Wikipédia

„Budapest” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor:
[[Pest (történelmi település)|Pestet]] és [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Magyarország]] fő-, illetve székvárosát csak a [[reformkor]]tól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb) város nevét előre helyezve ''Pest-Buda'' volt, de elvétve előfordult a [[magyar nyelv]]hez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő ''Buda-Pest'' alak is. Ez a névváltozat gróf [[Széchenyi István]] 1831-es ''Világ'' című művéből származik.<ref>{{cite web |author=Bácskai Vera |url=http://bfl.archivportal.hu/id-66-bacskai_vera_szechenyi_tervei.html |title=Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére |accessdate=2015-03-27 |publisher=bfl.archivportal.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141223150312/http://bfl.archivportal.hu/id-66-bacskai_vera_szechenyi_tervei.html |archivedate=2014-12-23}}</ref> A városok egyesítésekor, 1873-ban már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a ''Budapest'' nevet.
 
A ''Buda'' név a korai [[Árpád-kor]]ban az ókori [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]] helyén épült [[Ókori Róma|római]] települést jelölte, amelyet csak a [[tatárjárás]]t követően, az akkor Újbudának nevezett [[Budai Várnegyed|budai vár]] megépítése után kezdtek ''Ó-Buda'' néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint [[Attila hun király]] testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is (középkori forrásokban előfordulnak [[Buda (keresztnév)|Buda]] nevű személyek). Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a [[Szláv nyelvek|szláv]] ''voda'' ('víz'„víz”) szó lehet, ahogyan az ókori [[Latin nyelv|latin]] ''Aquincum'' név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű [[Kelta nyelvek|kelta szó]] lehetett.<ref>{{cite book | author=Györffy György | authorlink=Györffy György | title=''Pest-Buda kialakulása: Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig,'' |url= | year= 1997 |publisher=Akadémiai Könyvkiadó, Budapest |pages= 242}}</ref>
 
Pest nevének eredete egyes vélemények szerint az ókorba nyúlik vissza,<ref>Gudmund Schütte, ''Ptolemy's Maps of Northern Europe'' (The Royal Danish Geographical Society: Copenhagen, 1917). p. 101</ref> [[Contra-Aquincum]] neve Ptolemaiosz [[2. század]]i ''„Geógraphiké hüphégészisz”'' ''(Bevezetés a föld feltérképezésébe)'' című művében ugyanis Pesszion néven szerepel (Πέσσιον, iii.7.§2).<ref>William Smith (ed.), ''A Dictionary of Greek and Roman Geography'' (London : I.B. Tauris, 2006) [Facsim. of ed. published: London : John Murray, 1872]</ref> Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található [[Gellért-hegy|Gellért-heggyel]] kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték ''pest''nek, ahogy az például a [[Székelyföld]] egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy ''Pest-hegy'', a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig ''Pest-rév'', és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda [[Német nyelv|német neve]], ''Ofen'' is (magyarul: „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv ''pest'' szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél ''Ofen'' néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi [[németek]] már csak a [[Budai Várnegyed|budai várhegyre]] alkalmazták ezt a nevet.<ref>{{cite web|url=http://budapestcity.org/11-egyeb/jelkepek/budapest-neve-hu.htm |title=Budapest neve |publisher=budapestcity.org |date= |accessdate=2015-03-28}}</ref>
 
45 ⟶ 46 sor:
 
[[Fájl:BUDA Nürnbergi krónika.jpg|300px|jobbra|bélyegkép|Buda 1493-ban]]
[[Anonymus]] leírása szerint a [[honfoglalás]] után [[Árpád magyar fejedelem|Árpád vezér]] ''Budavárat'', a hajdani „Attila király városát” választotta törzse szálláshelyéül, központi földrajzi fekvése miatt, és itt is temették el [[907]]-ben, a szomszédos ''Fehéregyház''ban. Ezt a helyet általában Óbudával szokták azonosítani. (Bárbár akadnak akik [[Pesthidegkút]]on vagy a közeli [[Pilis (hegység)|Pilis hegységben]] keresik.).
 
A városhoz kapcsolódik [[Szent Gellért|Gellért püspök]] legendája, akit pogány felkelők a mai [[Gellért-hegy]] (az akkori Pest-hegy) oldalában gyilkoltak meg (a legenda szerint szöges hordóba zárva legurították a dombról), ennek emlékét őrzi a hely mai neve.
53 ⟶ 54 sor:
[[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király [[1241]]-ben Pestről indult a [[Tatárjárás|tatárok]] ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették Pestet, majd 1241/[[1242|42]] telén átkeltek a befagyott folyón, és Óbudát is elpusztították. A két város teljes lakosságát legyilkolták. A pestieket például a város nagytemplomában, a mai [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi plébániatemplomban]] koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak.
 
Miután visszatért, a király kővárat és ''Újbuda'' néven új várost építtetett az úgynevezett ''Pest-hegyen'', a mai [[Várhegy (Buda)|Várhegyen]] ([[1247]] és [[1265]] közt). Ezek voltak itt az első városias épületek, a későbbi híres [[Budai Várnegyed|budai vár]] alapját képezve. IV. Béla várkastélyát, amely a mai [[Mátyás-templom]] közelében állt, már jobban lehetett védeni támadások esetén, mint az alacsonyabban fekvő óbudai várat. (Annakannak feltételezett romjait is feltárták a [[régészet|régészek]].).
 
IV. Béla a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven az egyháznak ajándékozta a ''Nyulak szigetét'' (a mai [[Margit-sziget]]et), és az itt épült Domonkos-rendi apácakolostorban helyezte el legkisebb leányát, [[Árpád-házi Szent Margit|Margitot]], aki a város híres [[szent]]je lett.
190 ⟶ 191 sor:
A főváros területe 525&nbsp;km². [[Pest megye]] öleli körül, melynek 81 települése [[Budapesti agglomeráció|Budapest agglomerációjához]] tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29&nbsp;km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a [[Duna]] szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a [[János-hegy]] 529 méterre van a [[Tengerszint feletti magasság|tengerszint felett]]. [[Magyarország]] közlekedésében központi szerepe van, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. A város mértani középpontja a [[Budapest X. kerülete|X. kerületi]] Martinovics téren van. Területét az észak-déli irányú 28 kilométeres hosszúságú [[Duna]] szakasz két alapvetően eltérő részre osztja.<ref name="Balázs Péter">{{cite book | author=Balázs Péter | url=http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/2012-bsc/balazs_peter.pdf | title=Budapest területének fejlődése 1945-től napjainkig | format=pdf| date= 2011-05-11 | publisher=ELTE TTK BSc dolgozat, Budapest}}</ref><ref name="Vitéz-Pap">{{cite book | author=Dr. Vitéz András és Pap Miklós | url=https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-vitez-andras-pap-miklos-budapest-15381 | title=Budapest | year=1961 | publisher=Műszaki Könyvkiadó, Budapest}}</ref>
 
A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a [[Budai-hegység]] helyezkedik el. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a [[Gödöllői-dombság]] lankái öveznek. [[Buda (városrész)|Buda]] alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg [[Pest (történelmi település)|Pest]] igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a [[Duna]], [[Közép-Európa]] legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel folyamként szeli át a fővárost. A [[Duna]] budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli [[Csepel-sziget]], melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő [[Margit-sziget]], ettől északra pedig az [[Óbudai-sziget|Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget]] fekszik. A város északi határán túl kezdődik a [[Dunakanyar]]ig felnyúló [[Szentendrei-sziget]]. A [[Duna]] a főváros vízszükségletének bázisa. ([[2010]]-ig egyben szennyvize felének is befogadója volt.). [[Európa]] egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának. Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között [[barlang]]ok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a [[Gellért-hegy]]. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a [[Pál-völgyi-barlangrendszer]], a [[Sas-hegy|Sas-hegyi Természetvédelmi Terület]] és a [[Merzse-mocsár]].<ref name="budapestcity"/><ref name="zoldmuzeum.hu"/>
 
=== Éghajlat ===
312 ⟶ 313 sor:
|-
|[[Kép:Mikovinyi Sámuel Buda és Pest címere 1737.JPG|150px|balra|bélyegkép|[[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] ősi címere, [[Mikoviny Sámuel]] rézmetszete, 1737]] [[Fájl:Coa Hungary Town Budapest big.svg|150px|bal|bélyegkép|A főváros jelenlegi címere]]
|| ''« A főváros [[gótika|gótikus]], vörös színű címerpajzsát a [[Duna|Dunát]] jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag ([[Pólya (heraldika)|pólya]]) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű [[griff]]madár tartja. A pajzson a magyar [[Szent Korona]] nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható». »''<ref>{{cite web|title=Budapest város címere |publisher=Magyar nemzeti és történelmi jelképek |url=http://www.nemzetijelkepek.hu/megye-cimerek-budapest.shtml |accessdate=2015-03-27}}</ref>
|}
 
335 ⟶ 336 sor:
 
=== Helyrajzi számok rendszere Budapesten ===
Budapest ingatlanait helyrajzi számokkal azonosítják, melyek egy folyó sorszámból és esetleg egy törtvonal utáni alszámból állnak. (Példáulpéldául 13605/13).) A rendszer nagyrészt már korábban is létezett, de a városegyesítés illetve a későbbi területi bővítések miatt az egykori települések helyrajzi számait lecserélték. A helyrajzi számok rendszerének karbantartása kezdetben a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa|Fővárosi Közmunkák Tanácsának]] feladata volt, 1950-től a [[Fővárosi Tanács]]é, 1990 óta pedig a [[Fővárosi Önkormányzat]]é.
 
A helyrajzi számok területi elrendezése az egyesítéskori határokon belül általában az eredeti tíz kerületre való felosztást követi, A később a fővároshoz csatolt területeken az egykori településhatárok és az új kerületbeosztás egyaránt befolyásolták a kiosztás sorrendjét.
505 ⟶ 506 sor:
Az [[Erzsébet körút]] a [[Budapest kerületei|budapesti belső kerületeken]] áthaladó [[Nagykörút]] [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületi]], [[Budapest VII. kerülete|erzsébetvárosi]] szakasza, amely a [[Blaha Lujza tér]]től a [[Király utca (Budapest)|Király utcáig]] húzódik 764 méter hosszan. Ez Erzsébetváros fő közlekedési útvonala, egyben kiskereskedelmi zónája a két oldalán sorakozó üzletek, vendéglátó-ipari egységek révén. Az Erzsébet körutat merőlegesen átszelő fontosabb utcák a Blaha Lujza tér felől haladva, a [[Dohány utca]], a [[Wesselényi utca]], a Dob utca és a [[Király utca (Budapest)|Király utca]]. A körutat az [[1880-as évek]]ben alakították ki, ekkor épültek az első házak is. Az [[1890-es évek]]re már teljesen beépült, legnagyobb részében [[Eklektika|eklektikus stílusú]] épületekkel (pl. [[Anker-palota]]). Ettől az időtől az Erzsébet körút a főváros kulturális életének egyik jelentős színhelyévé vált, egészen a [[Második világháború|II. világháborúig]]. Napjainkban forgalmas közlekedési útvonalként a legjelentősebb, de üzleteinek és [[kávéház]]ainak köszönhetően sétaútként is népszerű. Jeles épületei közül a legjelentősebbek a [[New York-palota]], a [[Madách Színház]] és az egykori Royal Szálló, ami ma ''Corinthia Grand Hotel Royal'' néven luxusszálloda.
 
[[Budapest Duna-hídjai|Budapest Duna-szakaszán]] összesen nyolc közúti- és két vasúti híd van, amelyek összekötik a [[Buda (történelmi település)|budai]] és a [[Pest (történelmi település)|pesti]] oldalt. (Négynégy kisebb közúti híd a szigetekre való be- és kijárást oldja meg.). A legszebb és a leghíresebb hidak a [[Belváros (Budapest)|belvárosban]] találhatók. Ezek a [[Széchenyi lánchíd]], a [[Szabadság híd]] a [[Margit híd]] és az [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]]. A Lánchíd a főváros legrégibb és legismertebb hídja, egyben a város egyik jelképe is, fotója a Budapestről vagy a [[Magyarország]]ról szóló bemutató anyagok nélkülözhetetlen eleme. A város második állandó hídjaként épült az [[Árpád-házi Szent Margit]] nevét viselő Margit híd. A híd két körutat köt össze a két városrész között a [[Margit-sziget]] érintésével. Érdekessége, hogy ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett [[Eiffel-torony]] képe. Budapest harmadik állandó hídjaként épült a [[Szabadság híd]], ami a főváros legrövidebb hídja, és ami több magyar motívumot is magán hordoz, mint például a [[Nagy Virgil]] által tervezett kapuzatokat a [[Magyarország címere|történelmi magyar címer]] díszíti, míg a híd jellegzetes díszeit a pillérek kapuzatának tetején ülő [[Turul (madár)|turulmadarak]] adják.
 
=== Parkok és terek ===
588 ⟶ 589 sor:
A [[2011]]-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló budapestiek túlnyomó többsége (kb. 40%) valamely [[Kereszténység|keresztény]] felekezet tagja. A lakosság közel 23 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy egyik egyházhoz, felekezethez sem tartozik, a népesség harmada pedig nem kívánt válaszolni a vallási hovatartozására vonatkozó kérdésre.
 
A népszámlálás részletes adatai szerint a fővárosi lakosság vallás szerinti megoszlása a következő: [[Római katolikus egyház|római katolikus]]: – 29,0%, [[Kálvinizmus|református]]: – 8,5%, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]: – 1,8%, [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]]: – 0,9%, [[Zsidó vallás|izraelita]]: – 0,5%, más vallási közösségek tagja: – 2,6%, egyházhoz-felekezethez nem tartozó: – 22,9%, nem kívánt válaszolni: – 33,9%.<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=13578 |accessdate=2016-05-24 |title=2011-es népszámlálás |publisher=ksh.hu}}</ref>
 
<timeline>
1 103 ⟶ 1 104 sor:
Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók [[Budapest Duna-hídjai|Budapest legrégibb hídjai]], a [[Széchenyi lánchíd]], a [[Margit híd]] és a [[Szabadság híd]], valamint az [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]], amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, [[Pest (történelmi település)|Pest]]en a [[Városliget]] és a [[Népliget]], Pest és [[Buda (városrész)|Buda]] között pedig a [[Duna]] két parkosított [[sziget]]e, a [[Margit-sziget]] és az [[Óbudai-sziget]]. Mivel a főváros világhírű gyógyfürdőváros, [[Budapest gyógyfürdői]] a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz [[gyógyfürdő]] hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a [[Váci utca]], ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az [[Andrássy út]]nak a [[Belváros (Budapest)|Belvárostól]] az [[Oktogon]]ig futó része. A vásárcsarnokok közül a [[Központi Vásárcsarnok]] a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a [[Batthyány tér]]en, a [[Klauzál tér (Budapest)|Klauzál tér]]en, a Hunyadi téren és a Hold utcában. Népszerű turistalátványosság még a [[Gellért-hegy]] a [[Citadella (Budapest)|Citadellával]], a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szoborral]] és a [[Szent Gellért-szobor]]ral.
 
A [[2000-es évek]] elejétől kezdődően a város életében meghatározó szerepet töltenek be az úgynevezett [[romkocsma|romkocsmák]], amilyen például a [[Szimpla romkocsma]], a [[Fogasház]], a Dürer kert, az Ankert, az Instant vagy épp a Kertem, amelyek alternatív működési módjukkal, egyedi stílusukkal, és a külföldieket igencsak vonzó hangulatukkal a leglátogatottabb helyekké váltak – sokszínű szórakozási és kulturális lehetőségekkel bírnak. (Aa legtöbb ilyen jellegű vendéglátóhely a VII. kerület belső részén, a Zsidónegyedben található.). A Budapestre látogató turistákat Budapesti Turisztikai Desztináció Managament Nonprofit Kft. infópontjaiban ingyenes térképekkel, illetve információkkal látják el a látnivalókról.<ref>{{cite web|url=http://budapestinfo.hu/|title=Budapestinfo.hu}}</ref> A városba látogató turisták igénybe vehetik a 24 vagy 72 órás Budapest kártyát, ami az érvényességi ideje alatt ingyenes utazást biztosít a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV]] járművein, illetve több étteremben, múzeumban, illetve egyéb turisztikailag fontos helyen kedvezményes vásárlást tesz lehetővé.<ref>{{cite web|url=http://www.budapest-card.com/|title=Budapest kártya}}</ref>{{-}}
{{-}}
 
== Felsőoktatási intézmények ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest”