Wikipédia

„Pécs” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
319 280 szerkesztés
a hibák javítása AWB
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
140. sor:
[[1664]]-ben [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] csapatai a Mecsekről [[Mozsár (löveg)|mozsárágyúkkal]] lőtték szét a várost, majd kifosztották és felégették; a pécsi várat viszont nem sikerült bevenniük. Ekkor azonban elpusztult a középkori Pécs (lásd bővebben: [[Pécs ostroma (1664)|Pécs ostroma 1664-ben]]). [[Buda (történelmi település)|Buda]] felszabadítása után ([[1686]]) a keresztény felszabadító sereg szintén hatalmas rombolás árán tudta visszaszerezni a várat [[október 22.|október 22-én]]. A városban uralkodó haditörvényszék Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt először el akarta pusztítani Pécset, de később úgy döntöttek, hogy megtartják a még mindig török kézen lévő [[Szigetvár]] ellensúlyozása végett. A 2011-es kutatások szerint a török korban Pécs lakosságának 2/5-e volt magyar és a lakosság több mint fele volt délszláv. A város vezetői muzulmán délszlávok voltak.<ref>{{cite web|url=http://bama.hu/baranya/kultura/milyen-volt-pecs-varosa-a-torok-korban-398592|publisher= bama.hu|title= Milyen volt Pécs városa a török korban?|accessdate= 2009-10-10}}</ref>
 
[[1688]]-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egynegyede volt magyar, a többiek [[németek]], illetve [[Szláv népek|délszlávok]] voltak. A fallal körülvett [[Belváros (városrész, Pécs)|belvárosba]] jellemzően német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a [[Rákóczi-szabadságharc]]ot, ezért [[II. Rákóczi Ferenc]] seregei [[1704]]-ben kifosztották a várost. A [[18. század]]ban fejlődésnek indult az ipar, [[céh]]ek alakultak és fellendült a kereskedelem.<ref name="Gál Éva">{{cite web |url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:i3O_MyFyoWAJ:www.pecsimuzeumok.hu/inc/getfile.php%3Ffile%3DPecs%2520tortenete%25201686-1948%2520%283%29.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu |publisher=pecsimuzeumok.hu |title= Pécs a 18. században |author=Gál Éva |accessdate= 2015-10-15 }}{{Halott link|url=http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache%3Ai3O_MyFyoWAJ%3Awww.pecsimuzeumok.hu%2Finc%2Fgetfile.php%3Ffile%3DPecs%2520tortenete%25201686-1948%2520%283%29.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu |date=2019-05 }}</ref>
 
A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és [[szabad királyi város]]sá válni. [[Klimó György]] püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban [[Róma]] megtiltotta neki. Végül [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] idején [[1780]]-ban, miután a püspök meghalt, a várost szabad királyi város rangra emelte, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. A [[19. század]] eleje a [[Polgár (városlakó)|polgárság]] meggazdagodásának korszaka volt. [[1839]]-ben felépült a város első kőszínháza és a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A legfontosabb vállalkozók a Hamerli-, a Höfler-, az Erreth-, az [[Angster orgona- és harmóniumgyár|Angster-]],<ref name="angster">{{cite book|author= Fekete Károly|title= Az Angster-család európai hírű orgonaépítő művészete Magyar Örökség|publisher=Pécsi szemle|year=2007|pages=75}}</ref> és a [[Zsolnay család]]ok voltak. A várost [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] két alkalommal is meglátogatta.<ref>{{cite web|url=http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10027/ch16s08.html |publisher=Hik.hu|title= A Mecsek környéke. Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben|accessdate= 2009-11-11}}</ref> Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva, majd [[1849]]. januárjában [[Habsburg Birodalom|Habsburg]]-csapatok élén [[Josip Jelačić|Jellasics]] császári vezér vonult be a városba. A [[kiegyezés]] (1867) és az alkotmány helyreállítása után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1868-tól [[vasút]] kötötte össze [[Barcs vasútállomás|Barccsal]], [[1882]]-tól [[Kelenföld vasútállomás|Budapest]]tel is.<ref>{{cite web|url=http://www.szfvar.katolikus.hu/tortenet/puspokok/dulanszky-nandor|publisher= szfvar.hu|title=Dulanszky Nándor|accessdate= 2015-10-15}}</ref>
670. sor:
[[Fájl:Kossuth tér Pécs.jpg|thumb|200px|A 2010-ben felújított [[Kossuth tér (Pécs)|Kossuth tér]]]]
[[Fájl:Locks of lovers pecs.jpg|bélyegkép|200px|Lakatok hemzsegnek a szerelmesek lakatjainál]]
Pécs 2009-ben 125 ezer turistát látott vendégül hivatalosan, a vendégéjszakák száma pedig 240 ezer volt. Ausztria legjelentősebb tesztmagazinjának (Bus&Hotel) 2010. februári számában Pécs a világ 20 legjobb úti célja között volt.<ref>{{Cite web |url=http://penzcentrum.hu/cikk/1022220/1/a_vilag_20_legjobb_uti_celja_kozott_pecs# |title=www.penzcentrum.hu, |accessdate=2010-03-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100218184245/http://penzcentrum.hu/cikk/1022220/1/a_vilag_20_legjobb_uti_celja_kozott_pecs# |archivedate=2010-02-18 }}</ref> A [[The New York Times|New York Times]] 2013-ban olvasóinak Pécs városát is ajánlja egy 46 helyszínből álló listán (a 38. helyen).<ref>[http://www.origo.hu/utazas/hirek/20130114-pecset-ajanlja-a-the-new-york-times.html www.origo.hu, Pécset ajánlja a New York Times, 2013. 01. 14. - olvasva: 2013.02.10.]</ref><ref>{{Cite web |url=http://mno.hu/utazas/new-york-times-pecs-a-vilag-legvonzobb-celallomasai-kozott-1130890# |title=www.mno.hu, New York Times: Pécs a világ legvonzóbb célállomásai között, 2013. 01. 14. - olvasva: 2013.02.10. |accessdate=2013. 02. 10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130218060703/http://mno.hu/utazas/new-york-times-pecs-a-vilag-legvonzobb-celallomasai-kozott-1130890# |archivedate=2013. 02. 18 }}</ref><ref>[{{Cite web |url=http://www.magyarhirlap.hu/new-york-times-kulturalis-otvozet-pecs-varosa |title=www.magyarhirlap.hu, New York Times: kulturális ötvözet Pécs városa, 2013. 01. 28. - olvasva: 2013.02.10.] |accessdate=2013. 02. 10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130130062836/http://www.magyarhirlap.hu/new-york-times-kulturalis-otvozet-pecs-varosa |archivedate=2013. 01. 30 }}</ref><ref>[http://www.nytimes.com/interactive/2013/01/10/travel/2013-places-to-go.html www.nytimes.com, The 46 Places to Go in 2013, 2013. 01. 11. - olvasva: 2013.02.10.]</ref> Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 201 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 16. legnépszerűbb települése.<ref>{{cite web |url=http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/budapest__heviz_es_hajduszoboszlo_volt_a_legnepszerubb |title=Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb |accessdate=20140110 |date=20130219 |publisher=Turizmus Online |language=magyar}}</ref>
 
Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a [[Római Birodalom|római kori]] elődváros nyomai, a [[4. század]]i ókeresztény [[nekropolisz]], [[Pécsi Tudományegyetem|az első magyarországi egyetem]], a fallal határolt középkori belváros, a [[Gázi Kászim pasa dzsámija|török dzsámik]] és [[mecset]]ek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a [[Múzeumutca|Káptalan utcai „múzeumnegyed”]], a skandináv típusú lakótelep - [[Európa]] történelmének kulturális egyvelege. [[2010]]-ben Pécs [[Európa]] egyik [[Európa kulturális fővárosa|kulturális fővárosa]].<ref>{{Cite web |url=http://www.pecs2010.hu/ |title=Pécs a kulturális főváros 2010-ben |accessdate=2006-11-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181001104754/http://www.pecs2010.hu/ |archivedate=2018-10-01 }}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pécs”