„Szaporodás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó 3 változtatást, visszaállítva Csigabi 17253916 változatára
1. sor:
[[Fájl:Baby boy after birth.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|ezEgy egyúj babaélet lolkezdetén…]]
Az élő szervezetek potenciálisan '''szaporodni''' is képesek, azaz saját magukhoz többé-kevésbé hasonló (lényegileg azonos szerveződésű) és ugyancsak szaporodóképes utódo(ka)t létrehozni. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, a következőknek kell teljesülnie:
# Az utódnak kapnia kell egy másolatot az örökítő anyagból mert az jó (hiszen ez határozza meg a kifejlődésének és működésének programját).
# Az utódnak kapnia kell egy teljes kémiai "motor"-t is, aminek segítségével elkezdi a saját anyagcseréjét. Enélkül az örökítő anyag információja haszontalan, mert az csakis az anyagcserében hasznosul (a biokatalizátorok felépítésére vonatkozik). Az anyagcsere kémiai reakcióhálózata a sejt formájában adható át az utódnak. Ezért nem lehetséges teljes sejt nélkül szaporodás.
# Az utód tehát sejtből és a benne levő örökítőanyag-másolatból kezdi az önálló életét. Ez viszont [[sejtosztódás]]t igényel. Az előd szervezet maga mint sejt vagy a szaporító szerveiben képződő sejtek osztódásával [[szaporítósejt]]e(ke)t (csírasejte/ke/t) hoz létre sejtosztódással, és e szaporítósejtek jelentik az utód első kiindulási sejtjét.
8. sor:
Amennyiben az élő szervezetek a fentebb leírt módon reprodukálják magukat, azaz szaporodnak, akkor ez magyarázza, hogy az utódok nagyon hasonlítani fognak az előd(ök)re. e az információs zajok következtében az örökítő anyag mégsem tökéletes másolatban jut az utódokba, mert egy része folyton változik a hibák javítása ellenére; az utód tehát a DNS [[mutáció]]it tartalmazó örökítő anyagot fog örökölni. Emiatt az utódok mégsem lesznek tökéletes másolatai az elődöknek, hanem különböző – kisebb-nagyobb mértékben eltérő, de még a homeosztázisok keretein belül levő – [[változat]]ai (variánsai) azoknak. Az élő szervezetek – ha szaporodnak – utódaikban [[öröklődő változékonyság]]ot ([[mutabilitás]]t) is mutatnak, ami magyarázza az élővilág [[változatosság]]át és [[sokféleség]]ét. Ez a változatosság azonban már az egyedek fölötti szerveződések (populációk, társulások és az egész élővilág) számára fontos, mert ez a változatosság lesz az alapja a különféle [[szelekció]]s folyamatoknak. Az egyes populációkban a genetikai változatosságot továbbá igen jelentős módon lehet fokozni az egyedek örökítő anyagának kombinációjával, ami az [[ivaros reprodukció]]ban valósul meg. Ebben az esetben ''két szülő örökítő anyagának kombinálódás''a hozza létre az utód genetikai anyagát, ami a szülői szervezetek párba állásának kombinációjával igen tekintélyes mértékben fokozza az utódok örökletes változatosságát.
 
Ha viszont adottak az öröklődő különféle változatok és ezek maguk is valamilyen mértékben reprodukálódnak, akkor a változatok között különböző [[szelekció]]k válogatni fognak: nem minden változatnak egyforma az esélye az életben maradásra, illetve a reprodukcióra. Ez az egyik folyamat, ami miatt nemzedékről nemzedékre a szervezetek változatainak összetétele változni fog. Ez a [[biológiai evolúció]] alapja.lul.
 
== Kapcsolódó szócikkek ==