|
A '''kígyók''' ''(Serpentes, Ophidia)'' a [[hüllők]] osztályának ''(Reptilia)'', ''[[Diapsida]]'' alosztályába tartozó, azon belül a [[pikkelyes hüllők]] rendjébe ''(Squamata)'' sorolt alrend. Legközelebbi ma élő rokonaik a [[gyíkok]] ''(Lacertilia)'', melyekkel közös őstől erednek, így [[monofiletikus]] egységet, [[klád]]ot alkotnak. Testalkotásuk igen sajátos, szinte semmilyen más állatcsoporttal össze nem téveszthetők. Végtagjaikat az [[evolúció]] során teljesen elvesztették, így hason kúszó, esetleg vízi szervezetekké alakultak.
Anyátok fasza
== Leírás ==
Majdnem 2400 kígyófaj létezik a 10,4 cm-es Leptotyphlops carlaeától<ref name="zootaxa">{{cite journal|url=http://www.mapress.com/zootaxa/2008/f/zt01841p030.pdf|title=At the lower size limit in snakes: two new species of threadsnakes (Squamata: Leptotyphlopidae: Leptotyphlops) from the Lesser Antilles|author=S. Blair Hedges|journal=[[Zootaxa]]|volume=1841|pages=1–30|date=August 4, 2008|accessdate=2008-08-04|format=PDF}}</ref> az óriási kockás pitonig, melynek hossza elérheti a 6,95 m-t.<ref name="SunBear">{{cite journal|author=Fredriksson, G. M. |title=Predation on Sun Bears by Reticulated Python in East Kalimantan, Indonesian Borneo|journal= Raffles Bulletin of Zoology |volume=53|issue=1|year= 2005|pages=165–168|url=http://dare.uva.nl/document/161117}}</ref> Színük, mintájuk és zsákmányszerző taktikájuk változatos. A kígyók mindent megesznek a hangyáktól, tojásoktól, meztelen csigáktól kezdve a nagyméretű állatokig, például a kajmánokat és a kecskéket is. A termetes zsákmányt is le tudja nyelni, mert rugalmas összeköttetés van a koponyájuk néhány csontja, de különösképpen a koponya és az alsó állkapocs között. A kígyók némelyike nagyon mérges: az ausztrál tajpán egyetlen csepp mérge több ezer egeret meg tud ölni. Egyes kobrafajok mérget köpnek, hogy megvakítsák a ragadozókat, a nem mérges pitonok pedig úgy kerekednek felül zsákmányukon, hogy megragadják és szorosan köréje fonódnak. Egyik kígyónak sima, a másiknak nagyon durva a bőre. Az Acrochordus arafurae-k dörzspapírszerű bőrüket használják csúszós halzsákmányuk foglyul ejtésére.
A közép- és dél-amerikai zöld hegyesfejű kígyó 2 m-esre is megnő, átmérője viszont alig 1,3 cm. Zöld színe egybeolvad a levelekével. Karcsú testével gyorsan tekereg az ágak között, fészkekben lévő kismadarakra vadászva.
Sok kígyó, különösen a mérges kígyók ragyogó színükkel figyelmeztetik a ragadozókat, hogy ők veszélyesek. Néhány ártalmatlan faj, mint a [[vörös királysikló]], amely a veszélyes [[korallkígyók]]at (''micruru''s) utánozza vagy mint a háromszínü királysikló (''lampropertis triangulum''), amely a mérges kígyók színeit ölti magára hasonló céllal.
A [[zöld anakonda]] az egyik legsúlyosabb kígyó. Folyami [[halak]]ra és [[Kajmánformák|kajmán]]okra vadászik.
A kígyók felosztása aszerint, hogy a kígyó méreggel vagy anélkül öli meg prédáját, rendszertanilag nem állja meg a helyét, mert minden csoportnak van méregtermelő tagja. Zsákmányszerzési módszerüket tekintve viszont a mérgeskígyó-fajok mind nagyon hasonló technikát alkalmaznak. Megharapják áldozatukat, a sebbe bejuttatják mérgüket, és útjára engedik azt. A megmart állat eliszkol, ám percek múlva elpusztul. A kígyó a menekülő állatot kiváló szaglása segítségével nyomon követi.
== Anatómia ==
|
