dél-Korea együttműködésének felületévé vált az ASEAN tagállamokkal.
A csoport keretében folytatott értekezletek legérzékenyebb kérdése a Dél-kínai tenger körüli vita megoldása. A Fülöp-szigetek bizonyítékokkal állt elő azt illetően, hogy Kína a vita tárgyát képező Scarborough homokpad feltöltésére készül. A Japán fél is a status quo megváltozásával kapcsolatos aggodalmának adott hangot, melyet Kína tagadott, hogy szándékában lenne felborítani.
164. sor:
ASEAN Regionális Fórum – alapjait az ARF első elnöki nyilatkozatában (1994) határozták meg, melynek lényegi pontjai a politikai és biztonsági kérdések kooperatív rendezése, illetve a megelőző diplomáciai lépések támogatása volt Csendes-óceáni térségben.
2003-ban a [[Phnompen|Phnom
== Kelet-Ázsia Csúcs ==
A Kelet-Ázsia Csoport ötletének megalkotója [[Mahathir bin Mohamad]] malajzia miniszterelnöke volt 1991-ben.<ref>{{Cite web |url=https://www.mea.gov.in/aseanindia/about-eas.htm |title=India at the East Asia Summit |accessdate=20190429}}</ref> A Kelet-Ázsia csúcs azóta a stratégiai párbeszéd elsődleges felületének számít a régióban. Témaköreivel politikai, biztonsági és gazdasági kérdéseket céloz meg, melyek az Indiai- és Csendes-óceáni térséget érintik. 18 tagállama van, melynek tagja a 10 ASEAN tagállam, [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]], [[Kína]], [[India]], [[Japán]], [[Új-Zéland]], a [[Dél-Korea]], az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] és az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]. Ezen államok együttesen a világ népességének 54%-át képviselik. Éves rendszerességgel gyűlnek össze olyan rendezetlen vitás kérdések megoldása érdekében, melyek folyamatos kihívásokat jelentenek. Így például a terrorizmus, [[Dél-kínai-tenger|dél-kínai tenger]] körüli viták, a [[Koreai-félsziget|koreai félsziget]] kérdése, [[kiberbiztonság]] stb.<ref>{{Cite web |url=https://dfat.gov.au/international-relations/regional-architecture/eas/Pages/east-asia-summit-eas.aspx |title=East Asia Summit |accessdate=20190429}}</ref><br />
==További információk==
|