„Mieczysław Woroniecki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Emlékezete: Hivatkozás
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
55. sor:
Több hivatalos forrás is azt mondja, hogy az alig huszonnégy évesen kivégzett lengyel tisztnek nem volt felesége. Ennek ellenére a jó vágású herceg rendkívüli népszerűségnek örvendett a hölgyek körében. Az erdélyi lengyel légió egyik szervezője, [[Władysław Rucki]] megemlíti, hogy Woroniecki Kolozsvárt egy tavaszi bálban hevesen udvarolt B. Klára grófnőnek, ki „szebb volt, mint a legékesebb tavasz”. Arról nem esik szó, hogy esetleg jegygyűrűt cseréltek volna. Ennek ellenére Degré a Woronieckiről írt soraihoz még hozzáteszi, hogy Woroniecki elküldte komornyikját a menyasszonyához, egy grófi szépséghez, s kérte, legyen az ablaknál, „hogy utoljára láthassa, mert arra fogják vezetni. A grófné nem teljesítette a kívánságot.”<ref name="Magyar Napló 42">{{Opcit|n=Magyar Napló|o=42}}</ref><ref name="Magyar Napló 41">{{Opcit|n=Magyar Napló|o=41}}</ref>
 
A Woroniecki nemesi család egyik Magyarországon élő leszármazottja, Kalmár Annamária azt állítja, hogy a családi legendárium szerint Woroniecki feleségül vett egy pesti tanítónőt, pár nappal az 1849 augusztusában megvívott szőregi csata előtt, ahol is fogságba esett. A két embert sietve adta össze a helyi pap. Ha így volt, akkor feltételezhető, hogy később azért tagadta le a házasság tényét az osztrák hatóságok elől Woroniecki, hogy házastársának ne essen bántódása.<ref>{{cite web| url = http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/az-ulanus-es-a-megvadult-fekete-lo| title = Az ulánus és a megvadult fekete ló| accessdate = 2014-03-01| author = Magyar Hírlap| language = magyar| archiveurl = https://web.archive.org/web/20140305144737/http://www.magyarhirlap.hu/tortenelem/az-ulanus-es-a-megvadult-fekete-lo| archivedate = 2014-03-05}}</ref>
 
A 19. század második felében kutató, a magyar szabadságharccal is foglalkozó lengyel történész, [[Stanisław Schnür-Pepłowski]] az 1899-ben megjelent ''Polacy i Węgrzy: opowieść dziejowa z lat 1848–1849'' (Lengyelek és magyarok. Történeti elbeszélés 1848–1849-ből) című könyvében azt állítja, hogy Woroniecki kivégzése előtt a Karger nevű osztrák börtönőr lakásán feleségül vett egy Schweighofer nevű színésznőt. A történet szerinti Woroniecka asszonyra azonban szomorú öregkor várt. 1884-ben a városban való koldulásért őrizetbe vették, de a polgármester pártfogásának köszönhetően bekerült a [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]] menhely lakói közé, s 1893-tól havi öt arany segélyt folyósítanak számára. Az itt felsorolt dolgokból nem lehet tudni, hogy mennyi a valóság, és mennyi az idők során hozzáköltött legenda, azonban [[Kovács István (költő)|Kovács István]] kutatásai során a Honvédsegélyezési Alap bizottságának iratanyagában talált egy beadványt, amiben Anna Amália Schweighoffer utalt férjére, s támogatásért folyamodott az alaphoz (a támogatást végül nem kapta meg, mert nem tudta hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy hivatalosan megesküdött a honvéd alezredessel).<ref name="Magyar Napló 42"/><ref>{{Opcit|n=Kovács István: A barátság anatómiája - első könyv|o=201}}</ref><ref name="Magyar Napló 43">{{Opcit|n=Magyar Napló|o=43}}</ref>