Főmenü megnyitása

Módosítások

163 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
A [[19. század]] folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle [[kerti építmények]] létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A [[20. század]] első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban.
 
Utóbbi épületet a 20. század [[1940-es évek|40-es éveiben]] [[Neoklasszicizmus|neoklasszicista]] stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg, s így a következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. A [[második világháború]] kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert az 502-es magyar királyi honvéd [[internálótábor]] volt.<ref>{{cite web
{{cite web
|last=Földes
|first=Miklós
|publisher=
|date=2006
|url=http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf
|url=http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf}}</ref>) 1939 őszén, miután [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a [[lengyelek|lengyel]] katonatiszteket helyezték el.
|accessdate=2013-02-25
|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130524232054/http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf
|archivedate=2013-05-24
}}
|url=http://www.wysocki.hu/old/irasok/dok/szeptkat.pdf}}</ref>) 1939 őszén, miután [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári személy és 40 ezer katona érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a [[lengyelek|lengyel]] katonatiszteket helyezték el.
 
1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német [[Gestapo]] használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található [[Melinda utca]]i szállodákban került elhelyezésre.
165 924

szerkesztés