„Túlnépesedés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Elírások javítása, kimaradt források pótlása. |
A cikk kiegészítése a túlnépesedés fenntarthatóság és életminőség szempontjával való megközelítésével. |
||
7. sor:
Az emberiség túlnépesedése akkor következik egy adott területen be, ha az ott élő emberek száma túllépi a terület hosszú távú teherbírását. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja az egyéni környezetterhelés mértékét.
A túlnépesedettség megközelíthető a fenntarthatóság és az egyéni környezetterhelés, illetve a szegénység együttes figyelembe vételével is. Bár az ökolábnyom-számítás nem tekinthető a fenntarthatóságot egyértelműen és pontosan jelző mutatójának, mindent összevetve a legjobb eszközünk, ami van. A fenntarthatóság érdekében ésszerű arra törekedni, hogy egy adott társadalom ökolábnyoma ne haladja meg a rendelkezésre álló biokapacitást. Országokat tekintve az egy főre jutó ökolábnyom jellemzően korrelál az adott ország átlagjövedelmével, vagyis a gazdagabb országokban jellemzően nagyobb az egy főre jutó ökolábnyom.<ref name=":0">{{Cite web |url=http://data.footprintnetwork.org/#/ |title=Global Footprint Network: Interactive Global Map |accessdate=2019-05-13}}</ref> Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy ha egy adott területen akkora a népesség, hogy az egy főre jutó biokapacitás egy szegény ország egy főre jutó ökolábnyomának felel meg, az a terület túlnépesedettnek számít. Ez a megközelítés jól szemlélteti a túlnépesedés ún. "szegénységcsapda" jellegét is.
A túlnépesedést a fenntarthatóság és az életminőség szempontjából is megközelíthető. Az életminőség legáltalánosabban elfogadott mutatója az emberi fejlettségi index (HDI). Az egy főre jutó ökolábnyom az egy főre jutó jövedelemmel és HDI-vel is korrelál,<ref>{{Cite web |url=https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/correlation-of-ecological-footprint-2008 |title=European Environment Agency: Correlation of ecological footprint (2008) and the human development index (2012) |accessdate=2019-05-13}}</ref> és azt láthatjuk, hogy a "nagyon magas" HDI-vel rendelkező országok között a legacsonyabb egy főre jutó ökolábnyom 2.7 gha/fő (Uruguay).<ref name=":0" /><ref>{{Cite web |url=http://hdr.undp.org/sites/default/files/2018_human_development_statistical_update.pdf |title=United Nations Development Programme: Human DevelopmentIndices and Indicators2018Statistical Update (23.o) |accessdate=2019-05-13}}</ref> Így a túlnépesedettség állapota úgy is meghatározható, hogy az a népességszám, amely mellett az adott területen az egy főre jutó biokapacitás nem alacsonyabb, mint 2.7 gha/fő.
Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a teljes Föld eltartani, a kérdéskörben rengeteg tanulmány született már. Egy 2004-es metaanalízis 69 ilyen tanulmányt elemezve 7,7 milliárd fős kapacitást talált a legjobb becslésnek, de az egyes tanulmányok becslései nagyon különböztek (a legkisebb becslés szerint 0,65 milliárd, a legnagyobb szerint 98 milliárd embert képes hosszú távon eltartani a Föld).<ref>http://bioscience.oxfordjournals.org/content/54/3/195</ref> Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb ember számára a puszta túlélés nem egy kívánatos életmód. Márpedig minél többen vagyuk a Földön, annál nyomorúságosabb módon vagyunk kénytelenek élni ahhoz, hogy hosszútávon el tudjon minket tartani a véges természeti erőforrásokkal rendelkező bolygó. Ezért a Föld eltartóképessége szempontjából célszerű azon is elgondolkodni, hogy kollektíven milyen életszínvonalon szeretnénk élni. Egy másik szemszögből úgy is megfogalmazható a probléma, hogy minél jobban szeretnénk élni, annál kevesebb embert tud hosszútávon eltartani a Föld.
| |||