„Kontinens” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a felső index 2 csere AWB |
|||
11. sor:
A kontinens hagyományos természetföldrajzi meghatározás szerint nagy kiterjedésű, összefüggő szárazföld.<ref>{{cite book |last = Lewis |first = Martin W. |coauthors = Kären E. Wigen |title = The Myth of Continents: a Critique of Metageography |year = 1997 |publisher = University of California Press |location = Berkeley |id = {{ISBN|0-520-20742-4}}, {{ISBN|0-520-20743-2}} |pages = 21}}</ref> Ez az értelmezés azonban több problémát is felvet:
* Nem egyértelmű, hogy mi számít nagy kiterjedésű szárazföldnek. Így többé-kevésbé szubjektív módon tekintjük a 2 166 086 km
* Több olyan, egymástól földrajzilag elkülönülő földterület létezik, amelyeket a teljes területüknél aránytalanul kisebb földszorosok kötnek össze. Ha a kontinenst összefüggő szárazföldként határozzuk meg, akkor [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika]] (melyeket a [[Panama-földhíd]] köt össze), valamint [[Afrika]] és [[Eurázsia]] – melyeket a [[Szuezi-földhíd]] köt össze – is egy kontinens, [[Amerika (szuperkontinens)|Amerika]] ill. [[Afroeurázsia]].
* A [[földtörténet]] során a [[tenger]]ek szintje jelentősen változhat, ezért kontinentális területek kerülhetnek víz alá, és válhatnak szárazfölddé. Ennek figyelembevételével egyesek az összefüggő szárazföld helyett az összefüggő [[kontinentális kéreg|kontinentális kérget]] tekintik kontinensnek. Ez alapján [[Amerika (szuperkontinens)|Amerika]] és [[Eurázsia]] is egy kontinens. A két földterületet ma elválasztó [[Bering-szoros]] a múltban többször is vált szárazulattá, és újra tengerré.
| |||