„Nyomornegyed” változatai közötti eltérés

34 739 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(6 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9))
{|style="width:268px; float:right; border:1px solid #ccc; font-size:88%; line-height:1.5em; padding:1em; margin: 1em 0 1em 2em;"
|[[Fájl:Mexico City suburbs Cuautepec.JPG|150px]]<br />[[Mexikóváros]] ([[Mexikó]])
|[[Fájl:CochinIndia.jpg|140px|]]
|[[Fájl:Asentamiento informal en Venezuela.jpg|150px]]<br />[[Caracas]] ([[Venezuela]])
|
|[[Fájl:Slums of Egypt CairoFavelas4.jpg|140px150px]]<br />[[São Paulo]] ([[Brazília]])
|-
|[[Fájl:Casablanca Morrocco Slums Ghetto December 2007.jpg|140px150px]]<br />[[Casablanca (Marokkó)|Casablanca]] ([[Marokkó]])
|[[Fájl:Slums of Egypt Cairo.jpg|150px]]<br />[[Kairó]] ([[Egyiptom]])
|[[Fájl:Mexico City suburbs Cuautepec.JPG|140px]]
|[[Fájl:Yerevan - July 2017 - various topics - 111.JPG|150px]]<br />[[Jereván]] ([[Örményország]])
|[[Fájl:Jakarta slumlife8.JPG|140px]]
|-
|[[Fájl:TownshipsSlum ofin Cape TownLagos.jpg|140px150px]]<br />[[Lagos]] ([[Nigéria]])
|[[Fájl:Urbanizzazione spontanea a Nairobi (Kenya 2005).jpg|150px]]<br />[[Nairobi]] ([[Kenya]])
|[[Fájl:Manila Philippines.jpg|140px]]
|[[Fájl:Soweto township.jpg|150px]]<br />[[Johannesburg]] ([[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]])
|[[Fájl:Asentamiento informal en Venezuela.jpg|140px]]
|-
|[[Fájl:Mumbai 03-2016 105 Bandra station surroundings.jpg|150px]]<br />[[Mumbai]] ([[India]])
|[[Fájl:Karail03.jpg|150px]]<br />[[Dakka]] ([[Banglades]])
|[[Fájl:Jakarta slumlife8.JPG|150px]]<br />[[Jakarta]] ([[Indonézia]])
|-
|[[Fájl:China Slum December 2006.jpg|150px]]<br />[[Sanghaj]] ([[Kína]])
|[[Fájl:Sunset on the black trench.jpg|150px]]<br />[[Ho Si Minh-város]] ([[Vietnám]])
|[[Fájl:Manila Philippines.jpg|150px]]<br />[[Manila]] ([[Fülöp-szigetek]])
|-
| colspan="3"|Felső sor (balról jobbra): [[Kochi]], [[India]]; [[São Paulo]], [[Brazília]]; [[Kairó]], [[Egyiptom]]<br />Középső sor (balról jobbra): [[Casablanca (Marokkó)|Casablanca]], [[Marokkó]]; [[Mexikóváros]], [[Mexikó]]; [[Jakarta]], [[Indonézia]]<br />Alsó sor (balról jobbra): [[Fokváros]], [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-afrikai K.]]; [[Manila]], [[Fülöp-szigetek]]; [[Caracas]], [[Venezuela]].
|}
 
A '''nyomornegyed''' vagy(néha '''szlöm'''„szlöm”, (az angol ''slum'' szó átvett alakjaszóból) magas [[népsűrűség]]ű városi terület, amelyet a zsúfoltság, az egészépületek településhezleromlott viszonyítvaállapota,<ref általábanname="UN-HABITAT kis2007 területűPress városiRelease">[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf térUN-HABITAT 2007 Press Release] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf |date=20110206143558 }} on its report, melyen"The Challenge of Slums: Global Report on Human Settlements 2003".</ref> az elégtelen higiéniai éskörülmények, valamint különböző lakhatásitársadalomszervezési feltételekhiányosságok adottakjellemeznek.<ref name=whyslums>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf What are slums and why do they exist?] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf |date=20110206143558 }} UN-Habitat, Kenya (April 2007)</ref> AmígAz aegész szlömök[[település]]hez kiterjedéseviszonyítva ésáltalában máskis karaktereterületű eltérővárosi aztér, egyestöbbnyire országokbanszegények, ailletve legtöbbetalacsony azonosanszocioökonómiai jellemzikstátuszú azemberek, elégtelenrétegek higiéniailakják. szolgáltatások,A afogalom hiányospejoratív ivóvíz-ellátottságjellegű és villamosáram-használat, időszakosaklehet a rendvédelmifejlett ésgazdaságú másegyébtársadalmakban, alapszolgáltatások.az Ailyen szlömökrenyomornegyedben, általánosanfőként jellemzőekfejlődő aországban „[[bádogváros]]ok”,élők továbbácsupán aaz rosszulalacsony építettekminőségű éslakhatást aértik romlóaz állagú,elnevezés elhagyatott épületekalatt.<ref name="UN-HABITAT 2007 Press Release"whyslums>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf UN-HABITATWhat 2007are Pressslums Releaseand why do they exist?] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4625_51419_GC%2021%20What%20are%20slums.pdf |date=20110206143558 }} onUN-Habitat, itsKenya report(April 2007)</ref> A nyomornegyedek kialakulása, "Thekiterjedése Challengeés ofjellegzetességei Slums:mások Globalországonként Reportés onkontinensenként, Humanaz Settlementsegyes 2003"helyi elnevezések és típusok is többfélék. Az első nyomornegyedek kialakulása a 19. század elejére tehető, de az ilyen városrészek napjainkban is elterjedtek, és a felmerülő problémák jelentős kihívásokat állítanak az államok és a különféle szervezetek elé.</ref>
 
== A fogalom eredete és változatai ==
A szlömös területek gyakoriak voltak az észak-amerikai és európai városokban a 19. században és még a 20. század elején is.<ref name="Lawrence Vale 2007">Lawrence Vale (2007), From the Puritans to the Projects: Public Housing and Public Neighbors, Harvard University Press, {{ISBN|978-0-674-02575-2}}</ref><ref name="jech.bmj.com">[http://jech.bmj.com/content/60/8/654.full Back to back housing, courts, and privies: the slums of 19th century England] J.R. Ashton, Journal Epidemiol Community Health 2006; Volume 60, Issue 8, pages 654</ref> A 20. században már inkább a [[fejlődő országok|fejlődő]] és a [[fejletlen országok]]ban maradtak meg és nőtt méretük, de megtalálható még napjainkban is a [[fejlett országok]] [[nagyváros]]aiban.<ref name="Slums: Past, Present and Future">[http://www.unhabitat.org/documents/media_centre/sowcr2006/SOWCR%204.pdf Slums: Past, Present and Future] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/documents/media_centre/sowcr2006/SOWCR%204.pdf |date=20130921055319 }} United Nations Habitat (2007)</ref><ref name=grhs2003>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/grhs.2003.key.pdf The challenge of slums - Global report on Human Settlements] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/grhs.2003.key.pdf |date=20130921055009 }}, United Nations Habitat (2003)</ref>
A magyar ''nyomornegyed'' kifejezés önmagában is beszédes, hiszen a [[nyomor]] szó az ilyen városrészben élők nagyon alacsony, nyomor közeli életkörülményeire utal. Az itt élőkre az elesettség, a nincstelenség, a szegénység jellemző. A fogalom negatív felhangja miatt sok helyen az angolból átvett ''slum'' szót használják.
 
Más kifejezések is hasonló jelentést hordoznak. Az épületek tulajdonságaira utal például a [[bádogváros]] (viskóváros, kalyibaváros) kifejezés vagy a török ''[[gecekondu]]''. Egyéb, külföldi elnevezés még többek között a ''[[favela]]'' és a ''[[barrio]]''.
A [[UN-HABITAT]] szerint 2012-ben a fejlődő országok lakosságának 33%, vagy megközelítőleg 863 millió ember lakik szlömösödött környezetben.<ref name="UNHABITATswcr1213"/> A városban lakók ilyen jellegű aránya a szub-szaharai ún. „[[Fekete-Afrika|fekete Afrikában]]” a legmagasabb (61,7%), ezt követi [[Dél-Ázsia]] (35%), [[Délkelet-Ázsia]] (31%), [[Kelet-Ázsia]] (28,2%), [[Nyugat-Ázsia]] (24,6%), [[Óceánia]] (24,1%), [[Latin-Amerika]] és a [[Karib-térség]] (23,5%), valamint [[Észak-Afrika]] (13,3%). A különböző országok városlakóinak szölömös területeken élők aránya 2009-ben a [[Közép-afrikai Köztársaság]]ban volt a legmagasabb (95,9%). Fejlődő tendenciát mutat azonban az, hogy 1990 és 2010 között a nyomornegyedekben élők aránya csökkent, miközben a Föld lakossága nőtt,<ref name="UNHABITATswcr1213">{{cite web|title=State of the World's Cities Report 2012/2013: Prosperity of Cities|publisher=UNHABITAT| url=http://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/745habitat.pdf|accessdate=4 October 2013}}</ref> köszönhetően az iparosított építési technológiák széles körű elterjedésének Indiában és Ázsiában. A világ legnagyobb kiterjedésű szlömtömbje [[Mexikóváros]]ban található.<ref>Mike Davis, Planet of Slums [« Le pire des mondes possibles : de l'explosion urbaine au bidonville global »], La Découverte, Paris, 2006 ({{ISBN|978-2-7071-4915-2}})</ref><ref>[http://www.ibtimes.com/5-biggest-slums-world-381338 5 Biggest Slums in the World], International Business Times, Daniel Tovrov, IB Times (December 9, 2011)</ref><ref>Craig Glenday (Editor), Guinness World Records 2013, Bantam, {{ISBN|978-0-345-54711-8}}; see page 277</ref>
 
További, a nyomornegyedekkel kapcsolatba hozható fogalom még a [[gettó]], amely valamilyen okból elkülönült társadalmi réteg, a többi városrésztől általában fizikai módon is elválasztott lakóterület, illetve a [[menekülttábor]], amely a háború és egyéb veszélyek elől legtöbbször külföldre menekülő emberek ideiglenesen létrehozott telepe. A kisebb kiterjedésű, néhány házat vagy lakást magában foglaló teret nyomortanyának nevezhetjük.
Ezen területek kiterjedése és létrejötte, méretük változása eltérő a világ különböző pontjain és különféle okokra vezethetőek vissza. A leggyakoribb okok a gyors elvárosiasodás ([[urbanizáció]], a vidékről városba migrálás), gazdaságfejlődési stagnálás és csökkenés, magas munkanélküliség, szegénység, feketegazdaság, hibás koncepciójú településtervezés és településfejlesztési politika, természeti katasztrófák és szociális konfliktusok.<ref name=whyslums/><ref>Patton, C. (1988). Spontaneous shelter: International perspectives and prospects, Philadelphia: Temple University Press</ref><ref name=grhs2011>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/GRHS.2003.2.pdf Assessing Slums in the Development Context] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/GRHS.2003.2.pdf |date=20140105025237 }} United Nations Habitat Group (2011)</ref> Az egyes országok fejlesztési stratégiái eltérő módon próbálják meg ezek méreteit csökkenteni és átalakítani, változó sikerrel. Ilyenek a szlömös területek eltávolítása, áthelyezése, annak fejlesztése, városléptékű infrastruktúra-fejlesztés és állami támogatású lakásépítési programok meghirdetése.<ref name=unh2007a>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4631_46759_GC%2021%20Slum%20dwellers%20to%20double.pdf Slum Dwellers to double by 2030] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4631_46759_GC%2021%20Slum%20dwellers%20to%20double.pdf |date=20130317043415 }} UN-HABITAT report, April 2007.</ref><ref>[http://www.globalurban.org/GUDMag06Vol2Iss1/Serageldin,%20Solloso,%20&%20Valenzuela.htm Local Government Actions to Reduce Poverty and Achieve The Millennium Development Goals], Mona Serageldin, Elda Solloso, and Luis Valenzuela, Global Urban Development Magazine, Vol 2, Issue 1 (March 2006)</ref>
 
== LábjegyzetekDefiníciók ==
A nyomornegyedek rendkívül sokfélék, mégis meghatározható néhány tulajdonság, ami alapján besorolhatunk közéjük egyes városrészeket. Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] egyik alegysége, a [[UN-HABITAT|Habitat]], amely a városi élőhelyekkel, és azok fenntartható fejlődésével foglalkozó szervezet az alábbi öt tényezőt emeli ki. Ha ebből az öt tényezőből legalább egy hiányzik, már nyomornegyed háztartásról beszélhetünk:
:1: tartós lakóépület, amely az időjárási körülményeknek ellenáll;
:2: elegendő élettér (egy szobán nem osztozik három embernél több);
:3: ivóvíz-ellátás megfelelő mennyiségben, elérhető helyen és áron;
:4: elérhető illemhely (amit méltányos számú ember használ);
:5: lakhatás biztonsága (erőszakos kilakoltatás veszélye nem fenyeget).<ref name="State of the World’s Cities 2006/2007">[https://unhabitat.org/books/state-of-the-worlds-cities-20062007/# State of the World’s Cities 2006/2007] "UN-HABITAT (2006): State of the World’s Cities 2006/2007 – 30 Years of Shaping the Habitat Agenda. Earthscan Publications Ltd, London, 204. o."</ref>
A kritériumok alapján láthatjuk, hogy ez a meghatározás is viszonylag tágan értelmezhető (tartós hajlék kérdése, birtokjog kérdése).
Emellett az egyes országok saját definíció szerint kategorizálhatnak, vagyis előfordulhat, hogy az egyik meghatározás szerint nyomornegyedről beszélhetünk, míg egy másik szerint nem, az érintett ország nem rendelkezik egységes meghatározással.<ref name="Urbanizációs válság a fejlődő világban?">[http://www.geopolitika.hu/hu/2016/04/27/urbanizacios-valsag-a-fejlodo-vilagban/ Urbanizációs válság a fejlődő világban?] "PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (2016. április 27.)"</ref>
 
== Története ==
=== "A hosszú 19. század" ===
==== London és a nagyvárosok gondjai ====
[[Anglia|Angliában]] a [[Urbanizáció#Városrobbanás, agglomerálódás|városrobbanás]] időszaka a [[18. század]] utolsó harmadában kezdődött, az [[ipari forradalom]]mal párhuzamosan. Az országban a városlakók aránya (urbanizációs ráta) az [[1800-as évek]] 32%-áról 100 év alatt több mint duplájára nőtt: [[1900]]-ban 78% volt, míg a világátlag ezen időszakban 2-3%-ról csupán 15%-ra emelkedett<ref name="Népesség- és településföldrajz"> Kovács Zoltán (2002): ''Népesség- és településföldrajz''. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 239. o."</ref> [[1850]]-ben pedig itt következett be a nagyvárosok történelmi fordulópontja, ugyanis ettől kezdve az [[Egyesült Királyság]]ot, a világon elsőként, többségében városi lakosság népesítette be (több lett a városlakó, mint a vidéki)<ref name="Egy új nagyvárosi vízió"> O’Meara, Molly (1999): ''Egy új nagyvárosi vízió'' In: ''A világ helyzete 1999 – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. (Worldwatch Institute), Föld Napja Alapítvány, Budapest, 146–165. o."</ref>.
 
A faluból városba történő tömeges migráció egyik kiemelkedő célpontja az iparvárosok mellett a főváros, [[London]] volt, amelynek lakosságszáma a 19. század közepén 2,5 millió fő volt.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"> Engels, Friedrich (1980): ''A munkásosztály helyzete Angliában''. Magyar Helikon, Békéscsaba, 398. o."</ref> Egymás szomszédságában éltek a gazdag és szegény rétegek, az ipari forradalom következtében beinduló gyors gazdasági növekedés nyertesei, és az indusztrializáció negatív hatásaitól szenvedő munkásság. A gyors urbanizációs növekedés következtében jelentkező problémák a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásának eredményeképpen nem egyenlően sújtották a lakosságot. Legkiszolgáltatottabb helyzetben a [[foglalkozási átrétegződés]] következtében kialakuló nagy létszámú ipari munkásság volt.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"/>
[[Fájl:London slums Wellcome L0000877.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Londoni nyomornegyed a 19. század végén]]
A szegények az általában külvárosi részen elhelyezkedő „sötét negyedekben” éltek. Ezek a nyomornegyedek Anglia-szerte hasonló képet mutattak: „a város legrosszabb helyén épült, többnyire egyemeletes vagy földszintes téglaépületek, általában lakott pincehelyiségekkel, majdnem mindenütt szabálytalanul építve”.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában2"> Engels, Friedrich (1980): ''A munkásosztály helyzete Angliában''. Magyar Helikon, Békéscsaba, 37. o."</ref> A szabálytalan beépítés miatti szűk sikátorok nem biztosították az átszellőzést. Az utcák kövezetlenek, egyenetlenek voltak.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában2"/> Spekulációs megfontolásokból egész városrészek épültek közművesítés nélkül,<ref name="Népesség- és településföldrajz"/> így csatornarendszer hiányában az emberi és állati szenny az utcákon folyt.
 
A negyedeket a hihetetlen túlzsúfoltság jellemezte. Erről számol be egy helyi [[lelkipásztor|lelkész]]: „az egyházközségben 1400 ház van, s ezekben 2795 család, körülbelül 12 000 személy lakik. Ilyen zsúfoltságban egyáltalán nem szokatlan, ha egy 10–12x10–12 láb méretű szoba (9–10 m<sup>2</sup>) férjet, feleséget, négy-öt gyermeket, sőt olykor még nagyszülőket is befogad, s ebben az egyetlen szobában dolgoznak, étkeznek, alszanak”. Ezeket a lakásokat bérelték a munkások, amiről Engels így ír: „és e szegény szerencsétleneket […] törvényes úton kiszipolyozzák a vagyonos osztályok”. Még rosszabb volt a helyzete annak a kb. 50&nbsp;000 főnyi hajléktalannak, akik az utcán kényszerültek élni, vagy fizetség ellenében éjjeli menedékhelyeken (''lodging-house'') alhattak.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában3"> Engels, Friedrich (1980): ''A munkásosztály helyzete Angliában''. Magyar Helikon, Békéscsaba, 39. o."</ref>
 
A szegényeknek nem volt lehetőségük a tisztálkodásra. A nyomornegyedekben nem volt vezetékes víz, mivel a csővezetékeket csak akkor fektették le, ha a helyiek azt megfizették, a folyók pedig a gyárak által okozott szennyezés miatt váltak erre alkalmatlanná.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában3"/> A túlzsúfoltság, az elégtelen higiéniás viszonyok, valamint a szennyvízelvezetés, szemételszállítás megoldatlansága következtében nagyon rosszak voltak a közegészségügyi viszonyok. Londonban a születéskor várható élettartam az 1800-as évek közepén alacsonyabb volt, mint Anglia többi részén.<ref name="A városi közegészségügy új útja"> Stephens, Carolyn – Stair, Peter (2007): ''A városi közegészségügy új útja''. In: ''A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 181–197. o."</ref> A többi iparvárosban hasonló problémákkal küzdöttek: a 19. század elején [[Liverpool]] munkásnegyedeiben például a születéskor várható élettartam 16 év volt.<ref name="Népesség- és településföldrajz"/> Így a nyomortanyák számos betegség okozói voltak – [[tífusz]], [[skarlát]], [[kolera]] –, amik a szabálytalan beépítettség következtében, a szellőzés hiányából adódóan könnyen terjedhettek. A lakóhelyek közelében lévő gyárak által kibocsátott füst pedig széles körben okozott tüdőbetegségeket.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"/> (Nem véletlen, hogy megkülönböztetik az ún. [[Szmog#A redukáló (London-típusú) szmog|londoni típusú szmog]]ot.) Mindezek következtében rendkívül magas volt a halandóság.<ref name="Népesség- és településföldrajz"/>
 
Betegség esetén a szegények nem engedhették meg maguknak a jó orvosokat. Állapotuk vagy jobbra fordult, vagy az olcsó kuruzslókhoz fordultak, akik tevékenysége olykor többet ártott. A megbetegedés tovább fokozta a család nyomorát, hiszen az érintett személy keresete kiesett a bevételből, ráadásul kezelése többletkiadást jelentett. Bár számos jótékonysági intézmény igyekezett javítani ezen az állapoton, kapacitásaik végesek voltak a hatalmas embertömeggel szemben.<ref name="A munkásosztály helyzete Angliában"/>
 
==== Megoldások a nyomor felszámolására ====
Az embertelen körülmények láttán számos társadalmi szféra képviselője részéről született megoldási javaslat. Például az [[utópista szocializmus|utópista szocialisták]] jeles angol képviselője, [[Robert Owen (politikus)|Robert Owen]] (1771–1858) megoldásnak egyfajta városállamot képzelt el, ahol a települések tervezőasztalon született, önellátó városokként jelennek meg. Elképzelését [[New Lanark]]-ban valósította meg, de a modell nem terjedt el. A ma már csak turistalátványosságként funkcionáló múzeumvárost viszont mind a [[pedagógia]], mind az [[urbanisztika]] mintának tartja.<ref name="The life and ideas of Robert Owen"> Morton, Arthur Leslie (1962): ''The life and ideas of Robert Owen''. Lawrence and Wishart, London, 186. o."</ref>
[[Fájl:Diagram No.7 (Howard, Ebenezer, To-morrow.).jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A kertváros-mozgalom városmodellje]]
Egy másik megoldási javaslat a várostervező [[Ebenezer Howard]] (1850–1928) nevéhez fűződik, a [[kertváros-mozgalom]] elindítója: Egy emberibb jövőben a továbbiakban nincs helyük rosszul szellőző, kényelmetlen, egészségtelen, spontán, terv nélkül kialakuló városoknak. Ehelyett tiszta, önellátó kertvárosok hálózatát kell kialakítani, amelyekben ötvözni kell a városi élet kiváló társadalmi adottságait a természet szépségével.<ref name="GardenCities of To-Morrow"> Howard, Ebenezer (1902): ''GardenCities of To-Morrow''. Swan Sonnenschein & Co., London, 167. o."</ref> Elképzelése a London környékén fekvő [[Letchworth Garden City|Letchworth]] (1903) és [[Welwyn Garden City|Welwyn]] (1920) települések esetében valósított meg a gyakorlatban,<ref name="Népesség- és településföldrajz"/> ám széles körben – Robert Owen elképzeléseihez hasonlóan – ez sem terjedt el. Így a modern urbanizáció problémáira nem akadt átfogó megoldás, a jelenségek megjelenése gyorsabb ütemű volt, mint az ellenintézkedések foganatosítása.
 
A megoldást végül a 19. század második felétől, a városok kaotikus fejlődése, és az itt kialakult embertelen körülmények felszámolása érdekében hozott [[jogszabály]]ok segítették. A törvények hatására beindult az [[építésügy]]i szabályozás. „Meghatározták a minimális utcaszélességet, így biztosítva az átszellőzést, ezáltal visszaszorítva a járványok terjedését. Továbbá limitálták a laksűrűséget és betiltották többek között a pincelakások építését, és mindenféle építkezést a helyi egészségügyi hivatalok jóváhagyásától tettek függővé.”<ref name="Népesség- és településföldrajz"/> A jogi szabályozók eredményeként „[…] London, ahol korábban a legegészségtelenebb életkörülmények uralkodtak, történelmileg precedens nélküli életminőséget ért el. […] az [[1830-as évek|1830-as]] és [[1920-as évek]] között a lakáskörülmények javulása rohamosan csökkentette a [[gümőkór|tuberkulózis]] okozta halálozások számát”.<ref name="A városi közegészségügy új útja"/>
 
A javulás hátterében más tényezők is álltak, amik bár spontán módon alakultak, nélkülük a londoni nyomornegyedek nem szűntek volna meg. Míg a törvények felülről jövő kezdeményezésnek tekinthetők, addig ebben az időszakban széles társadalmi réteget érintő, alulról jövő kezdeményezések is zajlódtak: a [[munkásmozgalom|munkásmozgalmak]]. A törvények elsősorban a lakhelyek állapotának javítását célozták, a munkakörülményekkel kapcsolatban a munkások vették a saját kezükbe az irányítást. Gyakori volt például, hogy segélyegyletet hoztak létre, fizetésük egy részét felajánlották a rászoruló(bb) tagok számára. A jogi környezet megváltozásával (például [[sztrájk]]- és [[szakszervezet]]-ellenes törvény visszavonása [[1824]]-ben) lehetőség nyílt a szakszervezetek megalakítására, amelynek köszönhetően immáron legális eszközökkel küzdhettek az emberségesebb munkahelyek megteremtéséért – sikerrel.<ref name="Történelem III."> Száray Miklós (2008): ''Történelem III.''. Műszaki Kiadó, Budapest, 286. o."</ref> A másik fontos tényező az ország gazdasági háttere volt, amely egyrészt lehetővé tett olyan infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek a közegészségügyi viszonyokat pozitívan befolyásolták – például csatornarendszer kiépítése. Másrészt a „világ műhelyének” fokozódó ipari termelése képes volt elegendő munkahelyet biztosítani a városba érkezők számára, továbbá lehetőség volt a jövedelmek bővülésére is. Mindezen tényezők együttes eredménye volt az, hogy a gyors városi növekedés következtében kialakuló nyomornegyedeket sikerült felszámolni Londonban<ref name="Nyomornegyed portrék">[http://www.geopolitika.hu/hu/2016/06/03/nyomornegyed-portrek/ Nyomornegyed portrék] "PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet (2016. június 3.)"</ref> és a többi ipari nagyvárosban.
 
=== A 20. századtól napjainkig ===
[[Fájl:Rear of 114 -120 Elizabeth Street.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Toronto, Kanada, 1936]]
A nyomornegyedek gyakoriak voltak az észak-amerikai és európai városokban a 19. században és még a 20. század elején is.<ref name="Lawrence Vale 2007">Vale, Lawrence (2007): ''From the Puritans to the Projects: Public Housing and Public Neighbors''. Harvard University Press, {{ISBN|978-0-674-02575-2}}</ref><ref name="jech.bmj.com">[http://jech.bmj.com/content/60/8/654.full Back to back housing, courts, and privies: the slums of 19th century England] J.R. Ashton, Journal Epidemiol Community Health 2006; 60. kötet, 8. szám, 654. o.</ref> A 20. században már inkább a [[fejlődő országok|fejlődő]] és a [[legkevésbé fejlett országok|fejletlen ország]]okban maradtak meg és nőtt méretük, de megtalálható még napjainkban is a [[fejlett országok]] [[nagyváros]]aiban.<ref name="Slums: Past, Present and Future">[http://www.unhabitat.org/documents/media_centre/sowcr2006/SOWCR%204.pdf Slums: Past, Present and Future] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/documents/media_centre/sowcr2006/SOWCR%204.pdf |date=20130921055319 }} United Nations Habitat (2007)</ref><ref name=grhs2003>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/grhs.2003.key.pdf The challenge of slums - Global report on Human Settlements] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/grhs.2003.key.pdf |date=20130921055009 }}, United Nations Habitat (2003)</ref>
 
Az [[UN-HABITAT|ENSZ–Habitat]] szerint 2012-ben a fejlődő országok lakosságának 33%-a, vagy megközelítőleg 863 millió ember lakik nyomorközeli környezetben.<ref name="UNHABITATswcr1213"/> A városban lakók ilyen jellegű aránya a szub-szaharai ún. „[[Fekete-Afrika|Fekete-Afrikában]]” a legmagasabb (62%), ezt követi [[Dél-Ázsia]] (35%), [[Délkelet-Ázsia]] (31%), [[Kelet-Ázsia]] (28%), [[Nyugat-Ázsia]] (25%), [[Óceánia]] (24%), [[Latin-Amerika]] és a [[Karib-térség]] (24%), valamint [[Észak-Afrika]] (13%). A különböző országok városlakóinak nyomornegyedben élők aránya 2009-ben a [[Közép-afrikai Köztársaság]]ban volt a legmagasabb (96%). Fejlődő tendenciát mutat azonban az, hogy 1990 és 2010 között a nyomornegyedekben élők aránya csökkent, miközben a Föld lakossága nőtt,<ref name="UNHABITATswcr1213">{{cite web|title=State of the World's Cities Report 2012/2013: Prosperity of Cities|publisher=UNHABITAT| url=http://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/745habitat.pdf|accessdate=4 October 2013}}</ref> köszönhetően az iparosított építési technológiák széles körű elterjedésének Indiában és Ázsiában. Az ENSZ szerint ugyanakkor [[2050]]-re a nyomornegyedek népessége elérheti a 2 milliárd főt.<ref name="State of World Cities 2012/2013"> "State of World Cities 2012/2013, UN-HABITAT (2012), Nairobi, 151. o."</ref>
 
A nyomornegyedekben uralkodó életkörülményeket jól jellemzik a következő adatok: legalább 1 millióan halnak meg évente olyan betegségekben, amelyek közvetlenül a víz- és higiéniai ellátottság nem megfelelő minőségével függnek össze,<ref name="Global report on urban health">WHO (2016): Global report on urban health</ref> valamint 10 gyermekből 1 meghal 5 éves kora előtt a szegény országok városaiban.<ref name="The Under-estimation of Urban Poverty in Low and Middle-Income Nations">Satterthwaite, David (2004): ''The Under-estimation of Urban Poverty in Low and Middle-Income Nations''. In: ''Poverty Reduction in Urban Areas, International Institute on Environment and Development''. London, 1–75. o.</ref> A fejlődő világ nyomornegyedei napjainkban hasonló nehézségekkel küszködnek, mint például az ipari forradalom hajnalán a viktoriánus London: tífusz, kolera, tuberkolózis. Ám a helyzetet még súlyosabbá teszik az olyan, úgynevezett „modern” betegségek, mint az asztma, szívbetegség, rák stb. Így ezek az emberek a betegségek „kettős terhét” kénytelenek viselni.<ref name="A városi közegészségügy új útja"/>
 
== Létrejöttének okai ==
Ezen területek kiterjedése és létrejötte, méretük változása eltérő a világ különböző pontjain és különféle okokra vezethetőek vissza. A leggyakoribb okok a gyors elvárosiasodás ([[urbanizáció]], a vidékről városba migrálás)<ref name=whyslums/>, gazdaságfejlődési stagnálás és csökkenés, magas munkanélküliség, szegénység, feketegazdaság, hibás koncepciójú településtervezés és településfejlesztési politika, természeti katasztrófák és szociális konfliktusok.<ref name=whyslums/><ref>Patton, C. (1988): ''Spontaneous shelter: International perspectives and prospects''. Philadelphia: Temple University Press</ref><ref name=grhs2011>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/GRHS.2003.2.pdf Assessing Slums in the Development Context] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/GRHS.2003.2.pdf |date=20140105025237 }} United Nations Habitat Group (2011)</ref> Az egyes országok fejlesztési stratégiái eltérő módon próbálják meg ezek méreteit csökkenteni és átalakítani, változó sikerrel. Ilyenek a szlömös területek eltávolítása, áthelyezése, annak fejlesztése, városléptékű infrastruktúra-fejlesztés és állami támogatású lakásépítési programok meghirdetése.<ref name=unh2007a>[http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4631_46759_GC%2021%20Slum%20dwellers%20to%20double.pdf Slum Dwellers to double by 2030] {{Wayback|url=http://www.unhabitat.org/downloads/docs/4631_46759_GC%2021%20Slum%20dwellers%20to%20double.pdf |date=20130317043415 }} ''UN-HABITAT report, April 2007''.</ref><ref>[http://www.globalurban.org/GUDMag06Vol2Iss1/Serageldin,%20Solloso,%20&%20Valenzuela.htm Local Government Actions to Reduce Poverty and Achieve The Millennium Development Goals], Mona Serageldin, Elda Solloso, and Luis Valenzuela, Global Urban Development Magazine, 2. kötet, 1. szám (2006. március)</ref>
 
A nyomornegyedek létrejöttének és bővülésének, terjeszkedésének okai különbözőek lehetnek, és eltérhetnek régiónként, az egyes tényezők egymásból fakadhatnak és erősíthetik is egymást.
 
A leggyakoribb okok:
*Vidékről a városba költözés (urbanizáció): az emberek a jobb munkalehetőségek és kapcsolatok miatt vándorolnak a városokba.
*Urbanizációs válság: komplex jelenség, amely tartalmazza a városi túlzsúfoltságból adódó gazdasági, társadalmi hatékonyságveszteségeket és környezeti problémákat is, melyek rövid és hosszú távon egyaránt, valamint mind mikro-, mind makroszinten súlyos következményekkel járnak a tágan értelmezett fejlődés tekintetében<ref>Ricz Judit (2007): ''Urbanizáció a fejlődő országokban: trendek, dimenziók és kihívások''. Tér és Társadalom, 21. 3., 182. o.</ref>
*Elégtelen várostervezés: sokszor
*Szegénység: a lakhatás költségei olcsóbbak, és az együttélésnek is vannak megtakarításai.
*Társadalmi elkülönülés: faji, vallási vagy egyéb alapon.
*Természeti katasztrófa: a földrengések, árvizek elől menekülők gyakran csak rossz életkörülmények között tudják folytatni életüket, vagy eleve veszélyhelyzetnek kitett területen rendezkednek be.
*Háború, terror: a társadalmi összetűzések elől menekülők is gyakran átmeneti menedékszállásokon igyekeznek átvészelni a veszélyt.
*Politika: az államnak egyszerűen nem áll érdekében megoldani a problémát, mert nem okoz olyan mértékű problémákat a rövidtávú célok megvalósításában.
 
== Jellemzői ==
A nyomornegyedben lakó emberek a szegénység mellett ki vannak szolgáltatva egyrészt az urbánus lét veszélyeinek (pl. [[veszélyes hulladék]]lerakók, [[gyorsforgalmi út|gyorsforgalmi utak]], [[vasút|vasutak]] a lakóhelyek közelében),<ref>Lowe, Marcia D. (1992): ''A városok alakítása''. In: ''A világ helyzete 1992 – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 118–136. o.</ref> másrészt a [[természeti katasztrófa|természeti katasztrófákkal]] (pl. [[árvíz|árvizek]], [[földcsuszamlás]] stb.) szemben is védtelenek.<ref>Lee, Kai N. (2007): ''Urbanizálódó világ''. In: ''A világ helyzete 2007 – Városaink jövője – A Wordwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról''. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 22–44. o.</ref> Ezek a tényezők – az egészségtelen környezet által – hozzájárulnak a betegségek gyakoribb előfordulásához is.
 
A nyomornegyedek fennállása szoros kapcsolatban áll az adott ország társadalmával és annak kultúrájával, valamint a népességnövekedéssel. Ahol állandósultak ezek a nyomortelepek, joggal feltételezhető a kevésbé szigorú, gyenge állami szabályozás és a közösségi akarat hiánya.
 
A nyomornegyedek többnyire a nagyvárosok külterületén helyezkednek el, de ez az eltérő városfejlődéseknek megfelelően más és más, olykor a magterülethez közel fekszik a nyomortelep (pl. Kibera, Dárávi). Népsűrűségük mindig magas, ez alapvető kritériumnak mondható. Az épületállomány rendkívül változó: a legegyszerűbb, fából és hulladékból összeillesztett falú, cölöpökön álló és földmozgás veszélyének kitett épületek egyaránt megtalálhatóak a világ nyomornegyedein, de egy városra, egy vidékre természetesen egyazon típusú megoldások a jellemzőek. A jobb minőségű épületek egyik következménye a jobb higiéniás körülmény és a több és jobb minőségű szolgáltatások megjelenésének lehetőségét tartogatja.
 
== Problémák ==
A jellemzőkből rengeteg negatív következmény, probléma fakad, ilyenek többek között a veszélyes építés miatti balesetek, katasztrófák (lakóépületek összeomlása, földcsuszamlás, áradás stb.). A magas népsűrűség (valamint a nem megfelelő építkezés) magával vonzza a betegségek és járványok könnyebb megjelenését és terjedését. Hasonlóképpen a munkanélküliség és a szétterjedt feketegazdasági rendszer, illetve az erőszak és a bűnözés is sok esetben megjelenik ezeken a nyomornegyedeken. Az elégtelen életkörülmények jelentősen veszélyeztetik a gyermekek helyzetét.
 
== Intézkedések, megoldások ==
Alapvetően három fő megoldás van a nyomornegyedek helybeni felszámolására. Az egyik a lakóépületek teljes felszámolása, ide sorolható például a [[Calais]]-i migráns sátortábor [[2016]]-os megszüntetése. Egy másik intézkedés lehet a nyomorban élők áthelyezése jobb minőségű lakhatási, illetve egyéb (pl. munka-)körülmények közé. Ilyen programok mentek végbe pl. Marokkóban és a Fülöp-szigeteken. A harmadik módszer a nyomornegyed fejlesztése: ez lehet akár infrastrukturális vagy szolgáltatásbeli stb. fejlesztés; a lakók számára csak szükség esetén és ideiglenesen kell lakhatást biztosítani. A megoldás legmagasabb szintje a teljes városrész megújítása.
 
== Nyomornegyedek a világon ==
[[Fájl:Urban population living in slums.svg|500px|bélyegkép|jobbra|A nyomornegyedben élők aránya a városi lakossághoz képest (ENSZ–Habitat, 2005){{oszloplista|{{jelmagyarázat|#D4AA00|0–10%}}{{jelmagyarázat|#FFB380|10–20%}}{{jelmagyarázat|#FFAAAA|20–30%}}{{jelmagyarázat|#FF5555|30–40%}}{{jelmagyarázat|#FF0000|40–50%}}{{jelmagyarázat|#D40000|50–60%}}{{jelmagyarázat|#AA0000|60–70%}}{{jelmagyarázat|#800000|70–80%}}{{jelmagyarázat|#550000|80–90%}}{{jelmagyarázat|#2B0000|90–100%}}{{jelmagyarázat|#999999|nincs adat}}}}]]
Napjainkban a világ minden táján élnek nyomorban élő emberek, és így nyomornegyednek nevezhető városrészek, telepek. Az alábbiakban egy-egy [[kontinens]] jelentősebb nyomornegyedéről található egy felsorolás, azok jellemzőivel és különbségeivel.
 
=== Európa ===
[[Európa|Európában]] a viktoriánus kor nyomornegyedeivel való leszámolás után is maradtak olyan településrészek, amelyek a fogalom definíciójába beletartozhatnak. Ilyen kis kiterjedésű telepeket a mai nagyvárosok bel- vagy külterületein, például vasúti pályák mentén találni, illetve az elszegényedett vidéki területek [[falu|falvaiban]] is megjelenhetnek (lásd többek között a [[magyarország]]i, főleg [[cigányok]] által lakott települések egy részét).
 
=== Észak- és Közép-Amerika ===
Amerika északi felén napjainkban a nyomornegyedek leginkább [[Mexikó]]t és több [[karib-tenger]]i (sziget)államot ([[Haiti]], [[Jamaica]]) érintenek.
 
==== Neza–Chalco–Itza, Mexikóváros ====
A világ legnagyobb nyomornegyede a [[Mexikóváros]] külvárosában található [[Ciudad Nezahualcóyotl|Neza]]–[[Chalco de Díaz Covarrubias|Chalco]]–[[Ixtapaluca|Itza]] területen található.<ref>Davis, Mike (2006): ''Planet of Slums'' [« Le pire des mondes possibles : de l'explosion urbaine au bidonville global »] La Découverte, Párizs ({{ISBN|978-2-7071-4915-2}})</ref><ref>[http://www.ibtimes.com/5-biggest-slums-world-381338 5 Biggest Slums in the World], Tovrov, Daniel. International Business Times (2011. december 9.)</ref><ref>Glenday, Craig (szerk.) (2013): ''Guinness World Records 2013''. Bantam, {{ISBN|978-0-345-54711-8}}; 277. o.</ref> Erre a hatalmas összefüggő külvárosi területre viszonylag rendezett, tartós minőségű épületek jellemzőek, azonban az illegális lakók, a tisztázatlan tulajdonosi jogok és a magas bűnözési ráta lefelé minősítik a területet a magas népsűrűség mellett.
 
=== Dél-Amerika ===
[[Latin-Amerika]] déli részén a szegényebb rétegek mind a nagyvárosok területén alakították ki élőhelyüket. Ezek közül kiemelkedik [[Caracas]], [[São Paulo]], [[Rio de Janeiro]] és [[Buenos Aires]] milliós nagyvárosok. Ezen nyomornegyedek egyik legfőbb közös jellemzője, hogy nem az épületek minőségével van gond, hiszen ezek általában téglából épült házak, hanem a szabályozatlan és veszélyes, túl magas építkezés.
 
==== Rocinha, Rio de Janeiro ====
[[Fájl:Rocinha by Diego Baravelli.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Rocinha madártávlatból]]
Az egyik leghíresebb nyomornegyed a sok közül a Rio déli zónájában fekvő [[Rocinha]]. A [[favela]] a város két leggazdagabb negyede – [[São Conrado]] és [[Gávea]] – között fekszik, egy meredek hegyoldalon.<ref name=">[http://mundoreal.org/about/about-rocinha About Rocinha] Mundoreal: About Rocinha (2016. június 3.)</ref> Rocinha erőteljesen városiasodott terület, ugyanis az infrastruktúrája, valamint az itt található szolgáltatások igen fejlettek. A lakóépületek több emeletes kőházak, amelyek többségében van vezetékes víz és áram. A területen több száz üzlet található, sok szolgáltatás és civil szervezet. A kereskedelmi hálózat igen kiterjedt, így az itteni lakosok helyben megkaphatnak mindent, amire szükségük van.<ref>[https://www.theguardian.com/global-development/2015/aug/05/rio-olympic-games-2016-favela-not-ready-for-another-mega-event], Silva, Michel/1 (2015): ''Rio Olympics: view from the favelas – ’We’re not ready for another mega event’''. In: The Guardian</ref> Mindezek ellenére az itteni életkörülmények meglehetősen rosszak. A lakosok bevételei alacsonyak, az erőforrások szűkösek. A csatorna hiánya miatt gyakoriak az olyan betegségek, mint a trópusi náthaláz, így Rocinhában a csecsemőhalandóság 50%-kal magasabb, mint Rio más részein. Gyakori a vízhiány, az áramszolgáltatásban való kimaradás, valamint közlekedési nehézségek, gyenge közbiztonság és elégtelen minőségű oktatás nehezíti az itteniek életét. A területen továbbá nagy a földcsuszamlások veszélye, hiszen a házak többnyire meredek lejtőkre épültek, és nem felelnek meg az építészeti előírásoknak.
 
[[2011]]-től különböző rendfenntartó szerveket telepítettek a favelába annak érdekében, hogy átvegyék az irányítást a helyi drog-bandák felett. A rendőrség és a katonaság együttműködésével a hatóságok létrehozták a 28. rendfenntartó egységet, amit a helyiek bizakodva fogadtak, ám az előzetes várakozásokkal szemben mindez jelentős mértékben rontott a közbiztonságon. Ugyanis megkezdődtek a drog-bandák és a fegyveres alakulatok közti összecsapások, amik sok esetben civil áldozatokat is szednek. A rendőri brutalitás pedig megingatta az itteniek bizalmát a rendfenntartó szervekben.
 
Rocinha és Brazília több más nyomornegyedének életkörülményein javíthat a PAC (Programa de Aceleracao do Crescimento – Növekedést Gyorsító Program), amelyet [[2007]]-ben [[Luiz Inácio da Silva]] elnök kezdeményezett, majd [[Dilma Rousseff]] 2011-ben kiterjesztett. A program célja a gazdasági fellendülés elősegítése, ezáltal az egyenlőtlenségek csökkentése.
 
=== Afrika ===
[[Fájl:Townships of Cape Town.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Bádogváros Fokvárosnál]]
Északon, a [[Földközi-tenger]] partvidékén lévő muszlim országokban is előfordulnak nyomornegyedek, a legnagyobb [[Kairó]]ban. A [[Szahara (sivatag)|Szaharától]] délre a városlakók óriási aránya él nyomornegyedben (átlagban több mint a fele), a legmagasabb arányban [[Szudán]], [[Csád]], a [[Közép-afrikai Köztársaság]] és [[Angola]] városaiban. A kontinens egyik legnagyobbja a [[kenya]]i [[Kibera]]. A [[Dél-afrikai Köztársaság]]ban [[Soweto]] területén, [[Johannesburg]] agglomerációjában, illetve [[Khayelitsha]] [[Fokváros]]ban. Az országban a hosszú időn át tartó [[apartheid]] hatása a mai napig érezhető, ezek a nyomornegyedek leginkább faji alapon különülnek el.
 
Az afrikai nyomornegyedek több szempontból is a leghátrányosabb helyzetben vannak. A hajlékok rossz minősége és az ivóvíz szűkös elérése komoly problémákat okoz ezekben az országokban, amelyet a gyors népességnövekedés, a fiatalkorúak rendkívül magas aránya súlyosbít.
 
==== Kibera, Nairobi ====
Afrika egyik legnagyobb nyomornegyede a [[kenya]]i főváros kb. 2,5 km<sup>2</sup> területű városrésze, [[Kibera]]. 2008-ban egy Kiberát feltérképező projekt alapján az egész telepre végzett becslés szerint 235 000–270 000-en lakhatnak a nyomornegyedben.<ref name="Map Kibera Project">[http://mapkiberaproject.yolasite.com/maps-and-statistics.php Map Kibera Project] Map Kibera Project</ref>Kibera területe több telepre (''village''-re) oszlik, melyeket vasút, utak és árkok választanak el egymástól. Ezek élén a helyiek által választott képviselőtestület áll, akik a telep életét irányítják. Őket a kormány nem ismeri el hivatalos szervnek, ám ha bármilyen fejlesztést szeretne végezni (például egy segélyszervezet a telepen), ehhez az ő beleegyezésük kell.
 
=== Ázsia ===
[[Fájl:Dharavi Slum in Mumbai.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Dárávi belülről]]
Egyes becslések szerint a legnagyobb nyomornegyed az egész bolygón a [[pakisztán]]i [[Orangi Town]] ([[Karacsi]]).<ref name="The World's Largest Slums">[https://www.habitatforhumanity.org.uk/blog/2017/12/the-worlds-largest-slums-dharavi-kibera-khayelitsha-neza/ The World's Largest Slums] Habitat for Humanity</ref> Ez hasonló a mexikói Nezához abból a szempontból, hogy hatalmas a népsűrűség, de téglából épült lakások vannak. Egy másik óriási telep az [[india]]i [[Dárávi]] ([[Mumbai]]), más becslések szerint ez a legnagyobb, legalábbis Ázsiában. Ezeken kívül a nagyvárosokban mind megjelennek a telepek, [[Törökország]]tól (''[[gecekondu]]'') egészen [[Indonézia|Indonéziáig]]. A rossz, kevésbé tartós alapanyagú épületek Dél- és Délkelet-Ázsiára jellemzőek, az ivóvíz elégtelensége főleg a sivatagosabb területeken (pl. [[Közel-Kelet]]), a szegénység és a magas arányú munkanélküliség, illetve feketegazdaság pedig szinte minden ázsiai nyomornegyedhez kapcsolható.
 
==== Dárávi, Mumbai ====
[[Mumbai]] közepén terül el a mintegy 2 millió lakosú nyomornegyed, [[Dárávi]] (angolul ''Dharavi''). Az összetákolt hajlékok szinte teljesen integrálódtak a városi térbe, toronyházak, forgalmas utak törik meg a bádogviskók folytonosságát, amelyek 220 hektáron terülnek el. A jellegzetes kék palatetők minden lakható területet elfoglalnak, a folyóhoz és a tengerhez közeli részeken is. A [[Mahárástra]] önkormányzat [[1971]]-ben nyilvánította nyomornegyednek.<ref name="Nyomornegyed portrék"/> A korábbi mocsárvidék mocsarak feltöltése után megszűnt halászat, fazekas telep, majd bőripar jelent meg. Ezután főleg muszlim kézművesek telepedtek le a negyedben. Dárávi idővel menedékként szolgált a bevándorlóknak és a mumbai alvilágnak. A későbbiekben szemétgyűjtő és hulladék újrahasznosító cégek költöztek a térségbe. A szegény vidéki területekről bevándorlók azért választották ezt a nyomornegyedet, mert olcsó szálláshoz juthattak Mumbai, a lehetőségek városának (akkoriban ''Bombay'') központjában.<ref name="Dharavi">Life Science World. Dharavi – Asia’s largest Slum or Mumbai’s Hottest Property?</ref> Ennek eredményeképpen a világ legsokszínűbb, legváltozatosabb nyomornegyede épült ki. A lakosság vallás, kaszt, hovatartozás és foglalkozás alapján különül el 80 lakónegyedbe. Dárávinak komoly problémái vannak a közegészségüggyel, a higiéniai feltételek katasztrofálisak. Egy [[2006]]-os kutatás kimutatta, hogy minden 1440 lakosra jut egy toalett. Nagyon kevés nyilvános illemhely van, és ezért sokan a közeli [[Mahim Creek]] folyócskában végzik el dolgukat. A negyednek a súlyos vízhiánnyal is meg kell küzdenie, 15 háztartásra csupán egy vízcsap jut. A nyomornegyed jelentős hírnévre tett szert, ugyanis sok [[bollywood]]i, [[tollywood]]i, sőt még [[hollywood]]i filmet is forgattak itt. Ezek közül a legismertebb az Oscar-díjas [[Gettómilliomos]] című film. Dárávi a Mumbaiba látogatott turisták egyik célpontjává is vált, lehetőség van szervezett túrák keretében megtekinteni a nyomornegyedet, megismerni az ott lakók életét és küzdelmeit.<ref name="Dharavi"/> Az itt lakók az ipari tevékenységek széles skáláján tevékenykednek, az egyik legnépszerűbb foglalkozás a hulladék újrahasznosítás. Dárávi nyomornegyeddé minősítése óta (1971) számos újjáépítési program született, de ezek egyike sem volt túl sikeres. Ennek fő oka, hogy ezek a projektek legtöbbször figyelmen kívül hagyták az itt élők érdekeit, valamint nem vették számításba az indiaiak ragaszkodásához hagyományos életformájukhoz. Egyre több hazai és külföldi befektető érdeklődik a terület iránt, ami a telek kiváló elhelyezkedésének köszönhető. A kormány tervei között is szerepel, hogy felfejleszti és újjáépíti a területet, és javít az itt élők életkörülményein. Azonban a program csak akkor lehet sikeres, ha nyomornegyedben lakó embereket is bevonják a programba és figyelembe veszik az ő igényeiket is.<ref name="Nyomornegyed portrék"/>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
* {{fordítás|en|slum|oldid=588229443}}
 
== További információk ==
==Kapcsolódó szócikkek==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[gecekondu]], a Törökországra jellemző nyomornegyedek
* [[barrio]], a Latin-Amerikára jellemző nyomornegyedek
* [[UN-HABITAT|UN–Habitat]], az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] egyik szervezete, amely a városi élőhelyekkel, és azok fenntartható fejlődésével foglalkozik
 
[[Kategória:ENSZ]]
[[Kategória:Építészet]]
[[Kategória:Városépítészet]]
[[Kategória:Szociológia]]
[[Kategória:Településtudomány]]
[[Kategória:ENSZ]]