„Pest (történelmi település)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
31. sor:
[[Fájl:Buda, Pest and Csepel Island in Danubius Pannonico-Mysicus 1726 by Marsigli.jpg|jobbra|bélyegkép|290px|[[Luigi Ferdinando Marsigli]] olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele]]
 
AEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy [[Római Birodalom]] határa a Duna keleti oldalán [[Contra-Aquincum]] erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai [[budapest]]i Március 15. téren. A középkorban '''Pest''' ''(vetus Pest, antiqua Pest, maior Pest)''<ref>[http://mek.oszk.hu/14900/14982/14982.pdf Rómer Flóris: A régi Pest]</ref> már egy erődített város volt a [[Magyar Királyság]]ban. [[IV. Béla magyar király]] a [[tatárjárás]] után 1244-ben, az itt megtelepedő [[hospes]]ek számára, kiváltságlevelet adományozott és megújította a [[Szabad királyi város#A tárnoki városok|város]] árumegállító jogát (az idegen kereskedő köteles volt a város által szabott áron a piacon kitenni az áruját). A [[19. század]]ban [[Buda (történelmi település)|Budát]] és Pestet együtt ''Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest'' néven emlegették. Pest, a Budával, Óbudával és a [[Margit-sziget]]tel történt egyesülése után, mint önálló jogú város megszűnt. Az utolsó pesti polgármester [[Szentkirályi Móric]] volt.
 
Pest város egyesítés előtti területe nagyjából megegyezik a mai [[Budapest]] nyolc kerületével (V–X., XIII., XIV.), ahol a [[21. század]] elején mintegy 600 ezer ember él.<ref>[http://www.ksh.hu/apps/!cp.hnt2.telep?nn=13578 Budapest adatai a KSH online helységnévtárában]</ref>