„Szároszciklus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
a hibák javítása AWB |
||
1. sor:
A '''szároszciklus''' egy csillagászati fogalom, amivel ki lehet számolni egy [[napfogyatkozás]] vagy [[holdfogyatkozás]] következő időpontját.
Hossza hozzávetőlegesen 6585,3211 nap (18 év 11 nap, 8 óra).
Egy szároszciklussal a fogyatkozás után a [[Nap]], a [[Föld]] [[Hold]] körülbelül azonos relatív helyzetbe áll vissza, egy majdnem egyenes vonalban<ref>{{Cite web|url=http://www.staff.science.uu.nl/~gent0113/eclipse/eclipsecycles.htm|title=A Catalogue of Eclipse Cycles|last=van Gent|first=Robert Harry|date=8 September 2003}}</ref>
14. sor:
[[Ékírás]] szakértők állítása szerint a babiloni csillagászok előre ki tudták számítani a napfogyatkozások és holdfogyatkozások időpontját már az [[i. e. 4. század]]ban. A BM 36761 és 36390 jelzésű ékírásos táblák egy napfogyatkozás előrejelzéséről írnak, ami i. e. 331. október 6-án fog bekövetkezni. A fordítók megjegyzik, hogy a napfogyatkozás valóban megtörtént, és látható volt a mai [[Grönland]] és [[Észak-Amerika]] területéről, de [[Babilónia|Babilóniából]] nem.
Az egyik leghíresebb előrejelzést [[Thalész]] ókori görög természetfilozófus adta, aki a szároszciklusra vonatkozó ismereteket valószínűleg a babiloni csillagászok feljegyzéseiből szerezhette. Igazából nem lehet pontosan tudni, hogy melyik napfogyatkozásról van szó, de néhány kutató úgy véli, hogy ez [[i. e. 585]]. [[május 28.]]-án történt. Aznap ugyanis [[Lüdia]] és a [[Médek]] egymással csatáztak. A Halüsznél csapott össze a két sereg, azonban az ütközetnek véget vetett egy délutáni [[napfogyatkozás]]. A rejtélyes sötétségtől megrémülve a harcoló felek kibékültek.
A szároszciklus megnevezést a napfogyatkozások ciklusára [[Edmond Halley]] angol csillagász alkalmazta [[1691]]-ben, aki egy 11. századi, [[Bizánci Birodalom|bizánci]] ''[[Szuda-lexikon]]''ból vette át.<ref>{{Cite web|url=http://encarta.msn.com/dictionary_1861701384/saros.html|title=saros |work=Encarta Dictionary |publisher=Microsoft |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090608102859/http://encarta.msn.com/dictionary_1861701384/saros.html|archivedate=June 8, 2009}}</ref> Maga a ''szárosz'' görög szó, de eredete és jelentése bizonytalan.
23. sor:
[[Fájl:Lunareclipsediagram.svg|balra|bélyegkép|240x240px|Azok a [[holdfogyatkozás]]ok, amik a Hold (színes korongokkal jelölve) felszálló [[Holdcsomópontok|csomópontjához]] közel következnek be, páratlan szárosz sorszámot kapnak. Az első fogyatkozás egy ilyen sorozatban a Föld árnyékának déli szélén halad át. A Hold útja később fokozatosan észak felé tolódik el]]
A szároszciklus 6585,3211 nap (14 közönséges év + 4 szökőév + 11,321 nap, vagy 13 közönséges év + 5 szökőév + 10,321 nap), amikor közel azonos fogyatkozás következik be. Három periódus, ami a Hold pályájához kapcsolódik, a [[Hónap|szinodikus hónap]], a [[Hónap|drakonikus hónap]] és az [[Hónap|anomalisztikus hónap,]] szinte tökéletesen összecseng a szároszciklussal. Egy fogyatkozás akkor fordul elő, amikor vagy a Hold van a Föld és a Nap között ([[napfogyatkozás]]), vagy a Föld van a Nap és a Hold között ([[holdfogyatkozás]]). Ez csak akkor történhet meg, amikor a Hold újhold vagy telehold fázisban van (a fenti felsorolás szerint). Ezek ismételt előfordulása Föld és Hold keringésének eredménye, amelyek következménye, hogy a Hold ''szinodikus periódus''a 29,53059 nap. A legtöbb holdtölte vagy újhold idején azonban a Föld vagy a Hold árnyéka a másik objektumhoz képest északi vagy déli irányba esik. Fogyatkozás akkor fordulhat elő, ha a három égitest majdnem egyenes vonalban van. Mivel a Hold pályája a Föld pályasíkjával szöget zár be, ez a feltétel csak akkor következik be, amikor az újhold vagy telehold az [[Ekliptika|ekliptikai sík közelében következik be]], azaz, amikor a Hold a két [[Holdcsomópontok|csomópont]] egyikében van (növekvő vagy csökkenő csomópontban). Azt az időt, ami két egymást követő Hold-áthaladás az ekliptika síkján közben lezajlik (vagyis a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz), ''drakonikus hónap''nak nevezik, ami 27,21222 nap hosszú.
[[Fájl:Saros15122015.gif|bélyegkép|Szároszciklus ábrázolása 3D-ben]]
Egy szároszciklus után a Hold nagyjából egész számú szinodikus, drakonikus és anomalisztikus időszakot fejez be (223, 242, 239), és a Föld-Nap-Hold geometria közel azonos lesz: a Hold azonos fázisban, ugyanabban a csomópontban és ugyanolyan távolságra lesz a Földtől. Ezen felül, mivel a szároszciklus közel 18 év hosszú (11 nappal hosszabb), a Föld közel azonos távolságra lesz a Naptól, és ugyanolyan pozícióban áll a Naphoz képest (tehát az évszak is azonos lesz).<ref name="totality">{{Hivatkozás/Könyv|last=Littmann|first=Mark|title=Totality: Eclipses of the Sun|date=2008|publisher=Oxford University Press|isbn=0-19-953209-5}}</ref> Egy adott fogyatkozás dátumához képest egy szároszciklussal később közel azonos fogyatkozás megy végbe. Ez alatt a 18 év alatt körülbelül 40 további nap- vagy holdfogyatkozás történik, de kissé más geometriával.
A szároszciklus nem egész számú napból áll, annál {{frac||1|3}} nappal hosszabb. Így az egymást követő fogyatkozások egy szároszciklus sorozatban mintegy 8 órával később következnek be a nap során. A napfogyatkozás esetén ez azt jelenti, hogy a Földön a láthatósági terület nyugatra tolódik mintegy 120°-kal, azaz a két egymás utáni napfogyatkozás nem lesz látható ugyanazon a helyen a Földön. A holdfogyatkozás esetén a fogyatkozás a Földön mindenhol látható lesz (feltéve, hogy a Hold a horizont fölött van). Három egymás utáni szároszciklussal a fogyatkozás helyi ideje közel azonos lesz. A három szároszciklus (19.755,96 nap) úgy is ismert, mint ''tripla szárosz'', görögül: ''exeligmos''.
63. sor:
* [http://www.hermit.org/Eclipse/when_search.shtml Fogyatkozás keresés]
* [http://jqjacobs.net/astro/eclipse.html Eclipses, Cosmic Clockwork of the Ancients]
* ''Philip’s Astronomy Encyclopedia'', Philip's, 2002, ISBN
[[Kategória:Csillagászati jelenségek]]
| |||